Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-29 / 99. szám, péntek

141 DIGITÁLIA 2016. április 29.1 www.ujszo.com Robotok vehetik át az ön munkáját is A tavalyi évre ígérte a cég az Amazon Prime Air beindítását, vagyis a kisebb küldemények légi úton, automata drónok ál­tali kézbesítését. A projekt a vezető nélküli repülő eszközök egyelőre hiányzó szabályozói miatt csúszik, de előbb-utóbb megvalósul. (Képarchívum) IT CAFÉ-ELEMZÉS Fel kell készülni, egyre több területen váltják gépek az emberi munkaerőt. A folyamat markánsabbnak és gyorsabbnak ígérkezik, mint az ipari forradalom volt. Ma még hiány van a buszsofőrök­ből, de hamarosan lehet, hogy telje­sen elgépiesedik ez a szakma. A Google, a Tesla, a Volvo és a Delphi vezető nélküli autói akár néhány éven belül elkezdhetik meghódítani az autópiacot, a technológia pedig egyúttal a buszok, szállítójárművek irányítására is alkalmas lesz. (A bu­dapesti négyes metró is vezető nél­kül üzemel, persze föld alatti védett pályán egyszerűbb megoldani ezt a feladatot.) Még ugyan van mit fej­leszteni ezeken a rendszereken, de annyi bizonyos, hogy a professzio­nális soförködésre néhány évtized múlva már nem lehet majd karriert építeni. Persze a limuzinsofőr az más, a közeljövőben még egy ideig biztosan lesznek emberi vezetők, legfeljebb még a mostaninál is hangsúlyosabb lesz, hogy ez egy prémium szolgáltatás. A logisztikai feladatok jelentős mértékben gépesíthetők, a szállít­mányok azonosítása, regisztrálása az RF-technológiával kiválóan kap­csolható egy szoftverrendszerhez. Hatalmas versenyelőnyt élveznek az integrált rendszerek, nemcsak az élőmunka kiváltása, hanem a foko­zott pontosság miatt is, így hamaro­san az automata kamion szállítmá­nyát robotok rakják le és veszik át, emberre csak a munka felügyeleté­hez lesz szükség. Ez egyáltalán nem fikció, kísérletek és tesztek eredmé­nyeit tekintve a közelmúlt: az Ama­zon 2012-ben vásárolta fel a Kiva Systems céget, évvégére már 30 000 Kiva robot dolgozott a kereskedő- cég 17 telephelyén. A feldolgozási idő 15 percet javult, a költségek pe­dig 45 centről 36-ra csökkentek. A tavalyi évre ígérte a cég az Amazon Prime Air beindítását, vagyis a ki­sebb küldemények légi úton, auto­mata drónok általi kézbesítését. A projekt a vezető nélküli repülő esz­közök egyelőre hiányzó szabályozói miatt csúszik, de előbb-utóbb meg­valósul. Már a raktárban vannak Minél egyszerűbb, gyakran is­métlődő mozdulatokból áll egy fi­zikai munkakör, annál nagyobb az esélye annak, hogy hamarosan ro­botok végezzék helyettünk. A gyár­tósorok automatizálása eddig is gőzerővel zajlott, mely most tovább erősödik. Jó példa erre a Foxcon, a hatalmas elektronikai beszállító­gyártó nagyarányú automatizálásba kezdett 2011-ben, 2014-ben pedig már rendelkezett egy teljesen auto­mata üzemmel is, melyben világí­tásra sincs szükség. 2018-ra 70 szá­zalékos automatizáltsági szintet kí­ván elérni a cég a termelésben, egyre kevesebb fizikai munkásra bízva feladatot. Olvasógépek Rengeteg olvasással, szövegér­telmezéssel jár a jogi asszisztensek munkája, feladataik zömét az ilyen típusú elfoglaltság teszi ki. Kupac- nyi jegyzőkönyvön és törvényszö­vegen kell átrágniuk magukat, hogy megtalálják az aktuális ügyhöz tar­tozó szabályokat és adatokat. Csak­hogy ma már mindezek a források digitalizált formában állnak rendel­kezésre és léteznek szoftverek, me­lyek milliónyi dokumentumot néz­nek át és a fellelt érdemi találatokat képesek kivonatolni, kijegyzetelni is. Munkájuk jóval gyorsabb és ol­csóbb, mint az emberi asszisztense­ké, és nem fájdul meg a szemük sem. Persze a munka kreativitást, empá­tiát és meggyőző készséget igénylő részét jelenleg nem veszélyeztetik a gépek. Önkiszolgáló kasszák Rengeteg dolgot vásárolhatunk már automatából, sőt a csomagkül­déshez sem feltétlenül kell találkoz­nunk élő emberrel, de az áruházak még alkalmaznak pénztárosokat, bár talán már nem is olyan sokáig. Szá­mos bolt vezetett be önkiszolgáló kasszákat, melyek vonalkód és/vagy RF-olvasót, mérleget is tartalmaz­nak. A sor egyelőre kicsit lassabban halad, mint egy gyakorlott pénztáros mellett, de ez már ma sem a gépen, hanem a vásárlókon múlik főképp. A banki munkák közül a pénztá­rosi pozíciót már részben át is vették a gépek, hiszen az ATM-forradalom rég lezajlott. Vannak azonban más automatizálható feladatok, ilyen például a hitelképesség elbírálása, amit már most is szoftverekkel vé­geztetnek el, csak egy lépés innen, hogy a teljes folyamatot rábízzuk egy gépre. A döntést egy algoritmus hozza meg - amit ma még emberek hagynak jóvá - de meddig lesz még szükség erre? Gópi fordítás Igen sokat fejlődött az elmúlt években a gépi fordítás és a hang­felismerés is, ami kikövezte az utat ahhoz, hogy automata szoftverrend­szerek vegyék át az ügyfélszolgála­tosok és telemarketingesek munká­ját. Egyes ügyfélszolgálatokon ma is működnek chatrobotok, melyek né­hány tipikus problémában tudnak segíteni vagy a megfelelő szakértő­höz tudják irányítani az ügyfelet. Jó kérdés, hogy a robothívások idegesítőbbek-e, vagy épp a humán telemarketingeseké, de az biztos, hogy bármi jobb a jelenlegi telefo­nos hangmenü rendszereknél. Idegenforgalom Vannak olyan szakmák, ahol az automatizálás még várat magára, in­kább csak specializált részterülete­ken veszik hasznát a robotoknak. Ja­pánban az ápolásban, idősgondo­zásban szánnak nagy szerepet a ro­botoknak, léteznek sebészrobotok is, de ezek tömeges gyártása és alkal­mazása még nem megoldott. Szin­tén Japán dicsekedhet robotmotellel is, mely a legolcsóbbak közé tarto­zik Nagaszakiban, ám joggal kapta a Furcsa Hotel nevet, emberszerű sze­mélyzet helyett dinoszaurusznak tűnő recepciós, drónok és automaták szolgálják ki a vendégeket. 2005 decemberében mutatta be a Nanyang Technological University (Szingapúr) Nadine-t, a recepciós ro­botot. A hölgyalakot formázó rend­szer kedvesen elbeszélget a vendé­gekkel, felismeri a korábban már lá­tott személyeket és emlékszik arra, korábban milyen témákról cseveg­tek. A teljesen emberszerűtől messze van, de jó bizonyíték arra, hogy mennyit fejlődött ez a terület. Vi­szont fontos, hogy az internetezőkre nem nagyon szabad bízni az oktatást, mert hamar elfajulhatnak a dolgok. Mi jön most? Egyértelmű, hogy a fejlődés nem állhat meg, a változás ugyanakkor nagyon gyors, évek, néhány évtized alatt fog soha nem látott mértékben átrendeződni a munka piaca. Ren­geteg szakma eltűnik majd, illetve automatizálódik, minek folytán a munkanélküliség fokozottan nőni fog. Minél kevesebb szakértelmet és emberi találékonyságot igényel egy munka, minél egyszerűbb gépileg kiváltani, annál inkább ki van téve az automatizálás lehetőségének. Az AI fejlődésével egyre több minden ro- botizálható, a fentebb soroltak mel­lett egyre több irodai, adminisztratív munkakör tűnik el. Mégis, a nagyon alacsony kép­zettséget igénylő és éppen ezért cse­kély fizetéssel kecsegtető állások kevésbé veszélyeztetettek, mivel az automatizálás költsége (egyelőre) túl magas a várható megtakarításhoz képest. Most még biztonságban érezhetik magukat azok, akik krea­tivitást, kontextuális készségeket igénylő szakmákban, vagy művészként, esetleg a vendéglátás­ban dolgoznak. Nehéz lenne gépek­kel kiváltani az ügyvédeket, színé­szeket, orvosokat és egyelőre a programozókat is. Akik persze ro­botokat készítenek, azok még karri­erlehetőségeik javulására is számít­hatnak a következő években, de ez a lehetőség nem fogja tudni felvenni a felszabaduló embertömegeket. Nem egy és nem két tanulmány fest borús jövőképet: 50-70 százalékosra te­szik a munkanélküliek arányát húszéves távlatban. Bizonyára lesznek tiltakozó han­gok, de egyértelmű, hogy az újkori ipari forradalom idejéből ismert géprombolás nem oldaná meg a helyzetet. Szinte mindenki kényte­len lesz új szakma után nézni, még­pedig olyan után, mely a mestersé­ges intelligencia és gépi tanulás eredményeire építve markánsan ké­pes értéket teremteni, vagyis azok, akik akarnak és tudnak változtatni, alkalmazkodni, a jövőben érdeke­sebb, szórakoztatóbb feladatokat végezhetnek majd, míg az unalmas részét elvégzik helyettük a gépek. Az ATM-ek esete jó példa arra, hogy az automatizálás ugyan felfor­gatja a munkaerőpiacot, de elenged­hetetlen eleme a fejlődésnek. Min­denki szereti az arc nélküli bank- jegykiadó automatákat, megbízha­tóan működnek és jóval olcsóbban dolgoznak, mint azok a pénztárosok, akik annak idején - rengetegen - kénytelenek voltak más munkakört vagy más munkahelyet találni ma­guknak. Ők megtalálták a helyüket a világban, és bár reménykedhetünk, hogy a soron következők is képesek lesznek „újratervezésre”, az nem kérdés, hogy elképesztően nehéz időszak vár a munkavállalókra. Feltörhették a Spotify-t Jelentős visszaesés az Apple-nél Több száz Spotify-felhasználó bejelentkezési adatai kerültek fel a Pastebin oldalra április 23-án - állítja a TechCrunch. A jelszava­kon túl azt is tartalmazta a szö­veges fájl, hogy milyen típusú előfizetés tartozik a felhasználó­hoz, az mikor újul meg legköze­lebb, és hogy melyik országban készítették a regisztrációt. A Spotify tagadja, hogy feltörték volna rendszerüket. A cég szóvivője szerint: „A Spotify-t nem hackelték meg, a felhasználók adatai biztonságban vannak. Folyamatosan figyeljük a Pastebint és a többi oldalt is. Elő­ször mindig ellenőrizzük az ada­tok helyességét, majd azonnal ér­tesítjük a felhasználót, hogy vál­toztasson jelszót.” Ennek ellenére több felhasználó is jelezte világ­szerte a TechCrunch megkeresé­sére, hogy arra utaló jeleket fedez­tek fel: illetéktelenek fértek hozzá adataikhoz. Például olyan számok jelentek meg a lejátszási listáik­ban, amelyeket ők nem is játszot­tak le. Páran azt vették észre a beje­lentkezés után, hogy a fiókhoz egy olyan e-mail-címet csatoltak, ami nem hozzájuk tartozott. Többen értesítést is kaptak arról, hogy a jelszavukat megváltoztatták. A Spotify ugyan nem ismeri el a fel­törést, egy jelszócsere minden fel­használó számára aj ánlott. (origo) INDEX-HÍR Bejöttek a pesszimista jóslatok: az Apple nyilvánosságra hozta a legutóbbi negyedév gazdasági eredményeit, és azok a negatív várakozásoknak bőven megfelelve elég jelentősen romlottak. 2003 óta először esnek vissza, a közbülső 13 évben folyamatos nö­vekedést értek el. Az Apple első ne­gyedéves bevétele most 50,6 milli­árd dollár volt, ami nagyjából 12 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A bevételeik meghatá­rozó hányada, körülbelül kétharma­da az iPhone-ok eladásából jön, most pedig az iPhone nagyot zuhant: a ta­valyi első negyedévi 61 milliónál idén 10 millióval kevesebbet adtak el. Ilyen sem történt az elmúlt tíz év­ben, a visszaesés oka, hogy a 6S-sel nem tudták megismételni azt a bum- mot, amit tavaly az iPhone 6-tal ér­tek el - mindenekelőtt a kínai pia­con. A gyenge kínai piac és az erős dol­lár egyébként is gondot jelentett az Apple-nek, az iPad népszerűsége pedig mindenhol folyamatosan csökken, ahogy a Mackel sem tud­tak hasítani: bár a PC-piac általá­nosságban is zsugorodik, idáig leg­alább a Mac valamennyire tartotta magát, most már ez sem igaz. Bár összességében az Apple negyed­éves haszna 22 százalékkal kisebb ebben a negyedévben, mint az egy évvel ezelőttiben, így is bőven nye­reségesek: most az első három hó­napban 10, 5 milliárd dollár profitot realizáltak. Mivel az Apple üzletileg alapve­tően az iPhone sikerétől függ, elkép­zelhető, hogy csak azután tudnak újra felfelé ívelő szakaszba kerülni, ha ki­jön az új iPhone, amit emberi számí­tás szerint iPhone 7 néven fognak pi­acra dobni - ez azonban csak az év vége felé várható.

Next

/
Thumbnails
Contents