Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-29 / 99. szám, péntek

8 I KULTÚRA 2016. április 29. I www.ujszo.com F inom érintések Jana Farmanová festőművész alkotásai a somorjai zsinagógában Jana Farmanová festményeinek fő motívumai az emberi, a női alak, a kéz és az éri ntés (Kiss Csaba felvétele) RÖVIDEN Városnéző séta az Új Szóval Pozsony. Holnap délután tartja következő városnéző sétáját a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás, az aktuális téma: Pozsony mint téma az Új Szóban(1948-1989). Milyen kép rajzolódott ki Po­zsonytól a szocializmus évtize­deiben az egyetlen csehszlovákiai magyar napilap, az Új Szó ha­sábjain? Hogyan idézték meg a régi várost, s miként számoltak be a szocialista fejlesztéséről, a mára már meghatározóvá vált új épü­letekről és a pártállami időszak eseményeinek, történéseinek po­zsonyi kulisszáiról? Mennyire és milyen módon lehetett felvetni és követni a pozsonyi magyar ügye­ket, például azt, ahogyan Petőfi Sándor szobrát az ötvenes évek­ben újra felállították, majd több­ször is megrongálták. Ilyen kér­désekre keresi a választ Korpás Árpád szemelvényekkel tarkított tematikus sétája. Gyülekezés: KÖZÉRT - a Pozsonyi Kifli kö­zösségi pontja (Lőrinckapu utca 19.), holnap délután 14.00-kor. (ú) Sam Mondes vezeti a zsűrit Velencében Velence. Sam Mendest, az Ame­rikai szépség, A kárhozat útja, a Skyfall és a Spectre filmek ren- dezőjét kérték fel a 73. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének vezetésére. A mustrát augusztus 31. és szeptember 10. között rendezik a lagúnák váro­sában. Alberto Barbera művészeti igazgató szerdán a döntést bejelentve közölte, hogy a színházi rendező Mendes, aki a brit színházi élet kimagasló alakja, az elmúlt években az egyik legtiszteletreméltóbb filmrendezővé vált. 2000-ben készült Amerikai szépség című filmje öt Oscar-díjat nyert. A 2002-es velencei filmfesztiválon mutatták be A kárhozat útja című krimijét, és ő rendezte a két utol­só James Bond-filmet, a Skyfallt és a Spectre-t. Mendes közlemé­nyében emlékeztetett arra, hogy mindig erős szálak fűzték Velen­céhez, már diákként dolgozott a Peggy Guggenheim Gyűj­teményben, és legboldogabb filmfesztiváli emlékei A kárhozat útja velencei bemutatójához fűződnek. A világ legrégebbi filmfesztiválja zsűrijének tagjait egyelőre nem hozták nyilvános-’ ságra. A tavalyi mustra zsűrielnöke a mexikói Alfonso Cuarón volt. (mti) Opiátokat találtak Prince-nól Washington. Receptköteles ká­bító hatású fájdalomcsillapítókat (opiátokat) találtak a múlt héten váratlanul és tisztázatlan körül­mények között elhunyt Prince amerikai popsztárnál - értesült az amerikai média rendőrségi forrá­sokból. Az ópiumalapú gyógy­szereket az énekesnél és a halála helyszínén is megtalálták - írják a hírportálok. A hatóságok vizsgál­ják, hogy a fájdalomcsillapítók játszhattak-e bármiféle szerepet a szupersztár hirtelen halálában. Vizsgálják azt is, hogy a gyógy­szereket felírta-e neki valaki. Á haláleset körülményeinek tisztá­zásába bevonták az amerikai kábítószer-ellenes hatóságot (Drug Enforcement Agency - DEA) is. Az énekes városában, Minneapolisban megjelenő Star Tribüne több, névtelenséget kérő forrásból úgy értesült, hogy Prince néhány nappal a halála előtt túl­adagolta az opiátokat, ezért kény­szerült megszakítani útját atlantai koncertjéről magánrepülőgépével hazatérve. Az opioid analgetiku- mok, mint amilyen a métádon vagy a morfium, erős függőséget okozhatnak. A boncolás eredmé­nyére legalább négy hétig kell várni a hatóságok szerint. Közben a National Enquirer amerikai bul­várlap azzal állt elő, hogy Prince AIDS-es volt és készült a halálra. A hírportál névtelenséget kérő zeneipari forrásra hivatkozva azt írja, hogy az énekesnek nagyon rossz volt a vérképe és veszélye­sen alacsonyra süllyedt a testhő­mérséklete. Súlyos vashiányban szenvedett, gyakran volt gyenge és szétszórt, ritkán evett és nem tudta magában tartani az ételt. (MTI) TALLÓSI BÉLA Somorja. Május 25-ig tekinthető meg az At Home Galleryben Jana Farmanová szlovák festőművész Napraforgót ültetek, is keresem a napot a felhők mögött című kiállítása. A tárlaton olyan festmények, vegyes technikájú munkák, valamint festményinstallációk láthatók, amelyek speciálisan a somorjai zsinagóga terébe készültek. Jana Farmanová festészetét a fi­gurális ábrázolás jellemzi. A figurát azonban nem minden alkotásán képviseli az egész alakos emberi forma. Domináns szerepet játszik Farmanová képmezejében, eseten­ként képterében (festményinstallá­ciók) az emberi kéz. A kéz, a kézzel kifejezett gesztus. Az érintés, a megérinteni akarás, vagyis a kap­csolatteremtés jelbeszéddel kifeje­zett alapgesztusa. A kapcsolatte­remtésé, de nem csak fizikai érte­lemben. A gesztikuláció Farmanová alkotásain az univerzális energiák­hoz való kapcsolódás, egyben az univerzumban meghatározott he­lyünk keresésének motívumává is válik. Az emberi, főként a női alak­kal és a kezekkel megteremtett moz­dulatszimbolika Farmanovánál a vi­zuális elmélkedés eszköze: a szüle­tésről és az elmúlásról, a múlandó­ságról és az öröklétről elmélkedő gondolatokat elindító ikonikus mo­tívumok. Az öröklét misztikájában való kutakodás, megmerülési vágy kifejezése (is) a szárnyaló madárrá formált kéz. Farmanová kézmozdu­latokból szerkesztett festményins­tallációin az ujjak kulcsolása, a ke­zek játéka szellemi, természetfölötti szférák megérintésére tett vizuális kísérlet. Ezek a művek kimondottan a zsinagóga falmintázatához illesz­kedő, pauszpapírból ragasztott al­kotások, melyeken - egymásra ré­tegezett kézgesztusok révén - azt kutatja a művész, hogy az emlékezet milyen szinten képes megőrizni, éb­ren tartani az elmúlt realitásokat. Egymásra rakott, egymást részben takaró, elfedő mintákkal azt próbál­ja érzékeltetni, miként változik, for­málódik az az űr, amely az emberi élet elmúlása, a hozzánk közeli sze­mély végső távozása után marad. S mivel erről Jana Farmanová alkotá­sai a zsinagógagaléria terében kész­tetnek elmélkedésre, a hely szelle­mével együtt hatva azokra is ráirá­nyítják a figyelmet, akik e térben ki­törölhetetlenül jelen vannak a múlt­jukkal. így a kéz, az érintés ezen a helyen kapcsolatot jelent történelem és jelen között is. Jana Farmanová figurális festé­szete emberalakokból és főleg kéz­mozdulatokból sajátosan megfor­mált művészi gesztusrendszerével klasszikus abban az értelemben, hogy továbbviszi Michelangelo (Ádám teremtése), Dürer (Imádko­zó kéz), Rembrandt (A tékozló fiú hazatérése) és Rodin (A katedrális) kézzel, kezekkel, érintéssel megfo­galmazott mély üzeneteit. Farma­nová figurái és kezei azonban min­denekelőtt a festészeti stílusnak, az anyaghasználatnak és az alkalma­zott vegyes technikáknak köszön­hetően abszolút kortárs formarend­szerben léteznek. Ha fára fest, olyan alapot (natúr falapot) választ, amelynek festetlen felülete a figurális kompozíció ré­szévé válik. A jelen ábrázolt való­ságát az idő múlása által archaizá- lódott fatábla organikus háttérmin­tázata a történelmi állandóba emeli. Ha Farmanová meditáló-elmél- kedő alakot - könyvre boruló fejet, tenyérbe temetett arcot, az ég felé fordított tekintetet - fest akvarellel, áttetsző nyalábokkal, légies foltok­kal, tördelt árnyalással és meg nem festett felületekkel dolgozik. A pa­uszpapírból épített-komponált fest­ményinstallációk átfedéses rétege- zése a zsinagóga falának felületi ki­képzéséhez igazodik. Ugyanez el­mondható a fatáblákra festett ké­pekről is. De Farmanová tempera­festék felrakásával az akvarellt is térhatásúvá formálja. Képei így a somorjai zsinagóga eredeti falbur­kolatának, festés- és mázolásrétege­inek újabb (művészi) rétegeként ér­zékelhetők. Olyan, külön-külön címmel nem ellátott kortárs művek­ként, amelyek a falak által őrzött múlttal is kommunikálnak. A Tudósok zenéltek a Mediawave-en A Tudósok fellépése a performansz kategóriába tartozik (Nyikos Péter felvétele) CZÍMER GÁBOR Szerdán megkezdődött a Mediawave művészeti fesztivál a dél-komáromi Monostori Erődben. A zenei program erős indítást kapott a Tudósok zenekar által. Az erőd igazán különleges teret ad a rendezvénynek. A belső udvarban felépített nagyszínpad és az épület boltíves termei tökéletesek egy-egy koncert vagy workshop megvalósí­tására, nemkülönben a filmvetíté­sekre. A fesztivál 91 filmet és olyan koncertezőket kínál, mint Ferenczi György és a Rackajam vagy Müller Péter Sziámi Andfriends, valamint az idén 30 éves fennállását ünneplő Tudósok. A Tudósok zenekar fellépése in­kább a performansz kategóriába tar­tozik. Ä banda a magyar Under­ground és progresszív zene egyik legpatinásabb, folyamatosan meg­újuló, vezető képviselője. A jazz, a púnk, a drum’n’bass, az avantgárd és a költészet legkülönbözőbb elemei­ből merítve hoznak létre különösen egyéni, jellegzetesen kelet-európai hangzást. E földrajzi megjelölés az egyik szám szövegében is megjelent. Az együttes frontembere, drMáriás (született Máriás Béla) az improvi­zált mondatok között gyakran emlé­keztette a közönséget, hogy ő már­pedig egy kelet-európai zombi. A szövegek „erőssége” külön is emlí­tést érdemel. A koncert után többed- magammal kétségbeesetten kerestük a megfelelő szavakat a szövegek ér­zékeltetésére: a nyers, az obszcén, a profán jelzők jutottak az eszünkbe. E kifejezéseket a koncert tükrében po­zitív értelemben használtuk az él­mény leírására. A zenekar produkci­ója a szövegekkel mellbevágóan őszinte, ami kifejezetten szórakozta­tóvá is tette a koncertet. A Tudósok zenekart harminc éve, 1986-ban az akkor húszéves festő, zenész és író drMáriás társaival együtt alapította a vajdasági Újvidéken. A csapat meghatározó figurái közé tar­tozott, a kezdeti években Bada Dada énekes-költő. A délszláv háború elől Magyarországra költöztek, a kilenc­venes évek elején Budapestre tették át székhelyüket. A zenekar drMáriás vezetésével, folyamatosan megújuló tagsággal azóta is szünet nélkül működik. A Tudósok a magyar Un­derground lerombolhatatlan bástyá­ja, amely három évtizedes fennállása során számtalanszor újult meg érint­ve, átalakítva, hasznosítva, újraértel­mezve rengeteg műfajt és művészeti ágat. A Mediawave-en a következő felállásban játszottak: drMáriás - ének, szaxofon, trombita; Tövisházi Ambrus - orgona; Endrei Dávid - basszusgitár; Jeli Gergely - drums. A Mediawave a hét végén is tart, és kiváló zenei programmal várja a kö­zönséget. A fesztiválozók képző- és mozgásmüvészeti, fotográfus, vala­mint multimédiás műhelyek munká­iba kapcsolódhatnak be. A fesztivál nevéhez a szervezők idén a tartós­hullám szót is hozzáragasztották; ez­zel kívánják jelezni, hogy a feszti­válon a film és a többi művészeti ág erősíti egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents