Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-28 / 98. szám, csütörtök

161 ISKOLA UTCA 2016. április 28. | www.ujszo.com A selyések mozgalmas életéből Tevékenyek a komáromi gimnazisták, és természetesen az eredmények, a sikerek sem maradnak el ÖSSZEFOGLALÓ Talán nincs is olyan hét, ami­kor a komáromi Selye János Gimnáziumban nem zajlik valamilyen esemény, vagy a diákjai nem vesznek rószt valamilyen versenyen. Az utóbbi időszak történéseiből adunk ízelítőt. Matekdöntős aranyérem Dimitri Verhulst belga író szerint: „A matematika az, ami életet lehel a dalba. A dallam nem más, mint a számok harmóniája.” Márciusban Kecskeméten szólt a „dal”, ugyanis ott rendezték meg 27. alkalommal a Zrínyi Ilona Matema­tikaverseny országos döntőjét. Ide meghívást csak a legjobbak kaphat­nak, így a Felvidéket is a kategória­győztesek képviselték. Keszegh Ist­ván tanár úr kíséretében március 23- án utaztak el diákjaink a verseny helyszínére. A kis matematikusok másnap délelőtt mérték össze tudá­sukat, délután pedig színes progra­mokon vettek részt. Az eredmény- hirdetés március 25-én volt, mint­egy 260 értékes díjat adtak át. A Se­lye János Gimnáziumot Gerencséri Barbara (primo), Csapiár Viktor (secundo) és Markó Anna (I. A) képviselte. Közülük Csapiár Viktor (tanárai: Horváth Fél Sz., Horváth K., Pósa L.) a 7. évfolyamosok ver­senyében az 1. helyen végzett, maga mögé utasítva Magyarország, Fel­vidék, Erdély, Kárpátalja, Vajdaság legjobbjait - körülbelül 7000 diákot. Gratulálunk ehhez a csodálatos eredményhez és további sok matek­sikert kívánunk! Horváth Fél Szilvia a Selye János Gimnázium tanára Szép szóval Április hava igazán a magyar nyelv, a szép szó ünnepi hónapja volt. Pár napos eltérésekkel ünne­peltük József Attila születésének évfordulóját - a magyar költészet napját; s alig pár nap múlva két fon­tos anyanyelvi versenyre készültek nemcsak a Selye János Gimnázium diákjai, hanem mindazon felvidéki tanulók, akik fontosnak érzik anya­nyelvűk ápolását, és az országos megmérettetéseken képviselhették iskolájukat, városukat/falujukat, tágabb régiójukat. Április 13-tól 15-ig zajlott Kas­sán a Szép magyar beszéd országos verseny. A Selye Gimnáziumot két diákunk képviselte: Szebellai Dáni­el (III. D), aki a kerületi forduló győztese volt és Bagócsi Lilla (I. C), a kerületi verseny 3. helyezettje. Áz országos fordulóban mindkét tanu­lónk remekül szerepelt, az előző fordulóban elért helyezésüket Kas­sán is megvédték: Szebellai Dániel országos 1., Bagócsi Lilla országos 3. helyen végzett. Április 15-17-én zajlott a Kazin- czyról elnevezett Szép magyar be­széd verseny 51. Kárpát-medencei döntője Győrött. „... a nyelv eszkö­zével - a leghatalmasabb emberi eszközzel - legyőzzük a jóval a rosszat. Az igényességgel az igény­telenséget” - ez volt az egyik zsűritag, Dr. Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel, Prima Primis- sima díjas társelnök által írt ver­senyszöveg egyik gondolata. Már ez a mondatfoszlány is sugallhatja írá­Csaplár Viktor a Zrínyi Ilona Mate­matikaverseny országos döntőjében nyert aranyéremmel Tartalmas, élményekkel teli erdélyi kiránduláson vehettek részt a Gloria Vic tis történelmi verseny legjobbjai Az ezüst „sárkánycsapatot’' Bábán Laura, Jakab Éva Barbara, Kara Mátyás, Csontos István, Csóka Dávid, Kinczer Noel, Banai Tóth István és Čermák At­tila alkotta (Fotók: SJG) A két Kazinczy-érmes: Kálosi Zsófia és Dóczé Bálint Jonatán sának - és az egész verseny szelle­miségének - üzenetét: az anyanyelv létünk legfontosabb eleme, általa formáljuk önmagunkat, környeze­tünket. A Kárpát-medencei döntőben 99 gimnazista mérte össze tudását. Is­kolánkból Dóczé Bálint Jonatán és Kálosi Zsófia szállt versenybe a Kazinczy-éremért - mindkét diá­kunk érmet iskapott. Kálosi Zsófia tehetségének és felkészültségének ékes bizonyítéka, hogy a Kazinczy- érem mellett megnyerte a szabadon választott és a kötelező szöveg tol­mácsolásának díját is - mezőnyében ő nyújtotta a legjobb teljesítményt. Gimnáziumunk magyartanárát, Spátay Adrianát az a megtiszteltetés érte, hogy ő köszönthette a Ka- zinczy-verseny résztvevőit a Ka­zinczy Ferenc Gimnáziumban tar­tott koszorúzáskor. Kazinczy felvi­déki kötődéseinek felvázolása után a magyar nyelv megújításáért foly­tatott nyelvművelői tevékenységé­ről szólt a tanárnő, nem feledkezve meg Kazinczy szépírói munkáiról sem: „Kazinczy következő gondolata, vallomása az édes anyanyelvről egybeforrasztja a fentebb felvázolt irodalmárt és nyelvművelőt: »A nyelv olyan, mint az ég a maga egy­másba futó színeinek gyönyörű já­tékával« - vallotta Kazinczy.” Vé­gezetül Kosztolányi szavait idézte: „... álljon itt egy gondolat a szép­halmi mesterről, az utókor tisztel­gése a 20. századi költő-író- nyelvmüvelő Kosztolányi Dezső tollából, aki irodalmi és nyelv­művelői tevékenységével maga is méltó utóda Kazinczynak. »Min­denki, aki magyarul ír, adós neki.« Azt hiszem, ez az az adósság, me­lyet büszkén és boldogan hagyomá­nyozunk utódainkra.” Korzenszky Richárd szövegének egyik gondolatával gratulálunk di­ákjaink és tanáraik sikereihez, s to­vábbi mély elkötelezettségre buzdí­tunk minden magyar embert anya­nyelvének ápolására, megóvására, melynek: „...egyetlen célja van, s ez fölötte van minden ideig-óráig tartó érdeknek: az emberibb ember és az igazibb magyar. (s-a) Erdélyi jutalomút 2016 A 2015 októberében megrende­zett Glória Victis történelmi vetél­kedő témája a honfoglalás volt, és mint mindig, a legjobb öt (jelen eset­ben legjobb hat) csapat és az esszé­író pályázat legjobb három írásának szerzője részt vehetett a 2016 már­ciusában tartott jutalomkirándulá­son. A Selye János Gimnázium 2 csa­pata a 4. és 5. helyen végzett, így fel­készítő tanárunkkal, dr. Deák Irén­nel, népes képviselettel indultunk az idei megérdemelt jutalomútra. Ez­úttal Erdélybe vezetett utunk. Tud­tuk, hogy tartalmas kirándulásban lesz részünk, mivel tavaly a lengyel- országi „kiruccanáson” is részt ve­hettünk. Az első fontos megállónk a va­rázslatos Torockó volt, majd Bán- ffyhunyad következett, ahol elláto­gattunk a helyi református temp­lomba. Jókai kedvelt városában, Nagyenyeden a Bethlen Kollégium diákjai fogadtak minket, és mutat­ták meg az ottani vártemplomot. Aznapi szállásunk Gyulafehérváron volt, ahol másnap reggel korai éb­resztő után körbevezettek bennün­ket a város gyönyörű, történelmi ré­szein. Ezután már siettünk is Ma­gyarigenbe, Bőd Péter szülővárosá­ba, majd Marosvásárhelyre, ahol megtekinthettük a Teleki Tékát, a vártemplomot, a Kultúrpalotát. Székelyudvarhelyen is megismer­kedtünk a nevezetességekkel, majd késő este megérkeztünk Farkasla­kára. Másnap reggel ellátogattunk Tamási Áron szülőházába, ahol az író egyik rokona vezetett körbe minket. Délután egy rövid látoga­tást tettünk Csíksomlyón, onnan Gyimesbükkre mentünk, ahol az 1000 éves határ és a hajdani Rákóczi-vár romjait mutatták meg. Nem hagyhattuk ki Gyimesfelsőlo- kot sem, és ellátogattunk a Szent Er­zsébet Gimnáziumba is, ahol bepil­lantást nyerhettünk a székelyföldi diákok hétköznapjaiba is. Kirándu­lásunk utolsó helyszíne Kolozsvár volt, ellátogattunk Mátyás király szülőházához és a Szent Mihály- templomhoz. A Gloria Victis kirándulások jel­lemzője, hogy mindig egy életrevaló, vidám és érdeklődő diákcsapat vesz rajta részt. Felvidéki és magyaror­szági városokból, név szerint Galán- táról, Pozsonyból, Egerből, Zala­egerszegről, Komáromból, valamint Ipolyságról jöttek tanulók. Ahogy teltek a napok, látván, hogy nem kell félni a többiektől, a legszerényebbek is nyitni kezdtek társaik felé. Az au­tóbuszozás során nagyon sokat be­szélgettünk, megismertük egymást, de a diákok esti kiruccanásai során si­került a leginkább feloldódnunk és ismerkednünk. Négy nappal később fájó szívvel búcsúztunk el a többiek­től. Az egri csapattól Budapest felé tartva váltak el útjaink, a többiekkel pedig még egyszer utoljára együtt töltöttük az estét és kissé belenyúló- an az éjszakát is. Köszönet a Rákóczi Szövetség­nek, hogy megismerhettük a törté­nelmi Magyarország értékeit, ápol­hatjuk a határon innen és túl élő ma­gyar fiatalok összetartozását! A négy nap során annyi minden történt ve­lünk és olyan mennyiségű él­ménnyel gazdagodtunk, hogy ezt le­írni lehetetlenség volna. Lados Ba­lázs idegenvezetőnk szavait nem fe­ledve „nemzetszaporító” társainkkal továbbra is tartjuk a kapcsolatot, és már várjuk, hogy mikor találkozha­tunk ismét. Adouki Flóra Anna Bozsaky Gábor a Selye János Gimnázium III. osztályos tanulói Selyós Sárkányok Idén harmadik alkalommal ren­dezték meg az alap- és középiskolák között zajló sárkányhajó-bajnok- ságot, melyen iskolánk diákjai a kezdetektől fogva remekül teljesíte­nek. Eddig háromszor versenyez­tünk, és minden évben a dobogó má­sodik fokára léphetett fel csapatunk. Minden úgy kezdődött, hogy egy átlagos napon, talán angolórára me­net, Paraska tanár úr megkért, lenne- e kedvem sárkányhajózni. Első gondolataim közé természetesen az „az mi?” tartozott, de egészen izgal­masnak hangzott, ezért rögtön igent mondtam. Szombaton reggel hét órakor, kissé álmosan, de annál na­gyobb lelkesedéssel vártuk e nem mindennapi sportverseny kezdetét. Vácott az adrenalinszint és a bizo­nyítási vágy egyaránt nőtt. A me­dencénél óriási hangzavarban el­kezdődtek a párbajok. Telt-múlt az idő, míg csakhamar a döntőben ta­láltuk magunkat. Hosszas küzdelem után lecsúsztunk az első helyről, de mindenki mosolyogva szállt ki a ha­jóból. A verseny végén Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok ke­nus beszélgetett velünk és gratulált teljesítményünkhöz. Természetesen az úgynevezett „Wichmann-selfie” sem maradhatott el. Az ezüstérmek átvétele után finom ebédet ettünk, és jóllakva indultunk haza. Az út egy kiadós ebéd utáni szundítással telt. Végezetül reméljük, hogy jövőre a három ezüstérem mellé egy arannyal bevont serleget is bezsebelhetünk. Csapatunk tagjai: Bábán Laura, Jakab Éva Barbara, Kara Mátyás, Csontos István, Csóka Dávid, Kin­czer Noel, Banai Tóth István és Čermák Attila. Králik Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents