Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-27 / 97. szám, szerda

22| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. április 27. | www.ujszo.com Tüzikék - tűzrőlpattant debrődi menyecskék Számos saját daluk is van, ők szerezték az Asszonyok a Kárpát-medencében konferencia himnuszát is NÉMETI RÓBERT A debrődi Tüzikék éneklőcsoportot Papp Anna akkori polgármester alapította 1998-ban. Első alkalommal a Volt Debrődiek Találkozóján lépett fel a csapat. KASSA „A csoport tevékenyen részt vesz a falu mindennapjaiban, de a kör­nyékbeli települések Csemadok- rendezvényein és falunapokon is fellépnek. Többször szerepeltek már Magyarországon és Erdély­ben, sőt Szlovéniában is, és meg­hívást kaptak Brüsszelbe is. A ta­gok szíve-lelke benne van az elő­adásokban, az a legnagyobb öröm számukra, ha a nézők élvezik a műsorukat” - mondta Gergely Papp Adrianna, a falu polgármes­tere. „A Tüzikék éneklőcsoport tagjai nemcsak fellépéseikkel, csengő hangjukkal szereznek kel­lemes perceket a közönségnek, ha­nem aktívan bekapcsolódnak a he­lyi kulturális események szerve­zésébe is. Többnyire hagyomá­nyos, de új stílusú dalokat is elő­adnak, ezek közül többnek is Papp Anna egykori polgármester írta a szövegét. Ezek közül a legismer­tebb és legközkedveltebb az Üzen Erdély című dal, mely 2005-ben az Asszonyok a Kárpát-medencében című konferencia himnuszává A csoportot Papp Anna egykori polgármester alapította, jelenleg Sárog Margit vezeti (Képarchívum) vált” - tette hozzá a polgármester asszony, aki elárulta, a csoport tagjai a politikai és társadalmi élet eseményeit is figyelemmel kísérik, és szívesen éneklik azokhoz kap­csolódó saját szerzeményeiket, ironikus dalaikat. 2009-ben, mint minden évben, a Tüzikék új össze­állítással készültek a debrődi ka­rácsonyi ünnepségre. „Ez egy hu­moros népi játék volt, mely a pász­torokról szólt. A közönségnek na­gyon tetszett, így ezen felbátorod­va, és rövidebb párbeszédekkel ki­egészítve beneveztek az előadással az Egressy Béni fesztiválra” - ma­gyarázta a polgármester. A csoport legemlékezetesebb pillanata Ger­Tüzikék éneklőcsoport A megalakulás éve: 1998 A csoportvezetője: Sárog Margit •A tagok száma: 7 gely Papp szerint a tavalyi debrődi karácsonyi ünnepség volt, amikor a hét kisgida történetét dolgozták fel. „Örömmel veszik a meghívá­sokat, főleg ha újabb helyekre me­hetnek. Nagyon ügyesek, akár két hét alatt képesek megtanulni egy- egy darabot, népdalcsokrot. A Tü­zikék tagjai a falubeli nők, de néha külsősök is fellépnek velük. Volt olyan időszak, amikor egy család­ból a nagymama, a menye és az unoka egyszerre énekelt a csoport­ban. Az utánpótlás nem könnyű, mivel a fiatalok legtöbbje az or­szág másik végén tanul, de ha itt­hon vannak, mindig beugranak ki­segíteni” - zárta Gergely Papp Ad­rianna. Legközelebb az alsólánci ret- ROCK együttest mutatjuk be Szent Péteré Nógrádszentpéter temploma SZÁSZI ZOLTÁN Losoncról Nagykürtös felé haladva, az Öreg-patak teraszain elterülő falu egyik mellékutcájában, a fák közt elbújva áll egy embermagas fallal körbevett fazsindelyes templom, előtte harangtorony magasodik. NÔGRADSZENTP 1297-ből, már a második honala­pítás utáni időkből származik Szentpéter első írásos emléke, templomát a mennyország kulcsait őrzőnek szentelték. Valószínűleg már sokkal korábban állhatott itt szakrális építmény. Páter háromszor Hogy Nógrádszentpéter templo­ma meglehetősen régi, arról az is ta­núskodik, hogy védőszentje a ke­reszténység elteljedésekor előszere­tettel választott Szent Péter, a lelkek halásza, a mennyország kulcsainak őre. Patríciumát választani főleg a korai alapítású egyházaknál volt népszerű. Az 1297-es első írásos em­léken túl az 1332 és 1337 közt kelet­kezett pápai tizedjegyzékben leírtak is igen fontosak a település története szempontjából. A nógrádi falu temp­loma védőszentjéről kapta a nevét, és az is érdekes, hogy a tizedjegyzék keletkezésekor a feljegyzés szerint éppen egy Péter nevű pap szolgált a templomban. Nógrádi birtokként Szent Péter falva a Balassa-család tulajdona volt, részben a nagy rene­szánsz poéta édesapja, János volt itt birtokos 1548-ban. Aztán a török dúlta fel a vidéket, Szent Péter a szé- csényi szandzsák részeként a török­nek adózott. Ebben az időben kezd­tek el az egykori Felső-Magyar- országon teijedni a lutheri tanok, amelyek Szent Péteren is táptalajra találtak. A templomot az ágostai evangélikusok vették át, őket szol­gálja máig is. Építészettörténet Nógrádszentpéter temploma vi­szonylag jól védhető helyen, egy ki­sebb kiemelkedésen épült, valószí­nűleg egy korábbi szakrális épület alapjaira. Az is lehetséges, hogy el­sőként kőalapon nyugvó fatemplom állt itt, majd az első írásos említés ide­jén már egyhajós, román kori, szög­letes záródású templom, amelyet a 14. század elején keletkezett pápai tized­jegyzék után gótikus stílusban átépí­tettek és kibővítettek. Belső kialakí­tása a leírások szerint több mint két évszázadig készült. Mennyezete si­ma deszkamennyezet, a hajó oldalán viszont ott vannak a gótikus támívek, ez alapján feltételezhető, hogy ko­rábban boltíves volt az épület. Mai külső formáját a kutatások szerint Egykor védelmet is nyújtottak a templom erődített falai (A szerző felvétele) Tájoló Nógrádszentpéterre a Lo­sonc és Érsekújvár közti 75- ös főúton lehet eljutni. A járá­si székhelytől, Nagykürtöstől aligtízpercnyi autóútra van. Az a I a p vető t u r i szt i ka i szó I - gáltatások már megtalálha­tók helyben is, széles körű kí­nálat pedig a járási székhe­lyen várja a turistákat. csak a 15. század végén kapta meg, de ezután még számos belső átalakítást végeztek. A néhol már csak ember- magasságnyi, máshol három méter magas védőfal valószínűleg a török időkben épült, amikor úgynevezett refűgiumként, menedékként is szol­gálhatott a templom. Azt is megőriz­ték az húsok, hogy a templomhajótól délre 1599-ben építették meg a ha- rangtomyot, amely valószínűleg megfigyelőhely is volt. Egy bizonyos Alitis Dávid nevű asztalos 1607-ben virágmintát és arabeszkdíszítést fes­tett a templom egyes részeire, majd valamikor 1776-ban elkészült a ka­zettás, két színre festett mennyezet is. Az oltár 1681-ben került a helyére, a feltámadást ábrázolja, stílusa késő reneszánsz. A templom történetében sok építkezésről, átalakításról is ír­nak. 1870-ben például majdnem le­bontották a régi templomot. Kár lett volna érte, hiszen a vidék kevés, jó ál­lapotban megmaradt gótikus szakrá­lis építményeinek egyike tűnt volna el. Alapos és szakszerű műemlékvé­delmi felújítását 1969 és 1971 közt végezték el. Mindenképpen érde­mes megnézni.

Next

/
Thumbnails
Contents