Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-27 / 97. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. április 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hol a határ? A kormánykoalíció most állítja be, hol van az ingerküszöb E gyre kínosabb a kormánykoalíció esete Peter Plavčan oktatási miniszterrel, és az ügy sokkal messzebbre mutat: éppen most állíthatják be ugyanis a koalíciós partnerek azt az ingerküszöböt, ami fölött nem engedik átkúszni a másik problémás ügyeit. Az eddigi fejlemények alapján azonban az dedukálható ki, hogy ez a küszöb meglehetősen magas iesz. A karrierhivatalnok Plavčan vezetése alatt a tárcához tartozó Diákhitel Alap minden jel szerint törvényellenesen adott kölcsönt a Slavia Capital befektetési csoportnak, és hogy semmi keresnivalója a miniszteri poszton, arról bővebben talán nem is kell értekezni. Pláne, ha még hozzágondoljuk, hogy a kedvezményezett szervezet vezetésében ott találjuk a miniszter feleségét, s hogy e kétes ügylet kamataiból a Diákhitel Alap vezetői alighanem busás prémiumokat fizettek ki maguknak. Mindennek már öt éve, az üggyel azonban csak most kezd - a médiában megjelenő bírálatok nyomán - újra foglalkozni az ügyészség. Egyszer állítólag már vizsgálódtak a dologban, s akkor mindent rendben találtak. Ismerve az ügyészség működését, s a korrupcióval szembeni „toleranciaküszöbét”, ez annyira nem meglepő. Az viszont már elgondolkodtató, miért éri meg a minden erejével megújulást hirdető Danko-féle SNS-nek, hogy foggal- körömmel ragaszkodjon Plavčan személyéhez. Hiszen még csak arról sincs szó, hogy a miniszter személyében olyan szakembert tisztelhetünk, aki az olyannyira szükséges átfogó oktatásügyi reform letéteményese lehetne. Ez a makacskodás komoly árnyékot vethet nem csupán az „új” SNS arculatára, hanem az egész kormánykoalícióra. S azon belül is leginkább a Hídra és Siefre, hiszen a választások előtt tele voltak korrupcióellenesjelszavakkal, most azonban nem zavaija őket az első pillantásra szemet szúró rendetlenség a koalíciós partner háza táján. (Apropó, nem az volt a Sieť egyik érve a kormánykoalíció megalakulásakor, hogy ők majd a körmére néznek a Smemek? Vagy ez az SNS-re nem vonatkozik?) Az, hogy hogyan viszonyulnak a Plavéan-ügyhöz a koalíciós partnerek, jelzésértékű lesz az egész ciklus szempontjából. Ha az oktatásügyi miniszter botránya nem éri el az ingerküszöböt, jó esély van rá, hogy továbbiak sem fogják, hiszen lesz egy jó hivatkozási alap. Minden játékban érvényes, hogy a szabályokat az elején kell rögzíteni. Ezért a koalíciós partnereknek most kellene eldönteni, hol az a határ, amin túl egy ügy már nem pártügy. HOGY CSALÓDTAK BENNEM A VÁLASZTÓIM? ELLENKEZŐLEG! ÉN CSALÓDTAM BENNÜK. Rado Procházka (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Az alibista főügyész MARIÁN LEŠK0 F elbőszítette a főügyészséget, hogy mi mindent mertek mondani és írni róla, miután megszüntette a vádemelési eljárást a pöstyéni CT-botrány ügyében, és a felzúdulást tendenciózus, manipulativ, politikai lejárató kampánynak tartja. Valójában szó sincs itt semmilyen lejárató kampányról, hanem arról, hogy a főügyészség eljátszotta a maradék halovány bizalmat is. A tény az, hogy az illetékes ügyész eredetileg elfogadta a nyomozó vádemelési javaslatát a CT-ügyben. Ha a főügyész helyettese később mégis eljárási hibát fedezett fel, akkor ez azt jelenti, hogy az ügyészség saját magát korrigálta. De ahelyett, hogy a főügyészség elmagyarázta volna a hibát és az önkorrekció okait (például egy sajtótájékoztatón), abban a meggyőződésben hagyta a közvéleményt, hogy most is azt csinálja, amit mindig - ügyészségi védelmet nyújt a politikai összeköttetésekkel rendelkezőknek. Ha René Vanek főügyészbelyettes le tudta írni, hogy a vádemelési eljárást meg kellett szüntetnie, mert „a szakértői vélemény alapvető hibát tartalmaz, ezért használhatatlan a büntetőeljárásban”, akkor ezt nyilvánosan is elmondhatta volna, felsorolja az érveket és válaszol az újságírók kérdéseire. Azt azonban el kell ismerni, hogy a főügyészségnek egy dologban igaza van a szakértői vélemény hibáival kapcsolatban. „A szakvélemény elkészítésére nincs más lehetőség, mint a külföldi CT-vásárlások árát vizsgálni, például Csehországban, mert Szlovákiában nincs mihez viszonyítani ezt a beszerzést” - áll a szakértői jelentésben, csakhogy ez nem állja meg a helyét. Szlovákiában is vásároltak a pöstyénihez hasonló CT-berendezést, azonban az eperjesi és a breznóbányai kórház nem 1,33 millió eurót fizetett érte, hanem csak 418 ezer, illetve 498 ezer eurót. Mindenesetre azt a szakvélemény kimondja, hogy a túlárazott pöstyéni CT-vásárlással „legalább 479 ezer eurós kár keletkezett”, s ez egy olyan konkrét állítás, amelyet, ha nem igaz, a vádlottak ügyvédei könnyedén megcáfolhatnának a bírósági tárgyaláson. A jelentés összegzésében az áll, hogy új szakértői vizsgálatra van szükség az eljárás folytatásához. Nos, ezzel egyet lehet érteni, feltéve, hogy valóban megkérdőjelezhetetlen szakértői jelentés születik. A főügyészség maga tehet róla, hogy bírálatözön zúdult rá. Elég felidézni, hány kényes ügyben vizsgálódott már, hogy vajon jogszerű volt- e a büntetőeljárás leállítása. És mindig arra jutott, hogy jogszerű volt. így volt ez a kvótaeladás ügyében vagy a sztrádaépítési PPP-projekt adatainak meghamisításával is. Annyi ilyen ügy volt már, hogy a főügyész számára is kellemetlen a helyzet. Ézért a CT-ügyben Jaromír Čižnár kizárta magát az eljárásból, állítólag azért, hogy „elejét vegye mindennemű kételkedésnek azt illetően, hogy elfogulatlan és objektív döntés születik az ügyben”. Tehát a helyettesének, René Vaneknek kellett döntenie. Alibista és nevetséges ez az „önkizárás” Čižnár részéről. Hiszen senki sem hiszi, hogy a helyettese bármilyen kérdésben más döntést hozna, mint a főnök. És mivel az ügyészség nem demokratikus, hanem mono- kratikus irányírású intézmény, végső soron mindig a főnök a felelős minden döntésért. Ha a főügyésznek ezzel gondja van, akkor akár le is mondhat. A szerző a Trend hetilap kommentátora A Májka-rejtély VERES ISTVÁN öbbenten csaptam az asztalra a minap az egyik élelmiszer-áruházlánc heti rendszerességgel (a postaládákban is) megjelenő reklámújságját. Néhány éve már, hogy tematikus hetekkel, európai nemzetek kedvelt ételeivel csalogatja a polcok közé a posztszocia- lista államok Csemobil-sugár érlelte paprikáin nevelkedett népét, és az elképzelésből a jelek szerint mindkét fél hosszú távon is profitál. Hanem tavaly a nagy innovációtól hajtva előálltak egy olyan héttel is, hogy aszongya retró élelmiszerek. Tudvalevő tény, hogy az emberi fajzat könnyen felejt, még könnyebben öltözteti romantikus köntösbe a régit, ami ugyebár mindig jobb volt, mint ami most van, nem is beszélve arról, ami majd valamikor lesz. Az aranykoreszménynek a gulyáskommunista életérzéssel való ilyetén összeboronálása eredményeképpen született meg az említett áruházláncban a retró hét. Szocis kaják és egyebek, békebeli csomagolásban. Értelme szerintem módfelett csekély (főleg félévente megismételve), mert hát ami hasznos és közkedvelt, túlélte a rendszert is. Van még Ru- mové pralinky, van még Barbus borotvahab, van még Vysočina szalámi. És van még Májka pástétom is, kiflivel ideális utazókaja. Elő is került a hétvégén egy közeli hűtőből egy ilyen retró köntösű Májka, de mondtam, hogy bár nem vetem meg a májpástétom-társadalomnak ezt a zászlóshajóját, köszönöm, nem kérek (túl voltam már a reggelin). Hanem rádöbbentem, hogy a Májkának a májhoz nem feltétlenül kell, hogy köze legyen. Csehszlovákiában szocializálódott magyar ajkú egyén ugye a Májkából eleve a májra asszociál, így tettem én is. De a máj szlovákul nem máj, hanem pečeň. Honnan ered akkor hát a Májka elnevezés? Mitől Májka a Májka, ha nem a májtól? Meg is tekintettem a csomagoláson felsorolt összetevőket, amelyek közt bizony a sertészsír, a sertéshús és a sertésbőr mellett negyedikként meg van említve sertésmáj is, tehát a disznónak ez a része is hozzájárul ahhoz, hogy a Májka kenő 76 százalékban tartalmaz olyan alapanyagokat, amelyeknek a sertéshez közük van. A többi adalék, ízfokozó és hagyma. A nyomozásnak új távlatot nyitott az információ, meíy szerint a Májka a szlovák nyelvben egy bogarat is jelöl, mégpedig a kék nünükét (májka fialová). A hólyaghúzó bogarak családjába tartozó szimpatikus ízeltlábút régen a népi gyógyászatban afrodiziákumként is használták, porrá őrölt állapotban. Ez az adat még nem volt a birtokomban, amikor az egyik, mezőgazdasági szak- képesítéssel rendelkező családtag közölte: a Májka elnevezés a májusból ered, hiszen a május egy pozitív fogalom, annál is inkább, hogy egy májusi pikniken mi mást fogyasztana a visszafogott lelkületű és pénz- tárcájú polgár, mint Májkát, kiflivel. Ebben hallgatás-beleegyezés alapon meg is állapodtunk. Afrodiziákum- ként viszont ebben a minőségében a Májka valószínűleg csak a szociálisan leghátrányosabb néprétegek körében rúghat labdába. FIGYELŐ Ritka állatfajok a csernobili tórsógben Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget. Az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló és rovar tűnt el. Ám a továbbra is erős radioaktív terheltség ellenére az állatok száma és a faji sokszínűség folyamatosan növekszik. „Amikor elmentek az emberek, visszatért a természet” - mondta Denisz Vis- nevszkij biológus. A tudós szerint a radioaktivitás nem múlik és érezteti negatív hatásait. A régióban élő állatok például kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el. „Ezek a negatív hatások azonban nem annyira jelentősek, mint az a tény, hogy az ember már nem avatkozik közbe” - véli a kutató. A tiltott területet a katonaság ellenőrzi, hivatalosan senki sem élhet ott. Háromszáz, többnyire idős egykori lakó ennek ellenére visszatért. A természetet viszont nem zavarja ez a néhány ember: a kihalt helyén új, egészségesebb erdő nőtt, ritkává vált őshonos állatok tértek vissza. Csak azok a fajok tűntek el teljesen, amelyek a szántóföldekről vagy az emberek szemetéből válogatva táplálkoztak, például a gólyák, a verebek és a galambok. Az egykori szántóföldeken ugyanakkor mintegy száz, kihalástól fenyegetett ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló) vágtáz: 1990-ben egy kísérlet keretében telepítettek néhány példányt a tiltott zónába. „Mindez azonban nem terelheti el a figyelmet a sugárzás végzetes következményeiről, hiszen az még a kakukk hangjára is hatással van” - fogalmazott Tim Mousseau biokutató, aki csoportjával évek óta vizsgálja a csernobili biodiverzítást. Visnevszkij azonban bizakodó: úgy véli, hogy ha az erdő egyszer elterjed az elhagyott vidéken, tovább színesedhet az állat- és növényvilág. (MTI)
