Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-27 / 97. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2016. április 27. | www.ujszo.com RÖVIDEN Párizs beavatkozna a líbiai partoknál Párizs. Franciaország kész segíteni a líbiai egységkormányt az ország partjainál a tengeri biztonság megteremtésében - mondta Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter. „Már csak az kell, hogy Fájez esz- Szarrádzs líbiai miniszterelnök megmondja, milyen kérésekkel kíván a nemzetközi közösséghez fordulni Líbia tengeri biztonságának megteremtéséhez” - fogalmazott a tárcavezető. Az európai országok attól tartanak, hogy az Iszlám Állam dzsihádis- ta szervezet libiai előrenyomulásával újabb migránsáradat indulhat meg a Földközi-tengeren Olaszország partj ai felé. (MTij Phenjan újabb rakétakilövés előtt Szöul. Phenjan újabb rakétakilövést tervezhet, készültségbe helyezett egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát. A délkoreai hadsereg úgy véli, hogy Phenjan hamarosan fellő egy újabb Muszudan rakétát, miután a hónap derekán sikertelen kísérletet hajtott végre e típussal. A Muszudan hatótávolsága elvben 3000 km, vagyis képes elérni az US A-hoz tartozó csendes-óceáni Guam területét. Közben Eszak- Korea bejelentette, nem tervezi nukleáris kísérleteinek felfüggesztését, még akkor sem, ha az USA leállítja éves hadgyakorlatait Dél-Koreával. (MTI) Rousseff elnök sorsáról döntenek Brazíliaváros. Megalakult a brazil törvényhozás felsőházában az a bizottság, amelynek 21, többségében ellenzéki tagja arról tesz javaslatot, folytatódjék-e vagy sem a költségvetési törvények megszegésével vádolt Dil- ma Rousseff elnök visszahívását célzó eljárás, amelyet az alsóházban a képviselők több mint kétharmada támogatott. A testület várhatóan május elején teszi le javaslatát a szenátus elé. A munkáspárti elnök elleni eljárás lefolytatásához a 81 szenátor közül legalább 41 -nek a támogatása szükséges. Rousseffet akár fél évre felfüggeszthetik hivatalából, amíg a felsőház döntést hoz arról, hogy véglegesen eltávolítsák-e az elnököt a hivatalából. (MTI) Segélymunkások halála Aleppónál Damaszkusz. Egy segélyszervezet öt munkatársa halt meg a szíriai kormányerők légi és rakétacsapásaiban Aleppótól nyugatra, az ellenzék által ellenőrzött területen. Több rakétatalálat érte a szíriai polgári védelem egy központját, Atareb településen, amely 25 km-re fekszik a szír nagyvárostól. A fehérsisakosokként is ismert alakulat főleg az ellenzék ellenőrizte területeken tevékenykedik, ahol megsemmisült az egészségügyi infrastruktúra. Az elmúlt hetekben heves harcok folynak Aleppó környékén. (MTI) Trump most végleg elhúzhat A Republikánus Párt súlyos belső válságának igazi oka nem Donald Trump tündöklése Ted Cruz texasi szenátor (balról) és John Kasich ohiói kormányzó, a két republikánus elnökjelölt. Mostantól összefognak Donald Trump ellen. (TASR/AP) Washington. Az Egyesült Államok öt szövetségi államában tartottak tegnap előválasztásokat, a közvélemény-kutatások a republikánusoknál Donald Trump, a demokratáknál pedig Hillary Clinton várhatá győzelmét jelzik előre. A republikánus elnökjelöltaspiránsok összesen 172 delegátus megnyeréséért versenyeztek, a demokrata elnökjelöltségért küzdők tétje pedig összesen 462 kongresszusi küldött megválasztása. Az előválasztásokat Marylandben, Pennsylvaniában, Delaware államban, Connecticutban és Rhode Is- landben tartották. Az elemzők elsősorban a republikánus táborra figyelnek, hiszen a demokrata oldalon Hillary Clinton volt külügyminiszter és Bemie Sanders vermonti szenátor versenyében Hillary Clinton már behozhatatlan előnyre tett szert, s szinte bizonyos, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje. A republikánusoknál a 3 elnökjelöltaspiráns közül Donald Trumpé a vezetés, és két vetélytársa, Ted Cruz texasi szenátor és John Kasich ohiói kormányzó összefogása a tegnapi előválasztásokra még nem érvényes. A republikánus elnökjelöltséghez 1237 küldött támogatására van szükség, Trumpnak az eddigi előválasztásokon és jelölőgyűléseken 845 küldöttet sikerült megnyernie. Két riválisa már nem tud az elnökjelöltséghez szükséges számú delegátust megnyerni, egyetlen céljuk az, hogy megakadályozzák a New York-i milliárdost a megfelelő számú küldött megszerzésében s ezzel nyílttá váljék az elnökjelölt-állító konvenció versenye. Ebben az esetben ugyanis a pártelit választja meg az elnökjelöltet. Trump népszerűségét és sikersorozatát azonban korántsem könyvelheti el győzelemként a Republikánus Párt. A párt belső háborúval küzd, politikusai egymás után mondanak csődöt, győzedelmesnek remélt elnökjelölt-aspiránsai sorban vallanak kudarcot. Egy „kívülről jött” ember teljesen szétzilálni látszik a pártot: fütyül ideológiákra, programokra, erkölcsiségre, helyette a napi valóság visszásságairól beszél, nem is rosszul, de a megoldásai ijesztőek. Donald Trump, az extravagáns milliárdos ingatlanfejlesztő a republikánusok pillanatnyilag legnépszerűbb és vezető elnökjelölt-aspiránsa sokak szerint tönkretenni látszik a Nagy Öreg Pártot, ahogyan a Republikánus Pártot becézik. Sokan, sokféleképpen magyarázzák a párt vélelmezett agóniájának okát. Van, aki a reménytelen belső megosztottságban, más az amerikai társadalom összetételének megváltozásában, megint más abban véli megtalálni a magyarázatot, hogy a republikánusok képtelenek voltak alkalmazkodni a demográfiailag és kulturálisan is megváltozott Amerikához. Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy a republikánusok belső válságának oka nem Donald Trump feltűnése, a durván szókimondó férfi csupán felszínre hozza és felgyorsítja a társadalmi bajokat, leginkább a politikai jobboldalon. Másfelől a politikai jobboldal bajai is okozták az amerikai társadalom, elsősorban a dühös és pesszimista középosztály bajait és azt a népharagot, amely Trumpban találja meg képviseletét. Vajdasági hatalomváltás, a VMSZ 3 helyen nyert Az eddig kormányzá balközáp Demokrata Párt (DS) helyett a jobbközép Szerb Haladé Párt (SNS) kapta a legtöbb szavazatot az április 24-i vajdasági tartományi parlamenti választásokon. Újvidék. Az eddig ellenzékben lévő SNS most a szavazatok 44,5 százalékát szerezte meg, ami a 120 fős vajdasági parlamentben 63 mandátumot, azaz abszolút többséget jelent. A második helyen a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett a szavazatok 8,85 százalékának megszerzésével, ami 12 mandátumra lesz elég. Az eddigi vezető vajdasági erő, a Demokrata Párt (DS), valamint az ultranacionalista Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) 10-10 mandátumot szerzett. A Vajdasági Magyar Szövetség 6, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Hor- vátok Demokratikus Közösségének koalíciója pedig 2 helyet szerzett, emellett egy szlovák kisebbségi párt szerzett 1 mandátumot. Alekszandar Vucsics, a Szerb Haladó Párt elnöke kijelentette, hogy pártja országos és tartományi szinten is koalícióra lép a Vajdasági Magyar Szövetséggel, a tartományi házelnöki posztra pedig Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét fogja javasolni, aki az előző ciklusban is ezt a pozíciót töltötte be. Szerbia legtöbb önkormányzatában, de a vajdasági önkormányzatok többségében is a vezető kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS) tarolt. A vajdasági települések közül Szabadkán, Újvidéken, Kishegyesen és Nagybecskereken nyert az SNS. Szabadkán jelentős támogatást szerzett az SNS, a 67 képviselői helyből 31-et birtokolhat. A Vajdasági Magyar Szövetség és az eddigi polgár- mester, Mágiái Jenő által vezetett polgári mozgalom 11-11 helyet kapott, és a városi képviselő-testületbe bekerült még a balközép Demokrata Párt (DS), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) koalíciós partnereivel együtt, valamint három helyi kisebb párt 1-1 képviselője. Újvidéken is a SNS kapta a legtöbb szavazatot (40,5%), a helyi önkormányzatban pedig helye lesz az ultranacionalista Szerb Radikális Pártnak (SRS) is. A VMSZ három magyarlakta településen győzött. A magyar határhoz közeli Magyarkanizsán a voksok 39%-át szerezte meg, Topolyán a 41 képviselői helyből 16 lett a VMSZ-é és koalíciós partneréé, a Vajdasági Magyar Demokrata Párté. Emellett Zenta polgármestere is VMSZ-es lesz. A VMSZ sokáig töltött be döntő szerepet a vajdasági magyarság életében, azonban a tavaly augusztusban alakult, helyhatósági és tartományi szinten indult Magyar Mozgalom (MM) is bontogatja szárnyát, ugyanis a szabadkai városi listájára 13%-nyi szavazat érkezett. Korhecz Tamás, az MM társelnöke szerint lesz magyar alternatíva Szerbiában, de nem zárta ki a VMSZ-szel való együttműködés lehetőségét sem. (MTI, NOL) Robbanás történt egy buszon Örményország fővárosában, legalább egy ember meghalt, hatan megsebesültek. A rendőrség szerint a jereváni Halabján úton történt robbanást pokolgép okozta. Az ország vasárnap az örmények ellen 101 évvel ezelőtt elkövetett népirtás kezdetére emlékezett. 1915. április 24-én az Oszmán Birodalom hatóságai mintegy 250 örmény értelmiségit fogtak el, akiket később megöltek. Az ezt követő deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok következtében közel 1,5 millió ember halt meg. A kaukázusi térségben jelenleg rendkívül feszült a helyzet. Április elején az Azerbajdzsánhoz tartozó, főleg örmények lakta szakadár Hegyi-Karabah területén heves harcok robbantak ki. A konfliktusban legkevesebb 110 ember vesztette életét, (tasr/ap) Venezuela áram nélkül Caracas. Hétfőtől naponta négy óra áramszünetet rendeltek el Venezuelában, a pénteket munkaszüneti nappá nyilvánították, a nőket pedig arra kérte Nicolás Maduro elnök, hogy ne szárítsanak hajat. Az áramhiány miatt a napokban már fél órával előreállították az órákat. A bolivári szocialista forradalom útján járó kormány „ellenzéki szabotázsra” vezeti vissza a bajokat, szakértők azonban úgy vélik, nem költöttek eleget az energetikai beruházásokra, továbbá a korrupció és a téves gazdaságpolitika vezette oda az országot, ahol most áll. Venezuelában egyébként az energiaválság mellett 700% az infláció és sok alapvető termékből hiány van. Szürreális helyzet alakult ki a dél-amerikai országban: a világ legnagyobb olajtartalékain fekvő államban elfogytak az alapvető élelmiszerek, a tiszta víz és a gyógyszerek is. A Maduro-vezetés azonban sajátos megoldásaival próbálja a felszínen tartani a süllyedő országot. „Hamarosan csak gyertyákkal tudunk majd világítani, mint a régi időkben” - fogalmazott a CNN-nek Glenda Bolivár, egy caracasi lakos, legalábbis a következő 40 nap során. A délamerikai ország áramellátásának nagy részét ugyanis az El Guri vízerőmű adja, ám a Guri-tó hónapok óta vészesen apad. Mindeközben a venezuelai legfelső bíróság elzárta az utat Nicolás Maduro elnök mandátumának hatról négy évre csökkentése előtt, amit jelenleg tárgyal az ellenzéki többségű parlament. A baloldali államfőhöz közeli összetételű bírói testület szerint semmilyen alkotmánymódosítás nem bírhat visszamenőleges hatállyal. A döntéssel Maduro újabb sikert könyvelhet el az ellenzékkel folytatott hatalmi harcában. (VG„MTi,Mi)
