Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-26 / 96. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. április 26. KULTÚRA 113 Ez még csak a kezdet A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kiemelt vendége Szlovákia volt JUHÁSZ KATALIN _________________ I —,■ I I I I II |||||| I | I S okan vették kézbe a kortárs szlovák irodalmat (A szerző felvételei) Tömött folyosók, egymást taposó, könyvekkel teli szatyrokat cipelő emberek, tömegnyomor a könyvbemutatókon, kígyózó sorok a dedikáló írók asztala előtt. Mi ez? Valami sci-fi? Hiszen állítólag ma már szinte senki sem olvas, ás móg annál is kevesebben vásárolnak könyveket. Vagy mégis? Az április 21. és 24. között zajlott Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon lenni egyszerre felemelő és klausztrofób érzés, nem beszélve az említett tudományos-fantasztikus nüanszokról, amikor az ember fejcsóválva néz össze a tömegben egy- egy kortárs íróval, konstatálva, hogy a túlhajszoltság és a napi négy-öt kávé felettébb érdekes látomásokat eredményezhet. A világirodalom ünnepe Tavaly ilyenkor hozzávetőleg 60 ezer ember fordult meg a Millenárison négy nap leforgása alatt. Az idei adatokat még nem kaptam kézhez, de megkockáztatom, hogy ennél is többen voltunk a világirodalom ünnepének kikiáltott könyvvásáron. A magyarországi kiadók zöme a júniusi, Vörösmarty téri Ünnepi Könyvhétre tartogatja legnagyobb hazai ászait, külföldi szerzőinek friss köteteit viszont áprilisra „izzítja”. És mivel tájainkon pont azok éheznek a leginkább a könyvekre, akik egyébként is (szinte) éheznek, minden kiadó 20-30 százalékos kedvezménnyel kínálja az új köteteket. Hát ezért a nagy tülekedés. Őszinte leszek: eddig fogalmam sem volt, kicsoda Jostein Gaarder. (Ha élőben beszélgetnénk, most tartanék egy hosszú hatásszünetet, hogy regisztráljam a visszajelzéseket, o- lyasmiket, hogy „én bezzeg ismerem”, vagy „nahát, pedig egy világhírű norvég író”.) A fesztivál azzal kezdődött, hogy ez a világhírű norvég író a megnyitón megkapta a Budapest Nagy díjat, aztán beszélgettek vele a Teátrumban. Dugig volt a terem. Szombat délután Gaarder három órán keresztül folyamatosan dedikált. Nem túlzók, volt, aki negyven percet állt sorba egy aláírásért. Mostantól kötelező olvasmány számomra az Anna világa, ami az előző, Sofie világa című kötet folytatása, szóval a kályhánál kell kezdenem az ismerkedést. Tömören: Gaarder komoly filozófiai kérdéseket világít meg közérthető módon, történetbe foglalva, mindenki számára befogadhatóan, nagy hangsúlyt fektetve a környezetvédelemre, közös „földlakói” felelősségünkre is. Idén ismét volt jubilánsok köszöntése, valamint európai elsőkönyvesek bemutatkozása. A nyugatról érkező fiatal írók mindegyikének van már ügynöke, aki mindent intéz helyette, az interjúktól kezdve a felolvasásokon át egészen a fordításokig. A kiadókkal is az ügynökök tárgyalnak, nem a szerzőnek kell bizonygatnia, hogy ő mennyire jó... Egy új fordítónemzedók Idén Szlovákiai volt a könyvfesztivál kiemelt vendége. Lapunkban sokat foglalkoztunk már e témával, megírtuk, hogy csaknem negyven szlovák kötet látott napvilágot magyarul, a mesekönyvektől a regényeken át az antológiákig, illetve, hogy a szlovák kulturális tárca 200 ezer eurót szánt erre a projektre. Nos, a magyarítások nagyon jól sikerültek; egy új fordítónemzedék jelent meg az utóbbi években, melynek tagjai nemcsak az agyukat adják kölcsön a szlovák szerzőknek, hanem rálátásuk is van mindkét színtérre, azaz tudják, mit érdemes lefordítani. A magyar kiadók zöme pedig sajátjának tekinti a szlovák szerzőt, reklámozza, futtatja, recenziókat írat róla, foglalkozik vele. Daniela Kapi- táňová például, akinek tizenhat év után végre magyarul is megjelent már-már világhírű (14 nyelvre lefordított) kötete, a Könyv a temetőről, meghatottan mesélte, mennyi szere- tetet kapott magyar irodalmároktól és olvasóktól a négy nap alatt. Kérdés persze, hogy nem túlzás-e ez a „szőnyegbombázás”, hogy lesz- e piaca Magyarországon a kortárs szlovák irodalomnak. Tudni kell, hogy évente átlagosan 3-^4 szlovák szerző kötetét fordítják magyarra, és ezek a könyvek szinte kizárólag hazai magyar kiadóknál jelennek meg. Ugródeszka lehet Az is tény, hogy Szlovákia fennállása óta csak kétszer volt kiemelt vendég, egyszer Prágában, egyszer pedig a Bolognai Könyvvásáron, amely a gyermekirodalom legrangosabb európai seregszemléje. A budapesti szereplést ugródeszkának is tekintik a nyugati könyvfesztiválokra. „Nagyon sok múlik ezen a mostani budapesti szereplésen. Most dől el, be tudunk-e tömi szerzőinkkel a nemzetközi könyvpiacra. A szlovák pavilon rendkívül látogatott volt a könyvfesztiválon, sokan érdeklődtek a programjaink iránt, és szervezési szempontból is sokat tanultunk ez alatt a négy nap alatt. Az elkövetkező hetekben várni és gyűjteni fogjuk a reakciókat, például a magyar sajtóban megjelenő cikkeket. Köszönjük a budapesti Szlovák Intézet segítségét, nélkülük nem boldogultunk volna. És bízom benne, hogy ez még csak a kezdet, egy hosszú barátság kezdete” - mondta lapunknak Miroslava Vallóvá, a pozsonyi Irodalmi Információs Központ vezetője. Azt is hozzátette, reméli, hogy a jelenleg még óvatos magyar kiadók szakmai és piaci sikert tapasztalva a továbbiakban is nyitottak lesznek az együttműködésre. Akkor is, ha a következő fordításkötetek kiadását már nem támogatja jelentős összegekkel a szlovák állam. A szlovák pavilon minden nap beszélgetések, bemutatók sorát kínálta RÖVIDEN A kassai Mizantróp Komáromba megy Komárom. Miután a Jókai Színház 2015/2016-os évadra tervezett bemutatói közül Az ügynök halála című Miller-dráma premierje betegség miatt a következő évadra csúszott át, a komáromi teátrum a kassai Thália Színház Mizantróp című előadását kínálja bérletes nézőinek. A Moliere-darab Czajlik József rendezésében április 29-én és 30- án, majd május 1-jén, 6-án és 7- én tekinthető meg a Jókai Színházban. A kassai társulat értelmezésében az előadás olyan aktuális és izgalmas témákat boncolgat, mint a szólásszabadság, a másik személyes autonómiája, az ízlés képlékenysége, az igazmondás határai, a társas élet buktatói, a megállapíthatatlan átmenet empátia és elvtelenség, tolerancia és gyávaság között. A Mizantróp főbb szerepeiben Petrik Szilárd, Öllé Erik, Benkő Géza és Varga Szilvia látható, (ú) Varga Szilvia és Petrik Szilárd a Mizantrópban (Fotó: Thália) Jana Farmanová somorjai kiállítása Somorja. Ma 18.30-kor nyitják meg az At Home Galleryben Jana Farmanová szlovák festőművész Napraforgót ültetek, és keresem a napot a felhők mögött című kiállítását. A tárlat kurátora Daniela Čamá művészettörténész. Jana Farmanová az egyik legjelentősebb hazai festőművész, aki figurális festészettel foglalkozik. Művei cseh és német magángyűjteményekben is megtalálhatók. Somorjai kiállításának fő motívuma az érintés; a gesztus, ahogy ujjainkkal megérintünk valakit úgy, hogy az erőt adó lelki-szellemi találkozást is jelent. Jana Farmanová festményei május 25-ig láthatók a somorjai zsinagógában. (tb) Április 29-én ismét Nők +7nap Örömteli napok „túravezetői” - A Vásárúton élő Kálmán Roland nem csupán esküvői fotósként tevékenykedik, feleségével sikeres esküvői portálokat és fotósulit is működtetnek Elég a megszokott ajándékokból - Prab Melinda lakberendező, rendhagyó tippjei Álomruha a nagy napra - bemutatjuk az idei év legtrendibb menyasszonyi ruháit Zöld esküvő, avagy hogyan házasodjunk környezettudatosán? Plusz JÁTÉK! - három szerencsés olvasónk parfümöt nyerhet A karikagyűrű; története Esküvő Női magazin és műsormelléklet 40 oldalon az U] SZÓ bán!
