Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-04 / 77. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. április 4. KULTÚRA I 7 Félelem az idegentől A pozsonyi Kuntshalle legújabb nemzetközi kiállításának témája a migránskérdés Németh Krisztián alkotása azt üzeni, hogy Jézus menekült volt TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Kuntshalle - Művészetek Háza Félelem az idegentől című legújabb, nemzetközi kiállításának témája a migránskérdés. A kiállító hazai, cseh, német, osztrák, román és lengyel művészek olyan alkotásokkal vannak jelen a tárlaton, amelyekkel a migrációra (nemcsak a jelenlegire), egyben a migrációs válságra, válsághelyzetekre reagálnak. A második világháború utáni időszak legsúlyosabb migrációs válságával szembesülünk napjainkban. A pozsonyi Kuntshalle - Művészetek Háza a kelet-európai állami kulturális intézmények közül elsőként rendez ebben az aktuális témában tárlatot. A Félelem az idegentől című nemzetközi kiállítási projekten bemutatkozó hazai és külföldi művészek Pozsonyban látható munkái a migrációval összefüggő helyzetre és a migránsok problémáira, körülményeire igyekeznek rávilágítani a kortárs művészet eszközeivel. „A művészek nem migrációs kérdésekkel foglalkozó szakemberek, szubjektív véleményüket és érzéseiket prezentálják csupán, amelyekkel dialógusba lépnek a közönséggel - fogalmazott Lenka Kukurová, a kiállítás kurátora. - A kiállított műalkotások nem dokumentumok, tehát nem közvetítenek abszolút igazságot. Teret, fórumot hoznak létre arra, hogy megálljunk, elgondolkodjunk és megszabaduljunk a félelmeinktől. A kiállítás figyelmeztetés is, hogy a migrációs válság nem tőlünk függetlenül létezik, a részesei vagyunk ugyanúgy, mint ahogy lehetséges megoldásának is.” A Félelem az idegentől című kiállítást azzal a szándékkal hozták tető alá, hogy hozzájáruljon a hallgatás gátjának átszakításához. A kurátor meglátása szerint ugyanis képtelenek vagyunk diskurzust folytatni, különösen olyan témában, amelyben nem egyezik a véleményünk. Inkább csak vádaskodunk, ami sehova sem vezet. A tárlat központi terébe egy „Štéstí je volba” jelmondattal ellátott belépőkaput átlépve juthatunk be. Ez a Nova vécnost cseh művészeti csoport Csehországban megvalósított művészi akciójának részlete - ott egy menekülttábor elektromos működtetésű rácsos kapuja előtt állították fel. Katefina Šedá 2016 című objektje tömeget ábrázol - tömeget, amelynek egyetlen „biztos” védelme a narancssárga védőmellény. A cseh alkotó ezekből a mellényekből zsúfolt össze egy hajónyit. A mű jelképes bele- vagy átélést nyújt - annak a jelképes megélését, milyen lehet nekivágni a veszélyes tengeri úrnak. Lukáš Houdek és Oto Hudec interaktív alkotásai a szimulált átélést teszik lehetővé. Az előbbi egy nagyméretű konténert alkotott, amelybe a látogatót, látogatókat bezáiják, s a szűk és sötét zárt térben - hang-, mozgás- és egyéb hatások szimulálásával - átélhetik a bizonytalan utazás nem kellemes élményét. A másik alkotó olyan művet hozott létre, amely a szelekció igen kellemetlen átélését teszi lehetővé (a látogatónak bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie, hogy átengedjék egy kapun, és részese lehessen valaminek). A somoijai Németh Krisztián összetett, kételemű alkotással vesz részt a Kuntshalle kiállításán. (Korábban Pozsonyban már láthattunk tőle hasonló, kételemű művet. Akkor videóból és fotóból alkotta meg azonos témát feldolgozó, egyházkritikai munkáját.) Mostani alkotása egy videó és egy szöveges tárgykép együttese. A képen a Jézus menekült volt mondat olvasható. Az aktualitást a mentőfóliából felgyűrt alakzat, „térkép” teszi hozzá; az arany szín egyben a templomi aranyozott díszítésre is utal. A videó pedig a szövegutalást támasztja alá az idevágó bibliai idézet művészi megjelenítésével. Az együttérzést, kritikát és iróniát is kifejező alkotások a kortárs művészet műfaji változatosságát prezentálják a fotótól kezdve az objek- teken és installációkon keresztül a rajzig. A Kuntshalle - Művészetek Háza Félelem az idegentől című kiállítása július 31-ig látható. Békebeli slágerek Négyállomásos turnéra indul a héten Rák Viki és Derzsi György a Színházi élet című zenés előadással, amelyet Benkő Géza rendezett. A műsorban számos régi sláger és kupié csendül fel (A pénzemet én máma mind elmulatom, Orchideák, Az egyiknek sikerül, Stux, maga vérbeli párizsi lett, Tanulj meg fiacskám komédiázni, Jaj, de szép kék szeme van magának, Szeretlek én stb.). A dalok között pedig a Színházi élet című magazinból szemezgetett valós történetekkel, anekdotákkal, jelenetekkel szórakoztatják a közönséget. Kísér Lakatos Róbert és zenekara. A tűmé állomásai: április 5. Szepsi, vmk (18 órától), április 6. Kassa, Thália Színház (16.30 és 19.00), április 7. Királyhelmec, vmk (15.00 és 19.00), április 8. Tornaija, vmk (19.00). (k) Meghalt Keres Emil Budapest. Életének 91. évében pénteken elhunyt Keres Emil Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Radnóti Színház nyugalmazott igazgatója. A színház honlapján így emlékeznek az 1925-ben született színészre: „búcsúzunk Emil bácsitól, akinek hórihorgas alakja, okos szeme, kedves mosolya kitörölhetetlenül él bennünk tovább”. Keres Emil a Magyar Néphadsereg Színházában kezdte pályáját, majd 1951-1954-ben a Nemzeti Színház tagja volt. 1954—56-ban a szolnoki Szigligeti, 1961-től a Jókai, majd a Thália Színház művésze. 1973-1985 között a Radnóti Színpad igazgatója és színésze, ugyanekkor a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke volt. 1985 óta a Radnóti Színház társulatának tagja. Népszerű, kiváló versmondó is. A többi között az alábbi filmekben szerepelt: Húsz óra, Az aranykesztyű lovagjai, Próféta voltál, szívem, Szemüvegesek, Hekus lettem, Kojak Budapesten, A hecc, Konyec - Az utolsó csekk a pohárban. (MTI) Elhunyt Gato Barbieri dzsessz-szaxofonos 83 éves korában elhunyt Leandro „Gato" Barbieri latin dzsessz-szaxofonos, aki Az utolsó tangó Párizsban című Bertolucci-film - Marion Brandóval a főszerepben - Grammy-díjas zenéjét komponálta, és több mint hét évtizeden át tartó zenei pályafutásának állomásait több tucatnyi album őrzi. Barbieri szombaton halt meg tüdőgyulladás következtében egy New York-i kórházban. „A zene misztérium volt Gato számára, valahányszor játszott, új élményekkel telt el, és azt akarta, hogy a közönsége is ezt érezze” - mesélte felesége, Lama Barbieri. Tavaly Latin Grammy-életműdíjat kapott zenei munkásságáért (Fotó: tasr/ap) Az argentin származású zenész 1967 és 1982 között mintegy 35 lemezt készített. Rendszeresen turnézott, de a későbbiekben már csak négy albuma jelent meg, köztük 1997-ben a Que Pasa című, amely a Billboard kortárs dzsesszlemezeinek toplistáján a második lett. Bár 2013 óta erősen megromlott az egészsége, továbbra is havonta fellépett a New York-i Blue Note dzsesszklubban megszokott fekete fedora kalapjában. Utoljára tavaly novemberben játszott a klubban. Grammy-díját a legjobb hangszeres zene kategóriában 1973-ban Az utolsó tangó Párizsban című film muzsikájáért vehette át. A Marion Brando és Maria Schneider főszereplésével forgatott erotikus dráma két Oscar-jelölést is elnyert. A film rendezője, Bemardo Ber- tolucci azért kérte fel Barbierit a filmzene megkomponálására, mert tetszett neki egyedi, érzéki, erőteljes tenor szaxofonhangzása. „Mintha a film és zene házassága lett volna. Bemardo azt mondta nekem: »Nem akarom, hogy a zene túl hollywoodi vagy túl európai, vagyis túl intellektuális legyen. Azt akarom, hogy a kettő között szólaljon meg«” - emlékezett Barbieri, aki ezzel a filmzenével vált nemzetközi sztárrá. Fontos lemezei között szerepel a The Third World (1969), az El Pampero (1971), a Last Tango (1972) vagy a Caliente (1976) is. 1982-ig rendszeresen jelentek meg albumai. (MTI) A belépőkapu a cseh Nová véčnost művészeti csoport akciójának részlete (TASR-feivéteiék)
