Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-25 / 95. szám, hétfő
8 POPKULTÚRA 2016. április 25. | www.ujszo.com A megállíthatatlan Rihanna PUHAJÓZSEF Rihanna az USA-ban változatlanul törtet előre. Még pár év, és két szempontból is az amerikai zene- történet legsikeresebb szereplője lehet. Az egyik örökranglistán Mariah Carey és a The Beatles előzi meg, a másikon már csak Mariah Carey. A barbadosi Rihanna a kanadai Drake-kel készült slágere, a Work kilencedik hete első az amerikai Billboard magazin Hot 100 rangsorában. Ez az énekesnő 14. listavezetője. Már csak Mariah Carey és a The Beatles előzi meg tizennyolc és húsz első helyezett dallal. Rihanna eddig az SOS (2006 - három hét), az Umbrella (Rihanna featuring Jay-Z - 2007 - hét hét), a Take a Bow (2008 - egy hét), a Disturbia (2008 - két hét), a Live Your Life (T.I. featuring Rihanna- 2008 - hat hét), a Rude Boy (2010- öt hét), a Love the Way You Lie (Eminem featuring Rihanna 2010 - hét hét), a WhatVMy Name? (Rihanna featuring Drake 2010 - egy hét), az Only Girl (In the World) (2010 - egy hét), az S&M (Rihanna featuring Britney Spears -2011- egy hét), a We Found Love (Rihanna featuring Calvin Harris - 2011, 2012 - tíz hét), a Dia- monds (2012 - három hét) és a The Monster (Eminem featuring Rihanna - 2013, 2014 - négy hét) című szerzeményekkel uralta a mezőnyt. Ha összeadjuk a rangsor élén eltöltött heteket, akkor Rihanna hatvanadik hete tanyázik a csúcson. Ezzel megelőzte a The Beatlest, amelynek ötvenkilenc hét jött össze - bár azt is hozzá kell tenni, hogy a gombafejűek egyedül, s nem neves közreműködőkkel, vagy mások dalainak a közreműködőjeként vezettek. Ezen az örökranglistán már csak Mariah Carey található Rihanna előtt, aki hetvenkilenc hetet töltött a rangsor élén. Carey a Boyz II Ménnél készült One Sweet Day című slágere a Hot 100 történetének leghosszabb ideig vezető zeneszáma, tizenhat hétig szerepelt a csúcson. Rihanna (Képarchívum) Ossian-lemezdömping Egy évvel a Lélekerő után új stúdióalbummal jelentkezett az Ossian. A Paksi Endre vezette harmincéves metálzenekar 21. stúdiólemeze, a Fényárban és félhomályban - akárcsak az elődje - átírta a magyar albumeladási listát. Csakúgy, mint tavaly, az együttes most is tizennyolc kiadvánnyal található a rangsorban. Az új nagylemez annyira lázba hozta az Ossian rajongóit, hogy a zenekar kedvezményes áron kínált korábbi albumait is nagy számban vásárolták, és azok visszatértek a listára. Bár akkora érdeklődés nem volt irántuk, mint egy éve, amikor az együttes a TOP 10-ben kilenc koronggal tanyázott. A Fényárban és félhomályban című lemez a második helyre iratkozott fel, a Kowalsky meg a Vega a csúcson kezdő Varázsszavak című albuma mögé. A 25 éves jubileumi koncert (2011) a hatodik, a Titkos ünnep (2001) a kilencedik, a Lélekerő (2015) a 13., A tűzjegyében (2013) a 15., az Az lesz a győztes (2011) a 19., az Árnyékból a fénybe (2002) a 21., az Egyszer az életben (2009) a 22., a Létünk a bizonyíték (2006) a 23., a Best of 1998-2008 (2009) a 24., a Fémzene (1999) a 25., A szabadság fantomja (2005) a 27., a Hangerőmű (2003) a 28., a Küldetés (2008) a 29., a Gyújtópontban (2000) a 31., A lélek hangja (2006) a 32., a Tűzkeresztség (2004) a 33., a Koncert (1998) a 38. pozícióba tért vissza. Tavaly még az Örök tűz (2007) című lemez is szerepelt az eladási rangsorban. (puha) Az Új Ossian-CD (Képarchívum) Hódít a streamelés (Illusztrációs felvétel) A zenepiac jelene A digitális zeneértékesítés a magyar piacon is lehagyta a fizikait ÖSSZEFOGLALÓ A hangfelvételipar nemzetközi szervezete, az IFPI publikálta szokásos, éves jelentését, amelyben a piac 2015-ös számait, trendjeit mutatja be. Ezzel párhuzamosan a MAHASZ is elkészítette az előző év magyarországi mérlegét, statisztikáit. A digitális értékesítések az iparági bevételek 45 százalékát teszik ki, a fizikai értékesítések 39 százalékával szemben; 2015-ben már Magyarországon is gyakorlatilag utolérték a digitális bevételek a fizikai termékek forgalmát. A Streaming bevételek 45,2 százalékkal emelkedtek globálisan, 95 százalékkal Magyar- országon. A digitális zenepiac A nemzetközi zenei piac fontos mérföldkőhöz érkezett 2015-ben, a digitális értékesítések először váltak a hangfelvételek első számú bevételi forrásává, megelőzve a fizikai eladásokat. A 10,2 százalékkal, 6,7 milliárd dollárra emelkedő digitális értékesítés a teljes bevétel 46 százalékát teszi ki, szemben a fizikai eladások 39 százalékával. A digitális értékesítések Magyarországon is gyakorlatilag utolérték a fizikait, az 54 százalékos emelkedésnek köszönhetően, miközben tavaly még kétszer annyi bevételt produkáltak a fizikai termékek. Összbevétel A zeneipar összbevétele (fizikai és digitális értékesítések, valamint kiadói és előadói jogdíjbevételek) 2015-ben nemzetközi szinten 3,2 százalékkal 15 milliárd dollárra, Magyarországon 12,5 százalékkal, 6,6 milliárd forintra nőtt. A piac közel két évtized múltán először mutatott számottevő növekedést. A ránézésre biztató iparági adatok mögött azonban egy mély és egyelőre megoldatlan probléma is rejlik. A zenét rekordszinten fogyasztják világszerte, ám ez a drasztikusan emelkedő fogyasztás nem produkál ugyanolyan mértékű anyagi ellenszolgáltatást az alkotók számára. Ez annak a piaci torzulásnak az eredménye, amit értékhézagnak nevezünk. A streamelés Továbbra is a Streaming az iparág legjobban növekvő bevételi forrása. A bevételek 45,2 százalékkal, 2,9 milliárd dollárra emelkedtek - az elmúlt öt évet tekintve pedig megnégyszereződtek. Magyarországon a 2015-ös emelkedés 95 százalékos, és 554 millió forintot tesz ki a bevétel. Az okostelefonok terjedésének, a magas minőségi szolgáltatások egyre növekvő elérhetőségének, valamint a rajongók jogszerű zenefelhasználás iránti egyre nagyobb érdeklődésének köszönhetően a Streaming a globális bevételek 19 százalékát teszi ki, szemben a 2014-es 14 százalékkal. A Streaming a digitális bevételek 43 százalékát biztosítja, majdnem utolérve a letöltésekből származó bevételeket (45 százalék). Magyarországon a streaming az összbevétel 8,3 százaléka, míg 2014- ben még csak 4,7 százalékot tett ki; a streaming a digitális bevételek 48,8 százalékát adja, míg a letöltések a 22,1 százalékot. A prémium előfizetéses szolgáltatások drámai bővülést mutattak az elmúlt években. Világszerte kb. 68 millió ember fizet elő rájuk, a 2014-es 41 millióhoz, és az adatfelvétel kezdetekor (2010- ben) fennálló 8 millióhoz képest. A letöltések továbbra is fontos szerepet töltenek be. Az iparági bevételek 20 százalékát teszik ki, és 10,5 százalékkal csökkentek, de Magyarországon még ez a szektor is növekszik; 2015-ben 42 százalékkal. A jogdíjak Emelkedtek a jogdíjbevételek. A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért, többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek globálisan 4,4 százalékkal emelkedtek, 2,1 milliárd dollárra. Magyarországon az emelkedés 17 százalékos, és 4 milliárd forintot tesz ki az előadók és kiadók jogdíjbevétele. A jogdíjak jelentik az elmúlt évek legstabilabb bevételi forrását, a globális bevétel 14 százalékát produkálva. Magyarországon a teljes bevétel 58,2-százalékát teszik ki az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak. A fizikai formátumok bevételei csökkentek, nemzetközi szinten 4,5 százalékkal, Magyarországon 19,7 százalékkal. A szektora nemzetközi bevételek 39 százalékát adja (Magyarországon 19 százalékot), ugyanakkor számos nagy piacon továbbra is a vásárlók legkedveltebb formátuma. Az órtákházag Az értékhézag (angolul value gap) azért tudott létrejönni, mert néhány meghatározó digitális szolgáltató megkerülhette a zene jogosításának alapvető szabályait. A felhasználók számára feltöltési lehetőséget biztosító szolgáltatások azt vallják, nem szükséges a felületükön elérhetővé tett zenéket jogosítaniuk (vagy mesterségesen alacsony áron tudják azokat jogosítani), arra hivatkozva, hogy az internet fejlődésének korai szakaszában született nemzetközi e- kereskedelmi törvényekkel összhangban mentességet élveznek, mivel ők csak közvetítő szerepet töltenek be a feltöltők és a fogyasztók között. A mentességi szabályokat ma tévesen alkalmazzák. Bevezetésük célja a valóban passzív online közvetítők védelme volt a jogosítás felelőssége alól. Fontos lépés történt 2015 decemberében, amikor az Európai Bizottság kiadta a „Modem, európaibb szerzői jogi keretrendszer felé” című anyagát. Miközben elismerték, hogy a zene és más kreatív tartalmak, valamint az online szolgáltatások egyaránt fontosak az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés számára, a kiadvány egyértelműen azonosítja az értékhézag problémáját. A Bizottság az értékhézag kezelésére vonatkozó előzetes javaslatait 2016-ban tervezi publikálni. (MAHASZ, pj)
