Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-23 / 94. szám, szombat
o N C/3 PRESSZÓ & Be kellett zárni egy ajtót, hogy egy másik kinyíljon 17. oldal 2016. április 23., szombat, 10. évfolyam, 17. szám Helyi kiskirályok és a tálibok hordják szét a mesés ásványkincseket Az évezredek óta nagy becsben álló lazúr- kő szinte kizárólag Afganisztán területén fordul elő, és kulcsfontosságú része annak a föld alatti kincsesbányának, amely a világ egyik legszegényebb országa fejlődésének szinte egyetlen reménye. A tengerkék lazúrkővel már az egyiptomi fáraók is ékesítették magukat, míg a reneszánsz festők porrá tört formájából nyerték a vakító ultramarin színt. Napjainkban ékszerekhez és dísztárgyakhoz használják. Minőségtől függően a drágakő nyers formájáért kilogrammonként akár 2 ezer dollárt is fizethetnek. Azonban az afgán kormány helyett a tálibok, a csempészek és a helyi kiskirályok húznak hasznot a la- zúrkőből, amelynek kitermelését 2015 elején teljesen betiltották, hogy megakadályozzák az illegális bányászatot - sikertelenül. Nem elég, hogy Kabul a lépéssel nehéz helyzetbe hozta saját magát és a jogszabályokat betartani kívánó kereskedőket, de továbbra is dollármilliókat veszít a lapis lazuli és a többi ásványi anyag egyre nagyobb méreteket öltő illegális bányászata miatt. Szakértők és helyi tisztség- viselők szerint különösen akut a helyzet az ország északkeleti részén található Badaksan tartományban. Egy nagyobb lazúrkőbányáf az egyik helyi rendőrkapitány, Adbul Malik szerzett meg, aki hatalmas összegeket kaszál az ásványkincset napi 24 órában kitermelő illegális bányászoktól, és havonta 440 ezer dollár védelmi pénzt fizet a tálibok- nak - hívta fel Asraf Gáni afgán elnök figyelmét tanácsadója egy bizalmas dokumentumban. Mohammad Juszuf Pastún emellett rámutatott, hogy Malik fia az afgán titkosszolgálat badahsáni csoportjában dolgozik, és jó előre figyelmezteti apját az illegális bányászokat vagy a csempészeket érintő, készülőiéiben lévő műveletekről. Eközben a csempészek is fizetnek a helyi tisztségviselőnek, azért, hogy akadálymentesen kivihessék a drágaköveket a térségből, amelyeket aztán eladnak a kabuli vagy a pakisztáni piacon. A kövek másik része Kínában, Duhajban, Indiában vagy az Egyesült Arab Emírségekben landol. Stephen Carter, a Global Witness nemzetközi jogvédő szervezet afganisztáni munkatársa szerint az ország bányái „fegyveres csoportoknak biztosítanak jövedelmet, és az in- stabilitás, illetve a korrupció me- legágyai”. Carter úgy véli, hogy a lazúrkőbá- nyászattal való visszaélés csak a jéghegy csúcsa, és megfelelő biztosítékok, transzparencia, illetve biztonság nélkül „komoly veszélye van annak, hogy Afganisztánban véres konfliktus alakul ki az erőforrásokért folyó harcból”. Dzsavid Mudzsadidi badahsáni törvényhozó becslése alapján a kitermelt lazúrkő hetven százaléka a táliboknál köt ki, akik fizikailag is jelen vannak a pakisztáni határ közelében fekvő bányákban. Az ópium mellett a lazúrkő a felkelők egyik legjelentősebb bevételi forrása, és ez segített nekik kiterjeszteni jelenlétüket a korábban békés északi tartományokra. Afganisztán kiaknázatlan kincsesbánya: az országnak komoly szén-, réz-, vasérc-, cink-, higany-, ritkaföldfém-, rubint-, smaragd-, arany- és ezüsttartalékai vannak a fold alatt. Ezek valós értékét felbecsülni lehetetlen, de szakértők körülbelül 3 trillió dollárra taksálják. Azonban a kabuli kormány alig húz hasznot a hatalmas vagyonból a bányászattól a feldolgozásig tartó folyamatban részt vevő szakemberek, az infrastruktúra, a megfelelő jogszabályok és a biztonság hiánya miatt. (MTI) Az ópium mellett a lazúrkő az afgán tálibok egyik legjelentősebb bevételiforrása. Tengerkék lazúrkőből készült vázák, díszek, dizájntárgyak az egyik kabuli üzletben (Fotók: SITA/AP, TASR/AP) Megvizsgálják a minőséget. A lapis lazurit színe kék - többféle ásvány keveréke lehet. A legjobb minőségű az intenzív kék színű, apró fehér kalcit és bronz sárga piritfoltokkal. A lazúrkő hűvös kékjének régóta nyugtató, görcsoldó és lázcsillapító hatást tulajdonítanak. Az ideges fejfájás, a magas vérnyomás, a vérbetegségek és a depresszió leküzdésében is segít. Talán ezért is olyan nyugodt, elégedett - legalábbis annak tűnik - a lazúrkővel dolgozó afgán mesterember.
