Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-04 / 77. szám, hétfő
4 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. április 4. | www.ujszo.com Ki lehet ma elégedett? SIDÓH. ZOLTÁN ■ ^ hónapja voltak a választások. A váratlan eredB 1 "W T mény okozta belpolitikai forgószél talán lassan ľl j m W W elül, még akkor is, ha a kormányzó négyes fogat JLmmtJl T sokak számára kényelmetlen. Lehet ideálok, (/ elvek, koncepciók mentén politizálni, azonban ha a választók egy elképesztő politikai koktélt kevernek ki, akkor a kialakult helyzetben azt kell meginni. Sokan csalódtak, hogy nem valósult meg a széles jobboldali koalíció. De a gazdasági programját leszámítva minden téren kiforratlan SaS, az egyedül az aranyköpések gyártásában jeleskedő Egyszerű Emberek és a rejtélyes „Kollár család” külön-külön is kritikus tömegnek számít, alkalmatlanok a tartós együttműködésre. Azt meg nem lehet csinálni, hogy a választókat addig citáljuk az urnák elé, amíg úgymond értelmes eredmény születik. Egyrészt a voksolás eredménye nem kívánságműsor, és a választópolgár feldühödhet a politikusok tehetetlensége láttán, s a haragnak még durvább következményei lehetnek. Némileg meglepő, hogy a választásokon a lakosság milyen mértékben utasította vissza a Smer populizmusát, azaz nem szédült meg az ingyenvonatoktól, néhány élelmiszer áfájának csökkentésétől, a gázár-visszatérítéstől, ehelyett bukórepülésbe küldte a kormánypártot. Ez a társadalom egyfajta egészségéről tanúskodik: ne a kenyér legyen 5 centtel olcsóbb, hanem végre kezdjenek valamit a leszakadó régiókkal, az egészségüggyel, szorítsák vissza a korrupciót, adjanak több pénzt az oktatásra. Emlékezzünk vissza, Magyarországon 2014-ben a Fidesz által meghirdetett, .rezsiharc” mindent háttérbe szorított, és a lakosság számára minimális megtakarítást hozó művi árleszorítás teljes sikert hozott a választásokon. Az is elgondolkodtató, hogy nálunk a választási hullámverésben mennyire rivaldafénybe került a Smer és az oligarchák témaköre. Szó se róla, a kormánypárt csinos gazdasági holdudvart épített ki, jócskán juttatva megbízásokat a haveroknak. Aki viszont a HírTV-ben meg az ATV-ben követi a magyar rögvalóságot, az a szlovák csatornákra kapcsolva csak pislog, hogyan tudnak nálunk ennyire felháborodni 1 -2 milliós lenyúláso- kon... Ezzel végképp nem akaijuk mentegetni a hazai lezsírozott tenderek, álpályázatok világát, csupán arra utalnánk, hogy Szlovákiában szerencsére jóval alacsonyabb a küszöb, kevésbé toleráljuk a lenyúlásokat, mint az egyre erőteljesebb balkáni vonásokat mutató Magyarországon. Kotleba híveit leszámítva talán senki sem örül a választások eredményének. A Híd vagy a meghasonló Sieť belső kínjaival hosszasan foglalkoztunk, azonban az SNS-nek sem éppen leányálom a Híddal közösködni. Az ellenzékbe szorulók vagy a parlamentből kimaradók kudarcélménye pedig eleve adott. Ha már így alakult, akkor jó volna kihozni a maximumot a helyzetből. A Híd például a környezetvédelmi tárca komoly uniós forrásaival a dél-szlovákiai árvízvédelmi beruházásokat pörgetheti fel, néhány milliós pluszpénzzel pedig életet lehelhet kisiskoláinkba. A legfontosabb, hogy a kényszerűségből furcsa házasságot kötő kormánypártok a polgárok üzenetét felfogva a társadalmat valóban égető kérdésekre fordítsák az energiájukat. Például úgy, hogy a múlt héten tragikusan elhunyt Martin Filko közgazdász és csapata által kidolgozott és a pénzügyminiszter által is támogatott közbeszerzési reformot átülteti a gyakorlatba. A kész reform minimalizálná a korrupciót, az állami közbeszerzések során elfolyó évi 250-300 millió eurót pedig végre az alulfinanszírozott egészségügyre, a fájóan elmaradott kistérségek felkarolására lehetne fordítani. Ki lehet ma elégedett?-tette fel a kérdést Bugár Béla a lapunkban megjelent inteijúban. Ha a kormánykerékhez került négy párt felfogja, hogy az egymás elleni kölcsönös aknamunka csak amortizálhatja őket, néhány közös nevezőre építve (az egyik lehet a közbeszerzési reform) akár a közepesnél egy fokkal jobbra sikeredett ciklust is lehúzhatnak. Az ország gazdasága 3 százalék feletti ütemben menetel, inflációnak nyoma sincs, a munkanélküliek aránya nyárelőig 10 százalék alá bukik, vagyis már csak a kedvező szelet kell vitorlába fogni. Ha ez sikerül, akkor a Bugár által feltett kérdésre négy év múltán meglepően sokan válaszolhatnak pozitívan. Bajos szimbólumok A racionális érvelés szimbolikus dolgoknál ritkán szokott működni KOCUR LÁSZLÓ ezdetben vala az egyszerűsített honosítás, avagy a kettős állampolgárság, ki hogy szereti. A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-án vezette be. A dátum azért fontos, mert a kormány csak három nappal később alakult meg. De Martonyi János kijelölt külügyminiszter még ennél is korábban járt Pozsonyban, hogy tájékoztassa jövendő szlovák kollégáját arról, mire készül Magyarország. Martonyi látogatása, ha nem is diplomáciatörténeti jelentőségű, de semmiképp sem tekinthető szokványosnak, hiszen a hivatalban levő magyar külügyminisztert még Balázs Péternek hívták, az pedig nem nagyon dívik a sima szájú diplomáciában, hogy egy „egyszerű ember”, ugyan táskájában a marsallbottal, de hát mégiscsak hivatalos mandátum nélkül elmenjen egy másik ország külügyminiszteréhez, és tájékoztassa akármiről. Ugyanígy nem tekinthető szokványosnak Szlovákia reakciója. A szlovák törvényhozás szintúgy május 26-án fogadta el az ellentörvényt, a parlamenti választásokat június 12-én tartották. A választások előtt három héttel még Botswanában sem gyakran fogadnak el nagy horderejű törvényeket, gyorsított eljárásban, jobbára csak „világítanak és futenek”, hogy a klasszikust idézzük. A magyar törvény Szent István napján, a szlovák törvény a szlovák önrendelkezés napján lépett hatályba. Hogy Baudelaire-rel szóljunk: „Jelképek erdején át visz” e törvény útja. Az elmúlt hat évben - amely alatt volt jobboldali kormány is, benne a Híddal - nem sikerült dűlőre jutni ezzel az igazából ártalmatlan, sokkal inkább szimbolikus, semmint gyakorlati jelentőségüjogszabállyal, miközben a mindennapi életre összehasonlíthatatlanul nagyobb hatást gyakorló törvények tömkelegét fogadták el, imitt-amott még egy alkotmánymódosítás is belefért. Csak ez a fránya állampolgársági törvény, ez maradt változatlan. A Radičová-kormány nem tudott teljes mellszélességgel kiállni a változtatás mellett, utána pedig Ficóék utasították el rendre az ellenzéki módosításkísérleteket, melyekből több is volt. Az évek során csupán csak annyit visszakoztak Ficóék, hogy egyedi elbírálás alapján visszaszerezhető a szlovák állampolgárság, igaz, ez pont az egyszerűsített honosítás hatálya alá esőket nem érinti, akik miatt az ellentörvény született. Amikor az állampolgársági törvény körüli hercehurca elkezdődött, e hasábokon már leírtuk, a magyar állampolgárság felvétele szimbolikus döntés, amely az azt meghozónak sokat jelenthet, Szlovákiának pedig semmit sem árt. Kis nagyvonalúsággal kezelni lehetett volna a helyzetet, a nemzetállami keménykedés azonban (eddig) hatéves állóháborúhoz vezetett. Éppen ezért nincs most irigylésre méltó helyzetben a Híd. Ha egy adótörvényt vagy bármi mást nem szavazna meg, azt szavazói vélhetően elnéznék neki. De azt, hogy a pár évvel korábbi saját törvényjavaslatukra kell most hatalomtechnikai okokból nemet mondani, valószínűleg a magyar szavazóik és szimpatizánsaik sem fogják jó szemmel nézni. Mivel a kettős állampolgárság ügye az identitásról is szól. Pontosan úgy, ahogy a Híd által most védekezésképpen felhozott kisiskolák és a vasúti kétnyelvűség is. Hiába a racionális érveléspróbálkozás, szimbolikus dolgok esetében a lehető legritkábban szokott működni, mert az identitás nem racionális kérdés. europe (Cartoon izer) Kezdődik a nagy visszatoloncolás - nagy-nagy kérdőjelekkel Ma kellene kezdődnie a menekültek visszatoloncolásának Görögországból Törökországba, amely 3 milliárd eurót kap a menekültválság kezelésére, de összesen 6 milli- árdot akar. Papíron minden készen áll, ám hiányoznak a szakemberek, a migrán- sok dühösek, az emberi jogi szervezetek tiltakoznak. A megállapodás Törökországot gyakorlatilag biztonságos harmadik országnak nyilvánította. Azonban sok a tisztázatlan kérdés, például hány menekültet fognak visszaküldeni? Görögországba körülbelül ötezer migráns és menekült érkezett március 20-a óta, azóta, hogy életbe lépett az EU-török megállapodás. Ettől a naptól kezdve érvényes az az elv, hogy minden Törökországból illegálisan beutazó embert vissza kell küldeni. Minden kiutasított szírért cserébe egy másik szírt kellene törökországi menekülttáborokból az EU-államoknak legális úton befogadniuk. Az EU maximum 72 ezer szírt akar Törökországból beengedni. A remények szerint az eljárás elveszi az emberek kedvét attól, hogy csempészek segítségével átkeljenek a török partokról a tengeren. Hórukk-eljárás Annak, aki menedékkérelmet nyújt be, gyorsított eljárásban „igen”, vagy „nem” választ kell kapnia. Emberi jogi szervezetek bírálják a „hórukk-eljárást”. Európában a menedékkérelem elbírálási folyamata hónapokig tart. Más államokból származó menekültügyi szakértőknek kellene a döntéseket meghozniuk a kevés görög bíróval együtt. Az EU-szakemberek azonban még nincsenek a helyszínen, s az a kevés, aki már ott van, nem ismeri a munkamenetet. Csúnya jelenetek lesznek A parti őrség és a rendőrség elzárkózik az információszolgáltatás elől. Nem szellőztette meg a terveit, például azt, hogy egy háromezer dühös embert befogadó táborból hogyan emelik ki a kiutasítandó személyeket. Biztonsági szakemberek napok óta fenntartásaikat hangoztatják, egyesek csúnya jelenetektől tartanak. Leszbosz szigetéről az embereket a szemközti török kikötőbe, Dikilibe kellene szállítani, Híosz szigetéről a törökországi Cesmébe. Harmadik variánsként szóba jöhet az Evrosz folyónál lévő határátkelő Görögország északkeleti részén. Ki viszi át a túlsó partra? A görögök a legrosszabbra számítanak. A visszaküldésre kiszemelt emberek többségükben a szíriai polgárháború elől menekültek, mások az afgán tálibok elől. A biztonsági hatóságok attól tartanak, ezek az emberek ellenállást fognak tanúsítani. „Ki fogja ezek után kihozni őket a táborokból?” - teszik fel a kérdést a biztonságiak. Az idegek a pattanásig feszültek a migránsok körében, állandóak az összetűzések a különböző nemzetiségűek között. A segélyszervezetek fel vannak háborodva. Mint mondják, az nem lehet, hogy egy menedékkérelemről, egy sorsról néhány nap leforgása alatt döntsenek. Fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy Törökország biztonságos harmadik ország-e. Az Amnesty International szerint az EU-török megállapodás fatális hibákat tartalmaz. A szervezet úgy tudja, Törökország naponta küld vissza menekülteket Szíriába. Csempész nem pihen Tény, hogy egyelőre lényegesen kevesebb migráns és menekült érkezett, mint az előző hónapokban. A csempészek már alternatív útvonalakat keresnek, Olaszország jön szóba. Néhány napja lefüleltek egy bandát Görögországban. Fejenként hétezer euróért reptettek migránso- kat egy kis nyugat-görögországi repülőtérről az olaszországi Léccé közelében fekvő repülőtérre.
