Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-04 / 77. szám, hétfő

4 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. április 4. | www.ujszo.com Ki lehet ma elégedett? SIDÓH. ZOLTÁN ■ ^ hónapja voltak a választások. A váratlan ered­B 1 "W T mény okozta belpolitikai forgószél talán lassan ľl j m W W elül, még akkor is, ha a kormányzó négyes fogat JLmmtJl T sokak számára kényelmetlen. Lehet ideálok, (/ elvek, koncepciók mentén politizálni, azonban ha a választók egy elképesztő politikai koktélt kevernek ki, akkor a kiala­kult helyzetben azt kell meginni. Sokan csalódtak, hogy nem valósult meg a széles jobboldali koalíció. De a gazdasági programját leszámítva minden téren kiforratlan SaS, az egyedül az aranyköpések gyártásában jeleskedő Egyszerű Emberek és a rejtélyes „Kollár család” külön-külön is kritikus tömegnek számít, alkalmatlanok a tartós együttműködésre. Azt meg nem lehet csinálni, hogy a választókat addig citáljuk az urnák elé, amíg úgy­mond értelmes eredmény születik. Egyrészt a voksolás eredménye nem kívánságműsor, és a választópolgár feldühödhet a politikusok tehetetlen­sége láttán, s a haragnak még durvább következményei lehetnek. Némileg meglepő, hogy a választásokon a lakosság milyen mértékben utasította vissza a Smer populizmusát, azaz nem szédült meg az ingyen­vonatoktól, néhány élelmiszer áfájának csökkentésétől, a gázár-visszaté­rítéstől, ehelyett bukórepülésbe küldte a kormánypártot. Ez a társadalom egyfajta egészségéről tanúskodik: ne a kenyér legyen 5 centtel olcsóbb, hanem végre kezdjenek valamit a leszakadó régiókkal, az egészségüggyel, szorítsák vissza a korrupciót, adjanak több pénzt az oktatásra. Emlékez­zünk vissza, Magyarországon 2014-ben a Fidesz által meghirdetett, .re­zsiharc” mindent háttérbe szorított, és a lakosság számára minimális meg­takarítást hozó művi árleszorítás teljes sikert hozott a választásokon. Az is elgondolkodtató, hogy nálunk a választási hullámverésben mennyire rivaldafénybe került a Smer és az oligarchák témaköre. Szó se róla, a kormánypárt csinos gazdasági holdudvart épített ki, jócskán juttatva megbízásokat a haveroknak. Aki viszont a HírTV-ben meg az ATV-ben követi a magyar rögvalóságot, az a szlovák csatornákra kapcsolva csak pislog, hogyan tudnak nálunk ennyire felháborodni 1 -2 milliós lenyúláso- kon... Ezzel végképp nem akaijuk mentegetni a hazai lezsírozott tenderek, álpályázatok világát, csupán arra utalnánk, hogy Szlovákiában szerencsére jóval alacsonyabb a küszöb, kevésbé toleráljuk a lenyúlásokat, mint az egyre erőteljesebb balkáni vonásokat mutató Magyarországon. Kotleba híveit leszámítva talán senki sem örül a választások eredmé­nyének. A Híd vagy a meghasonló Sieť belső kínjaival hosszasan foglal­koztunk, azonban az SNS-nek sem éppen leányálom a Híddal közösködni. Az ellenzékbe szorulók vagy a parlamentből kimaradók kudarcélménye pedig eleve adott. Ha már így alakult, akkor jó volna kihozni a maximumot a helyzetből. A Híd például a környezetvédelmi tárca komoly uniós forrá­saival a dél-szlovákiai árvízvédelmi beruházásokat pörgetheti fel, néhány milliós pluszpénzzel pedig életet lehelhet kisiskoláinkba. A legfontosabb, hogy a kényszerűségből furcsa házasságot kötő kormánypártok a polgárok üzenetét felfogva a társadalmat valóban égető kérdésekre fordítsák az energiájukat. Például úgy, hogy a múlt héten tragikusan elhunyt Martin Filko közgazdász és csapata által kidolgozott és a pénzügyminiszter által is támogatott közbeszerzési reformot átülteti a gyakorlatba. A kész reform minimalizálná a korrupciót, az állami közbeszerzések során elfolyó évi 250-300 millió eurót pedig végre az alulfinanszírozott egészségügyre, a fájóan elmaradott kistérségek felkarolására lehetne fordítani. Ki lehet ma elégedett?-tette fel a kérdést Bugár Béla a lapunkban meg­jelent inteijúban. Ha a kormánykerékhez került négy párt felfogja, hogy az egymás elleni kölcsönös aknamunka csak amortizálhatja őket, néhány kö­zös nevezőre építve (az egyik lehet a közbeszerzési reform) akár a köze­pesnél egy fokkal jobbra sikeredett ciklust is lehúzhatnak. Az ország gaz­dasága 3 százalék feletti ütemben menetel, inflációnak nyoma sincs, a munkanélküliek aránya nyárelőig 10 százalék alá bukik, vagyis már csak a kedvező szelet kell vitorlába fogni. Ha ez sikerül, akkor a Bugár által feltett kérdésre négy év múltán meglepően sokan válaszolhatnak pozitívan. Bajos szimbólumok A racionális érvelés szimbolikus dolgoknál ritkán szokott működni KOCUR LÁSZLÓ ezdetben vala az egyszerűsített honosí­tás, avagy a kettős ál­lampolgárság, ki hogy szereti. A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-án vezette be. A dá­tum azért fontos, mert a kormány csak három nappal később alakult meg. De Martonyi János kijelölt külügyminiszter még ennél is ko­rábban járt Pozsonyban, hogy tájé­koztassa jövendő szlovák kollégáját arról, mire készül Magyarország. Martonyi látogatása, ha nem is dip­lomáciatörténeti jelentőségű, de semmiképp sem tekinthető szokvá­nyosnak, hiszen a hivatalban levő magyar külügyminisztert még Ba­lázs Péternek hívták, az pedig nem nagyon dívik a sima szájú diplomá­ciában, hogy egy „egyszerű ember”, ugyan táskájában a marsallbottal, de hát mégiscsak hivatalos mandátum nélkül elmenjen egy másik ország külügyminiszteréhez, és tájékoztas­sa akármiről. Ugyanígy nem tekinthető szok­ványosnak Szlovákia reakciója. A szlovák törvényhozás szintúgy má­jus 26-án fogadta el az ellentör­vényt, a parlamenti választásokat június 12-én tartották. A választások előtt három héttel még Botswanában sem gyakran fogadnak el nagy horderejű törvényeket, gyorsított eljárásban, jobbára csak „világíta­nak és futenek”, hogy a klasszikust idézzük. A magyar törvény Szent István napján, a szlovák törvény a szlovák önrendelkezés napján lépett hatály­ba. Hogy Baudelaire-rel szóljunk: „Jelképek erdején át visz” e törvény útja. Az elmúlt hat évben - amely alatt volt jobboldali kormány is, benne a Híddal - nem sikerült dűlőre jutni ezzel az igazából ártalmatlan, sokkal inkább szimbolikus, semmint gyakorlati jelentőségüjogszabállyal, miközben a mindennapi életre összehasonlíthatatlanul nagyobb hatást gyakorló törvények tömkele­gét fogadták el, imitt-amott még egy alkotmánymódosítás is belefért. Csak ez a fránya állampolgársági törvény, ez maradt változatlan. A Radičová-kormány nem tudott teljes mellszélességgel kiállni a változtatás mellett, utána pedig Ficóék utasítot­ták el rendre az ellenzéki módosí­táskísérleteket, melyekből több is volt. Az évek során csupán csak annyit visszakoztak Ficóék, hogy egyedi elbírálás alapján visszasze­rezhető a szlovák állampolgárság, igaz, ez pont az egyszerűsített hono­sítás hatálya alá esőket nem érinti, akik miatt az ellentörvény született. Amikor az állampolgársági tör­vény körüli hercehurca elkezdődött, e hasábokon már leírtuk, a magyar állampolgárság felvétele szimboli­kus döntés, amely az azt meghozó­nak sokat jelenthet, Szlovákiának pedig semmit sem árt. Kis nagyvo­nalúsággal kezelni lehetett volna a helyzetet, a nemzetállami kemény­kedés azonban (eddig) hatéves álló­háborúhoz vezetett. Éppen ezért nincs most irigylésre méltó helyzet­ben a Híd. Ha egy adótörvényt vagy bármi mást nem szavazna meg, azt szavazói vélhetően elnéznék neki. De azt, hogy a pár évvel korábbi sa­ját törvényjavaslatukra kell most hatalomtechnikai okokból nemet mondani, valószínűleg a magyar szavazóik és szimpatizánsaik sem fogják jó szemmel nézni. Mivel a kettős állampolgárság ügye az iden­titásról is szól. Pontosan úgy, ahogy a Híd által most védekezésképpen felhozott kisiskolák és a vasúti kétnyelvűség is. Hiába a racionális érveléspróbálkozás, szimbolikus dolgok esetében a lehető legritkáb­ban szokott működni, mert az iden­titás nem racionális kérdés. europe (Cartoon izer) Kezdődik a nagy visszatoloncolás - nagy-nagy kérdőjelekkel Ma kellene kezdődnie a mene­kültek visszatoloncolásának Gö­rögországból Törökországba, amely 3 milliárd eurót kap a menekültvál­ság kezelésére, de összesen 6 milli- árdot akar. Papíron minden készen áll, ám hi­ányoznak a szakemberek, a migrán- sok dühösek, az emberi jogi szer­vezetek tiltakoznak. A megállapo­dás Törökországot gyakorlatilag biztonságos harmadik országnak nyilvánította. Azonban sok a tisz­tázatlan kérdés, például hány me­nekültet fognak visszaküldeni? Görögországba körülbelül ötezer migráns és menekült érkezett már­cius 20-a óta, azóta, hogy életbe lé­pett az EU-török megállapodás. Ettől a naptól kezdve érvényes az az elv, hogy minden Törökországból illegálisan beutazó embert vissza kell küldeni. Minden kiutasított szírért cserébe egy másik szírt kel­lene törökországi menekülttábo­rokból az EU-államoknak legális úton befogadniuk. Az EU maxi­mum 72 ezer szírt akar Törökor­szágból beengedni. A remények szerint az eljárás elveszi az embe­rek kedvét attól, hogy csempészek segítségével átkeljenek a török par­tokról a tengeren. Hórukk-eljárás Annak, aki menedékkérelmet nyújt be, gyorsított eljárásban „igen”, vagy „nem” választ kell kapnia. Emberi jogi szervezetek bí­rálják a „hórukk-eljárást”. Európá­ban a menedékkérelem elbírálási fo­lyamata hónapokig tart. Más álla­mokból származó menekültügyi szakértőknek kellene a döntéseket meghozniuk a kevés görög bíróval együtt. Az EU-szakemberek azon­ban még nincsenek a helyszínen, s az a kevés, aki már ott van, nem ismeri a munkamenetet. Csúnya jelenetek lesznek A parti őrség és a rendőrség el­zárkózik az információszolgáltatás elől. Nem szellőztette meg a terveit, például azt, hogy egy háromezer dü­hös embert befogadó táborból ho­gyan emelik ki a kiutasítandó sze­mélyeket. Biztonsági szakemberek napok óta fenntartásaikat hangoz­tatják, egyesek csúnya jelenetektől tartanak. Leszbosz szigetéről az em­bereket a szemközti török kikötőbe, Dikilibe kellene szállítani, Híosz szigetéről a törökországi Cesmébe. Harmadik variánsként szóba jöhet az Evrosz folyónál lévő határátkelő Görögország északkeleti részén. Ki viszi át a túlsó partra? A görögök a legrosszabbra számí­tanak. A visszaküldésre kiszemelt emberek többségükben a szíriai pol­gárháború elől menekültek, mások az afgán tálibok elől. A biztonsági ha­tóságok attól tartanak, ezek az em­berek ellenállást fognak tanúsítani. „Ki fogja ezek után kihozni őket a tá­borokból?” - teszik fel a kérdést a biztonságiak. Az idegek a pattanásig feszültek a migránsok körében, ál­landóak az összetűzések a különbö­ző nemzetiségűek között. A segélyszervezetek fel vannak háborodva. Mint mondják, az nem lehet, hogy egy menedékkérelemről, egy sorsról néhány nap leforgása alatt döntsenek. Fenntartásaik van­nak azzal kapcsolatban is, hogy Tö­rökország biztonságos harmadik ország-e. Az Amnesty International szerint az EU-török megállapodás fatális hibákat tartalmaz. A szerve­zet úgy tudja, Törökország naponta küld vissza menekülteket Szíriába. Csempész nem pihen Tény, hogy egyelőre lényegesen kevesebb migráns és menekült ér­kezett, mint az előző hónapokban. A csempészek már alternatív útvona­lakat keresnek, Olaszország jön szóba. Néhány napja lefüleltek egy bandát Görögországban. Fejenként hétezer euróért reptettek migránso- kat egy kis nyugat-görögországi re­pülőtérről az olaszországi Léccé kö­zelében fekvő repülőtérre.

Next

/
Thumbnails
Contents