Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-22 / 93. szám, péntek
DIGITÁLIA 14| 2016. április 22. | www.ujszo.com Az Apple nem segít a külföldi hatóságoknak INDEX-HÍR Az Apple hétfőn tette közzé a legújabb átláthatósági jelentését. Eszerint a cég 2015-ben az amerikai hatóságok adatkéréseinek 80 százalékát teljesítette, de a brit adatkéréseknek csak az 55 százalékát. A globális átlag 60 százalék - vagyis a kérések több mint felét teljesítették. A jelentésben nyilvánosságra hozták, hogy hány eszközzel kapcsolatban kérték a segítségüket, valamint azt is, hogy hány felhasználói fiókhoz való hozzáférésben kellett segíteniük. A BBC elemzése szerint a brit hatóságok jóváhagyott adatlekérései általában alatta maradnak a globális átlagnak, míg az amerikaiak kérését mindkét esetben átlagon felüli arányban teljesítik. Összesen öt ország van, akik az átlagosnál több adatot szoktak kikérni az Apple-től - ez több mint kétezer esetet jelent évente. Közülük az USA az egyetlen ország, akik az átlagosnál több esetben kapják meg az igényelt adatokat. Világszinten az esetek 33 százalékában nem tudtak adatokat szolgáltatni. Az Egyesült Államokban ez az arány csak 18 százalék, az Egyesült Királyságban 40 százalék. A két ország évente több mint háromszáz esetben szokott adatokat kikérni az Apple-től. A jelek szerint az Apple nem szívesen működik együtt külföldi hatóságokkal. Alan Woodward, a Surrey-i Egyetem professzora szerint ennek az lehet az oka, hogy a britek nem fordítanak akkora hangsúlyt a személyes adatok védelmére, mint az amerikaiak. Woodward, aki ma az Europol, korábban a GCHQ tanácsadója volt, mélységesen frusztrálónak tartja az Apple gyakorlatát. Bár az Apple több országban is jelen van, úgy tűnik, kevésbé elkötelezettek, ha más országok bűnüldöző szervezeteivel kell együttműködnie. Az Apple jelentése szerint a megkeresések többsége elvesztett vagy ellopott telefonokkal kapcsolatos. Ä BBC úgy értesült, a megkereséseket többnyire azért utasították el, mert nem rendelkeztek a szükséges adatokkal, nem azért, mert nem akartak együttműködni a hatóságokkal. Az amerikai adatigénylések 80 százalékát teljesítik, de a külföldiekkel már nem ilyen segítőkészek (Képarchívum) Az Intel elbocsát 12 ezer embert INDEX-HÍR „A vállalat átalakulását gyorsító újraszervezés” - ha egy cég nagyfőnöke ilyen frázisokat mond, az általában elég fájdalmas lépéseket takar. Az Intel esetében most egy óriási leépítést. A nemzetközi techsajtó kedden írta meg, hogy a cég dolgozóinak 11 százalékától megválik világszerte, ami 12 ezer embert jelent (és azt, hogy az Intelnél nagyon sokan dolgoznak, tavaly év végén 107 300 alkalmazottja volt). A CNN szerint a legtöbb érintettet a következő 60 napon belül behívják az irodába. A rossz hírt a cég ügyvezető igazgatója, Brian Krzanich jelentette be egy alkalmazottaknak küldött körlevélben. „Ezek az intézkedések olyan hosszú távú változásokat hoznak, amik megerősítik az Intel vezető szerepét egy okos, hálózatba kötött világban” - fogalmazott Krzanich a közleményben. Az Intel közleménye arra is kitért, hogy mennyivel lesz olcsóbb a cég működése a leépítéstől: 750 millió dolláros megtakarítást várnak még idén, illetve összesen 1,4 milliárdosat 2017 közepéig. A változásra persze szüksége van a cégnek, mert az Intel nem kis részben amiatt tudott a techvilág megkerülhetetlen óriása lenni, hogy nagyon patent csipeket gyártott asztali PC-kbe (jelenleg bevétele 60 százaléka jön csip- és mikroprocesszor-gyártásból). Csakhogy asztali PC-t már egyre kevesebben vesznek, ezért az Intel megpróbál a mobileszközök és tabletek piacán is terjeszkedni és ott is meghatározó szereplővé válni - egy ilyen cégstratégiai kanyar viszont nyilván emberáldozatokkal is jár. Meg azzal, hogy új szakikat keresnek, februárban például a Wall Street Journal megírta, hogy a cég potom 25 millió dollárért szerezte meg a Qualcomm egyik korábbi vezetőjét, Venkata Ren- duchintalát. A Viber, a világ egyik vezető üzenetküldő alkalmazása, több mint 711 millió felhasználója van (Képarchívum) A Viber is titkosítja a kommunikációt ÖSSZEFOGLALÓ Már letölthető e Viber üzenetküldő elkalmezás legfrissebb, 6.0-ás verziója. Az új kiadás több újdonságot is kínál, többek között a teljes end-to-end titkosítást, a rejtett csevegés lehetőségét, illetve a távoli törlés funkcióját. A szoftver Androidon, IOS-en, PC-n és Macen is elérhető. Az új funkciók a következő hetekben, a legfrissebb verzióra frissítéskor lesznek elérhetők. A korábbinál erősebb biztonsági elemek elérhetők lesznek minden hang- és videóhívás, üzenetírás, videó- vagy fotóküldés, illetve személyes és csoportos üzenetváltás során. A közvetlen, felhasználói végpontok közötti (end-to-end) titkosítás lényege, hogy a szükséges kulcsok birtokában azt csak a feladó és a címzett tudja feloldani. A rejtett csevegés (Hidden Chat) funkciójával a titkos beszélgetések eltávolíthatók lesznek a fö képernyőről. Az így elrejtett üzenetek később egy négyjegyű PIN kóddal előhívhatók lesznek; ez egy újabb, a személyes adatokat és információkat védő réteget jelent majd a viberes kommunikációban. A világ legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazása, a Whatsapp nemrég jelentette be, hogy bevezetik az end-to-end titkosítást. Mindez azt jelenti - akárcsak a Viber esetében hogy a felek között zajló kommunikáció lehallgathatatlan lesz. A beszélgetéseket sem a szolgáltató, sem az alkalmazás fejlesztője nem látja, csak a küldő és a címzett. A titkosítás elméletileg lehetetlenné teszi, hogy a felhasználók beszélgetéseit kiadják a hatóságoknak. Az aszimmetrikus kulcsú titkosítás lényege, hogy a felhasználóknak két, kulcsnak nevezett rejtjelező függvénye van, egy privát és egy pubíikus. Egy üzenet elküldéséhez a küldő elkéri a címzett pubíikus kulcsát a szolgáltató szerverétől, majd azt használva titkosítva elküldi az üzenetet. A titkosítás megfejtéséhez a másik, privát kulcs kell, ami kizárólag a címzett telefonján van meg. Természetesen a dolog akkor biztos, ha valaki a telefonját is lekódolva használja, így teljesen kizárt, hogy valaki megszerzi a privát kulcsot. (MTI) Ha a telefonszámot tudj ák, mindent tudnak ÖSSZEFOGLALÓ Nagy megdöbbenést okozott, hogy a CBS vasárnap esti, 60 Minutescímű műsorában egy biztonsági szakértő élőben törte fel egy képviselő telefonját, és ehhez csupán a készülékhez tartozó telefonszámra volt szüksége. A képviselő, Ted Lieu beleegyezésével a neves német biztonsági szakértő, Karsten Nohl, a Security Research Láb munkatársa kikapcsolt GPS-szel is követni tudta a tulajdonos mozgását, beleolvashatott a szöveges üzenetekbe és a névjegyzékbe, illetve rögzítette a telefonbeszélgetéseket. Lieu informatikusként végzett a Stanfordon, tagja a Kongresszus információtechnológiai bizottságának, de a hírek szerint őt is sokkolta a hackelés. A töréshez Nohl egy olyan hibát használt ki, amit már régóta ismernek; maga Nohl már évek óta sürgeti a javítását. A hiányosság igen komoly és mélyen beágyazott, ugyanis az 1975-ben kialakított SS7 (Signalling System No. 7) nemzetközi szabványban található. Az SS7-et gyakorlatilag az egész világ használja; több mint 800 telefontársaságnál alkalmazzák ezt hálózati kapcsolatfelvételre és forgalomirányításra. De az SS7 csak annyira biztonságos, amennyire a legkevésbé megbízható felhasználója. Ha a leggyengébb láncszem hibázik, vagyis egy távközlési cégnél biztonsági hiányosság lép fel, akkor a többi nyolcszáz is megnyílik az ezen a résen belépő támadó számára. A szolgáltatók is ismerik a hiányosságot, és sokan tervezik, hogy egy biztonságosabb protokollra állnak át - a Diameterre -, de az Ars Technicának nyilatkozó szakértő szerint az átállás a visszafelé kompatibilitás biztosítása miatt évekig eltarthat, így a sebezhetőségmég egy darabig velünk marad. Addig is lehet védekezni ellene, például egy speciális tűzfallal, de ez se tökéletes megoldás. A helyzetet bonyolítja, hogy a nemzetbiztonsági ügynökségeknek sem áll érdekében a proto- kollcsere, mivel kiváló eszköz a lehallgatáshoz, és ezt már régóta ki is használják. (iTcafé) A nemzetbiztonsági ügynökségeknek sem áll érdekében a protokollcsere, mivel kiváló eszköz a lehallgatáshoz, és ezt már régóta ki is használják (Képarchívum)
