Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-22 / 93. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. április 22. KÖZÉLET 13 Ki kell zárni az összeférhetetlenséget A kisebbségi kormánybiztos hivatalában jelenleg nincs ember a kisebbségi jogok szélesebb körű érvényesítésére LAJOS P. JÁNOS Bukovszky László A. Nagy László kisebbsógi biztos idejón osztályvezetőként dolgozott a biztosi hivatalban, három év elteltével kisebbségi biztosként tért vissza. Terveiről, lehetőségeiről kérdeztük. Milyen állapotban találta a kormánybiztos hivatalát? El tudja végezni azokat a feladatait, amelyek a statútumából következnek? A hivatalban 12 ember dolgozik, plusz a kormánybiztos, miközben a hivatal jogkörei nem változtak. Négy alapterület tartozik a hatáskörébe: a kisebbségi oktatás, kultúra, nyelv- használat és a kisebbségek közügyekben való részvételét érintő jogok, valamint ezek koordinációja. A hivatal személyi állománya látszólag rendben van, de sajnos gyakorlatilag csaknem minden munkatársam egyetlen területtel, a kisebbségi kulturális támogatási rendszer működtetésével foglalkozik. A másik három feladatkört, amely az alkotmányból következően került a kormánybiztos statútumába, mostohagyerekként kezelték a hivatalban. Érvényes ez a kormány tanácsadó szerveként létrehozott kisebbségi bizottság működtetésére is. Lesz ebben változás, vagy továbbra is a kulturális támogatásokra fognak csak összpontosítani? A kisebbségek kultúrájának támogatása továbbra is fontos feladat marad, de a másik három tevékenységnek is megfelelő súlyt kell adni. Kezdeményezőként fogok fellépni a nyelvhasználat ügyében, a kisebbségi oktatás területén, és a kisebbségi bizottság jogszerű működését is fontosnak tartom. Úgy gondolom, a bizottság működésében visszalépések történtek 2012-höz képest. Ez megmutatkozik majd az alkalmazottak összetételében is? Tervez elbocsátásokat és újak felvételét? Mindenképpen szükség van egy belső átvilágításra. Nagy mozgásterem nincs, nincs betöltetlen állás a hivatalban. Azon leszek, hogy az oktatás és a nyelvi jogok területén egyaránt otthonosan mozgó szakembert találjak. A másik lehetőség, hogy külső munkatársakkal, munkacsoportokkal biztosítom majd az eddig háttérbe szorult területek kezelését. A létszámot nem lehet bővíteni. A kisebbségi bizottságban a legnagyobb változás talán az volt, hogy megváltozott a szavazati arány a kisebbségek képviselői között: míg korábban minden bizottsági tag szavazattal rendelkezett, most már az egy kisebbség - egy szavazat elv érvényesül. Ezen akar változtatni? Igen, szeretném, ha visszatérnénk az eredeti modellhez, de előbb konzultálni akarok a kisebbségi bizottság tagjaival. A kisebbségi kulturális támogatási rendszert milyen állapotban találta? A szakmai bizottságok elvégezték a munkájukat, jelenleg folyik a páBukovszky László lyázati támogatások folyósítása. Nincs szándékomban belenyúlni abba a rendszerbe, amit elődöm felállított, hiszen viszonylag jól működik. A visszajelzések alapján úgy látom, hogy a kisebbségek képviselői is elégedettek vele. Ugyan vannak hibái is, de a rendszer maga fenntartható, szeretném, ha a támogatásokat a tavalyi időpontokhoz hasonlóan kapnák meg idén is a szervezetek. Azt mondja, nem akar belenyúlni a támogatásokba. Ez azt jelenti, hogy nem fog változtatni a bizottságok által javasolt összegeken? Eddig egyetlen esetben sem kellett változtatom, bízom benne,, hogy a következőkben sem kényszerülök rá, hogy felülbíráljam azokat. A kormánybiztos hatásköre a folyamatban viszonylag szűk, hiszen a támogatásokat a kormányhivatal vezetője hagyjajóvá. A kormányhivatal vezetője Igor Federič, ő sem fog változtatni a bizottságok által javasolt támogatási összegeken? Egyeztettek erről? Erről eddig nem egyeztettünk, de 2012-ben is csak kivételes esetekben szólt bele a támogatások összegébe. Ha szükség lesz egyeztetésre, biztosan sort kerítünk rá. A korábbi években általában két pályázati felhívást szokott kiadni a hivatal, még ha a második szűkebb körű volt is az elsőnél. Lesz idén is egy második kör? Maradt erre pénz? Most még erre nem tudok pontos választ adni, csak valamikor július-augusztus tájékán látjuk majd, hogy mekkora az az összeg, amit a pályázók nem merítettek ki. Ha marad támogatás, biztosan lesz második kör is. 2017-ben az eddigi hírek szerint még a kormányhivatal fogja lebonyolítani a kulturális pályázatokat. Az értékelő bizottságok összetétele kapcsán felmerültek kifogások, például a kiadói pályázatokat elbíráló magyar bizottságban nem volt irodalmár szakember. Lesznek változások a bizottságokban? Biztosan lesznek, mert a bizottsági tagok megbízatási időszaka kétéves. Több tag mandátuma lejár. Ez az idei évet már nem érinti, csak a jövő évi kiírásra vonatkozik majd. Mi alapján választja ki az új tagokat? Mindenképpen figyelembe szeretném venni a kisebbségi bizottság ajánlásait, de kikérem majd egyes szakmai szervezetek ajánlásait is. Egyes bizottsági tagokkal szemben felmerült az érintettség vádja, például kapcsolatban álltak egyes pályázókkal. Erre ügyelni fog a bizottsági tagok kiválasztásánál? Természetesen, transzparensen kell eljárnunk, ki kell zárni az összeférhetetlenség legkisebb lehetőségét is. Amennyiben ilyen eset felmerül, biztosan foglalkozni fogok az üggyel. Ha a pályázati mechanizmuson nem is akar változtatni, tartalmi változásokat tervez a jövő évi pályázati kiírásban? Néhány éve például kizárták a cégeket, vagyis a könyvkiadók nem pályázhattak közvetlenül, csak civilszervezete(Somogyi Tibor felvétele) ken keresztül. Ebben lesz változás? Az utóbbi kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni, de meg fogom vizsgálni. Tartalmi szempontból biztosan konzultálni fogok a kisebbségi szervezetekkel, és kikérem a kisebbségi bizottság véleményét is. Az a célom, hogy a pályázati rendszer segítségével a kisebbségi kultúra legszélesebb rétegét tudjuk támogatni. A kormányprogram ígéri a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását. A szükséges törvényt az ön hivatala készíti elő? Van egy megállapodásom a kormányhivatal vezetőjével: a kormányprogram elfogadása után érdemben is elkezdjük a törvény előkészítését a kormányhivatal, a kulturális minisztérium és a kisebbségek képviselőinek részvételével. Az a célom, hogy a törvénytervezet őszre elkészüljön, és októberben a parlament elé kerüljön. Terveink szerint 2018 januárjától működhet az új támogatási rendszer. A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény a Híd tavaly elkészített törvényjavaslatára épül majd? Igen, szeretnénk tartani magunkat az eredeti elképzeléshez. Mindenképpen meg akarjuk tartani a törvénytervezetben lefektetett alapelveket, amelyek a kulturális önkormányzatiság elvére épülnek. A kulturális önkormányzatiság elve nem okoz majd problémát a koalíciós partnereiknek, például a Smernek? Nem hiszem, mivel a Híd eredeti törvénytervezetével szemben, amelyet tavaly tárgyalt a parlament, csak bizonyos jogtechnikai kifogásokat támasztottak, ezekre hivatkozva utasították el. Mi a törvény struktúráját a szlovák Művészeti Alap struktúrájához hasonlóan dolgoztuk ki, átalakítva azt az egyes kisebbségek igényeinek megfelelően. A Híd tavaly, a törvény előkészítése során már konzultált a kisebbségek képviselőivel. Lesznek ilyen konzultációk most is? Biztosan lesznek. A célom az, hogy a törvény-előkészítési folyamatba bevonjuk a kisebbségi szakembereket is. Olyan szakembereket, akik jogi és gyakorlati szempontból is segíthetik ezt a folyamatot. A kisebbségi kulturális támogatások alapkérdése minden évben, hogy mekkora lesz a támogatási keret. Lát esélyt arra, hogy emelkedhet a jövő évi támogatás összege? A koalíciós tárgyalásokon született valamilyen egyezség arról, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap milyen támogatási keretet kap majd? A törvényjavaslat számol egy magasabb összeggel, de felelőtlenség lenne a részemről, ha most egy konkrét összeget mondanék. Nincsenek információim arról, hogy a koalíciós tárgyalások során erről vagy akár a jövő évi támogatási összegről született-e megállapodás. A jövő évi támogatás összegének azonban hamarosan napirendre kell kerülnie, hiszen az egyes minisztériumoknak hamarosan ismertetniük kell elképzeléseiket a jövő évi költségvetésükről. A Híd törvényjavaslata 8 millió eurós összeget rendelt volna az Alaphoz, ami a duplája az eddigi támogatásnak. Továbbra is ez a célösszeg? Mindenképpen ez a cél. De még hosszú tárgyalások várnak ránk. A Kisebbségi Kulturális Alap megalakulása után mi lesz a kisebbségi biztos hivatalával? Mint mondta, jelenleg szinte csak a támogatásokkal foglalkozik a hivatala. Szerintem a Szlovákiában élő 13 elismert kisebbségnek mindenképpen szüksége van a kisebbségi biztosra és hivatalára. Mint már mondtam, négy működési területünk van, amelyek az alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből, valamint a hazai törvényekből következnek. Ebből három mindenképpen a biztos hatáskörében marad, ezek a kisebbségi nyelvhasználat, a kisebbségi oktatás és a kisebbségek közügyekben való részvételének a felügyelete. Továbbra is az állam feladata marad, hogy intézményes módon biztosítsa, felügyelje, koordinálja a kisebbségi jogok alkalmazását, vagy éppenséggel a kiszélesítésükön dolgozzon. Ez egybevág azokkal az alkotmányos jogokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, amelyek a nemzeti kisebbségek megmaradását és fejlődését biztosítják Szlovákiában. Arról született koalíciós egyezség, hogy a biztos intézménye az Alap létrejötte után is megmarad? Erről nem tudok, de bízom benne, hogy igen.
