Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-21 / 92. szám, csütörtök

mm 2 016. április • www.ujszo.com ÚJ SZÓ ar| Az áprilisi ve- teményezés- sei, ültetéssel megalapozzuk egész évi ter­mésünket, ezért nem mindegy, hogy ezt a mun­kát hogyan végezzük. smerkedjünk meg ezért a legfontosabb tavaszi vetési tudniva­lókkal! TALAJ LAZÍTÁS A vetés előtt közvetlenül soha nem végzünk mély lazítást. A lazítás mélysége a vetés előtt maximálisan Tavaszi veteményezés a kétszerese legyen a vetés mélységének. Mivel a tavaszi apró magokat 1-2 cm-re tesszük el, ebből következik a vetés előtti talajlazítás mély­sége, amely 24cm legyen. A vetés mélysége a magok átmérőjének a négy-ötszö­röse is lehet. Ez függ a talaj állapotától is - laza talajba mélyebben, míg kötött ta­lajba sekélyebben vetünk. Az apró magok esetében (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta) a vetés mélysége 1-3 cm, a köze­peseknél 2-4 cm (uborka, retek, cékla, tök), a nagyok­nál 4-7 cm (borsó, bab) a vetés mélysége. Az apró magokhoz a víz a talaj kapillárisain keresztül jut el majd az alsóbb földré­tegekből, így jó csírázást és kelést biztosít majd nekik. A manapság használatos talaj­lazító gépek egyenlőtlenül és nagyon mélyen lazítanak, így a talajban lévő kapillá­risok már nem teszik lehe­tővé, hogy a víz az alsóbb talajrétegekből a magokhoz kerüljön. Ha ezt a formát választjuk, a talajt legalább 2 héttel a vetés előtt kell előkészíteni, hogy természe­tesen leülepedjen. A vetést kövesse a hengerezés. A VETÉS IDŐPONTJA A vetési hibák egyike a túl korai vetés is. Mindig vár­juk ki azt a hőmérsékletet, amely az adott mag számá­ra a megfelelő. Minél ma­gasabb a talaj hőmérsék­lete, annál gyorsabb lesz a magok csírázása. Ha nincs meg a kellő talajhőmérsék­let, a mag nehezebben csí­rázik ki, a csíra sínylődik, a kórokozók, kártevők pedig hamarabb megtámadják a gyenge növénykét. A zöldségmagvak csírá­zásához és keléséhez 4°C talajhőmérsékletre van szükség. Legkorábban cukorborsót, retket, korai sárgarépát, petrezselymet, korai karalábét, salátát, spenótot, hagymát vet­hetünk. A dughagymát is ideje eltenni a talajba. ELŐKÉSZÜLETI MUNKÁK Kora tavasszal, miután talajúnk megszikkadt, nem ragad, gereblyézzük meg a felszínét, lazítsuk meg. Áprilisban már kijelöljük az egyes ágyások helyét és vetés előtt 1-2 héttel hama­rabb elő is készítjük, hogy talajunk magától leüleped­jen. Ne feledkezzünk meg a tápanyagok és a humusz pótlásáról sem, akár kom­poszt formájában is. Fucsek Margit kertészmérnök Vessünk petrezselymet! A gyökérpetrezselyem mellett egyre közkedvel­tebbek a levélpetrezselymek is, melyeknek sima és fodros fajtája is ismert. Fodros metélőpetrezseiyem: Konyhai fűszernö­vény, amely nem igényel nagy tápanyagtartalmú, aprólékosan előkészített talajt. Legkésőbb ápri­lisban el kell vetnünk. Hidegtűrő növény. Kelés­kor érzékeny a talaj nedvességtartalmára. Bár aromája gyengébb, vágás után nagyon hamar újranő. Gyökerei elágazóak, tömegük jelenték­telen. A kertben áttelelve kora tavasszal friss leveleket hajt. Zöldség-, sőt virágágyak szegélyére is ültethetjük, így díszít és hasznot is hoz. Gyökérpetrezselyem: Fehérrépának is nevezik; művelése hasonlít a sárgarépához. Mivel a telet jól tűri, ősszel nem szükséges kiszedni. Magját már kora tavasszal vethetjük, de tavasztól késő őszig helyre vethető. Vetésmélysége 2-3 cm, tőtávolsága 1-5 cm lehet. A magoknak hosszú időre van szükségük a kicsírázáshoz, ez eltart­hat akár 6 hétig is. Ha ritkítanunk kell, ezt a növények 2-4 lombleveles állapotában tegyük. A zöldje és gyökere gyomorerősítő, vesetisztító, étvágygerjesztő. Illóolaja gyulladás­talajokat kedveli. Elsősorban rozsdagombák és víru­sok veszélyeztetik a termesztését. Gyökerét a gyökértetű, lombját a lisztharmat károsíthatja. Jó szom­szédai a Április végén a fűtetlen fólia­házakba kiültethetünk ubor­ka- és paradicsompalántá­kat, az előhajtatott salátát, karalábét, karfiolt, brokkolit, kelkáposztát, káposztát. Karalábé: Szinte az egész vegetációs időszakban ter­meszthető zöldségfélénk. A vegetációs idő alapján ko­rai, középkorai, és kései fajtá­kat különböztetünk meg. Szí­ne alapján fehér és lila fajtát ismerünk. A karalábé akkor a legértékesebb, ha friss, és kisebb, mint az öklünk. Minél fiatalabb a gumó, an­nál nagyobb a vitamin- és az ásványianyag-tartal- ma. Levelét se dobjuk el, mert magas a vastartalma - a zöldségek között a kara­lábé levelében van a legtöbb C-vitamin. Termeszthetjük fóliasátor alatt, de palántázhatjuk szabadföldi ágyakba tavasszal, sőt ősszel is. Ültetéskor 25 x 30 cm távol­ságba kerüljön; a palánták ne kerüljenek nagyon mély­re, s fátyolfóliával takarhatjuk őket. Áprilistól termeszthető helyre vetéssel is, majd ki­ritkítjuk, akár felhasználva is egyben. Sok vizet igényel. Árnyékban felnyurgul, alacsony hőmérsékleten felmagzik, magas hőmérsék­leten pedig gumója fejletlen marad, csak a lombja nő. Uborka: A kabakosok családjába tartozó, tró­pusi területek­ről származó zöldségünk. Csírá­zásához egyenletes hőmér­sékletet igényel. Ha palántát nevelünk, március közepétől április végéig vethetjük a magokat. Nagyon érzékeny az átültetésre. Válasszunk jó minőségű vetőmagot, amelynek magas a csírázó­képessége. Cékla: Talajban nem válo­gat, szinte bármelyik kertben termeszthető. Vetése április közepétől július közepéig történjen. Speciális ápolási munkái nincsenek. Vetés­mélysége 34 cm, sortávolsá­ga 40 cm, tőtávolsága 15-20 cm legyen. Ha sűrűbben vetettük, a kiritkított egyede- ket fel is használhatjuk. Csemegekukorica: Április közepétől, 8-10°C talajhő­mérsékletnél vethető. Finom, édes íze van, mert még az­előtt felhasználjuk, mielőtt a cukor keményítővé alakulna benne. Sok napra van szük­sége, a széllel porozódik be. Sortávolsága 60 cm, tőtá­volsága 30 cm legyen. Sza­kaszosan vessük, így több szakaszban történik majd a beérése is. Ápolási munkái közé tartozik a kapálás, ön­tözés, fattyazás és töltögetés. Beteg­sége a golyvásü- szög, amely a á csöveken feke­te golyvát ké­pez. A fertőzött üs* csövet semmisítsük meg, és a következő évben távolabbi helyre vessük a kukoricát, mivel a gombaspórák a talajban áttelelnek. Vöröshagyma: Vetéssel és duggatással is szaporítha­tó. Magról április közepéig vethető; csak gondosan megtisztított földbe vessük, hogy a magvakat ne nyomja el a gyom. Sortávolsága 30 cm legyen. Ha túl sűrűre vetettük, 3-5 cm-re ritkítsuk ki. A dughagyma mogyoró nagyságú, előnevelt kis hagyma, amelyből hama­rabb lesz felszedhető, szilárd szövetű hagymafej. A talaj felszíne alá hajtáscsúccsal felfelé ültetjük egymástól 15 cm-re, 4-6 cm mélyre. Tavaszi fokhagyma: Gerezdjeit akár a gyökérzöld­ségek közé is szúrhatjuk 2,5 cm mélyre, de tiszta ágyba is kerülhet. A tavaszi fokhagy­ma jobban eltartható, mint az őszi. Egyszerűen termeszt­hető növény, napos, meleg helyet igényel. A lehető lege­gészségesebb zöldségfélék egyike, gátolja a kórokozók szaporodását, csökkenti a vérnyomást, és megelőzi az érelmeszesedés kialaku­lását is. (fm) \

Next

/
Thumbnails
Contents