Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-20 / 91. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. április 20. I 7 Vegyük komolyan a kormányprogramot Alapvető politikai stílusváltásra van szükség a Smer részéről MARIÁN LEŠKO A kormány programnyi­latkozata megfelel azoknak az alapkövetel­ményeknek, amelyeket alkotmányos berendezkedésünk tá­maszt vele szemben. Elfogadásával a koalíció kijelöli tevékenysége kere­teit és irányát, a nyilvánosságnak pedig támpont, hogy mi alapján ér­tékelje és ítélje majd meg a kormány munkáját. Függetlenül attól, hogy melyik pártra szavazott, minden állampol­gárnak jogában áll értékelnie a kor­mányt az alapján, hogy mennyire tartja magát saját programjához. Emellett önmagának árt az a társa­dalom, amely nem veszi komolyan a kormányprogramot, nem figyeli megvalósítását, mert ezzel arra ösz­tökéli a kormányhivatalnokokat, hogy ők se vegyék komolyan. A helyzet pedig most az, hogy a har­madik Fico-kormány olyan dolgok mellett is elkötelezte magát, amelyek az első kettő Fico-kormánytól fény­évekre voltak. A kormánykoalíció definiálta a fő okot, hogy miért jött létre. A nyilat­kozat alapján „a megegyezés kor­mánya” válasz a kor kihívására, ez pedig az „új többségi társadalmi szerződés kialakítása a demokratikus alapokon működő Szlovákiáról, be­leértve a megbízható politizálás sze­repének megerősítését”. Emberi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy olyannyira megrendült a társadalom politikusokba és politi­kába vetett bizalma, hogy a demok­ratikus alapokon működő állam már nem magától értetődő a többség szá­mára. Ennek megteremtése pedig most „minden felelősen gondolkodó állampolgár feladata”. A harmadik Fico-kormány olyan dolgokat is belefoglalt programjába, amiket az előző kettő elutasított vagy bírált. Bejelentkezett Mikuláš Dzu- rinda első kormányának örökségéért, azt hangsúlyozva, hogy 1998-ban olyan koalíció jött létre a baloldali és a jobboldali pártok politikai kon­szenzusának köszönhetően, amely széles társadalmi támogatottsággal rendelkezett. Meglepő az a mondat, hogy a Jelenlegi kormány a követő­je és megtestesítője a széles társa­dalmi demokratikus konszenzus­nak”, hiszen ezzel a Smer és az SNS most először a Meéiar-ellenes tá­borhoz jelentkezett. A harmadik Fico-kormány „helyre akarja állítani a politikai stabilitást és megerősíteni a demokratikus intézmények iránti bizalmat”, meg akarja akadályozni, hogy a „parlamentáris demokráciát rendszerellenes tömörülések feszít­sék szét”. Ezekből a célkitűzésekből nagyon komoly dolgok következ­nek. Széles társadalmi és a politikai egyetértés a „szélsőséges pártok és a szélsőséges parlamenti politizálás megállítására” nem születhet olyan közegben, ahol a legerősebb kor­mánypárt belső ellenséget kreál mindenkiből, aki valamiben nem ért vele egyet. Ellenségkeresés helyett az összes kormánypártnak, a Smer­nek és az SNS-nek is szövetségese­ket kell keresnie, akik bármivel hoz­zá tudnak járulni, hogy Szlovákia az alapvető emberi és szabadságjogokat tiszteletben tartó liberális demokrá­cia legyen. Ehhez száznyolcvan fokos fordu­latra, alapvető politikai stílusváltásra van szükség a Smer részéről a civil szférához, a közéleti szereplőkhöz való viszonyulásban. Ha a kormánykoalíció azt állítja, hogy veszélybe került a standard parlamenti politizálás és a pártpoli­tika, akkor nem folytathatja mindazt, ami ezt a veszélyhelyzetet szülte. A szerző a Trend hetilap kom­mentátora Orbánt tüntetők és ellentüntetők várták Helmut Kohl volt német kan­cellár a házában fogadta teg­nap Orbán Viktor magyar kormányfőt, aki egy hatalmas virágcsokorral érkezett. Orbán látogatása vegyes érzelme­ket váltott ki, Kohl házánál tüntetők és ellentüntetők is voltak. A látogatásra a német pártok is re­agáltak, a szocdemek szerint Kohl­nak jobb belátásra kellene bírnia Or­bánt menekültügyben, a Zöldek sze­rint Orbán látogatása végzetes üze­net a menekültügyben Merkelt kriti­záló Kohl részéről. Egy antifasiszta szervezet „Szö­gesdrót - Orbán Ludwigshafenben? Nem velünk” címmel hirdetett tün­tetést, pár tucatnyian transzparen­sekkel fogadták Orbánt. A Faceboo- kon azt írták, azért tiltakoznak a ma­gyar kormányfő ellen, mert „Orbán Szögesdrót Viktor” a felelős a kelet­európai országok jobbra tolódásáért, szisztematikusan leépíti a szabad­ságjogokat és a sajtószabadságot Magyarországon, és tesz a menekül­tek szenvedésére. Ezzel párhuzamosan Orbán szim­patizánsai is megmozdultak. A szél­sőjobboldali AfD-párt aktivistái „Herzlich Willkommen! Szeretettel üdvözöljük!” transzparenst feszítet­tek ki. A látogatás után Orbán Viktor újságíróknak azt mondta: a né­met-magyar barátság egy különös dolog Európában, és a szimbóluma Helmut Kohl. Azért jött, hogy a ma­gyarok nevében nagyrabecsülését fejezze ki, és megköszönje Helmut Kohlnak mindazt, amit Magyaror­szágért tett. Arra kérte a sajtót, ne rángassa bele az egykori kancellárt aktuálpolitikai ügyekbe. Ugyanak­kor Angela Merkel kancellárnak is üzent. Magyarország kiáll Berlin mellett és támogatja Angela Merkelt az európai kihívások leküzdésében olyan kezdeményezésekkel, mint az akciótervünk”. (index.hu) Mindennapi rákkeltőnket VERES ISTVÁN J idő volt a hétvégén, beindultak a kultúrnövények hajtá- sai és a permetező traktorok is. Szélesvásznú permet- _ ■ ■ ■ szórókat láthattunk szerte Dél-Szlovákiában, tették szé- pen a dolgukat. Az autók letekert ablakain itt-ott behozta a huzat a permetet, volt alkalmunk sejtig szippantani. Akik így jártak, és undorral húzták fel az ablakot, azoknak üzenjük, hogy feleslegesen fin­torognak, ugyanis naponta ezt eszik, pontosabban ennek az anyagnak a származékait. A permetező traktorok gyomirtót fújnak a földekre, hogy a gabona ne legyen gazos. A felénk is közkedvelt gyomirtók (például a Roundup) hatóanyaga pedig a glifozát, egy legális, bár köztudottan rák­keltő anyag, amely befolyással van az ember hormonháztartására is. Mit ad isten, a múlt héten az Európai Parlament éppen a glifozát licen- cének meghosszabbításáról szavazott. Az EB javaslata szerint a rákkeltő anyag engedélyezését tizenöt évre kell meghosszabbítani, de volt egy módosító javaslat, amely hét évre rövidítette volna ezt az időt. Meg is szavazták az utóbbit, külön bája, hogy nem kötelező érvényű, csak afféle ajánlás. Azért felsoroljuk, hogy a szlovákiai EP-képviselők hogyan sza­vaztak a tizenöt helyett hétéves engedélyeztetést javasló indítványról. Richard Sulik (SaS), Jana Žitňanská (Nova), Csáky Pál (MKP), Nagy József (Híd), Eduard Kukán, Ivan Štefanec (mindketten SDKU) igennel, Branislav Škripek (OĽaNO) nemmel, a Smer képviselői tartózkodtak. Ha előveszünk néhány, mezőgazdaságról szóló könyvet az 50-es, 60- as évekből, azokban feketén-fehéren, választékos magyarsággal le van írva, hogy a DDT nevű növényvédő szer a gyomokat és a kártevőket el­pusztítja, az emberi szervezetre viszont semmilyen hatással nincs. Per­sze azóta már senki nem kételkedik abban, hogy a DDT egy érős ideg­méreg, amely veszélyes az emberre. A büntetőjog egyik alappillére vi­szont az a mondat, hogy nullum crimen sine lege, vagyis nincs bűncselekmény törvény nélkül. Tehát amíg nincs törvény arról, hogy a gyilkosság bűn, addig a gyilkosság nem büntetendő. Amíg a DDT hasz­nálatát nem tiltja törvény, addig legális (szerencsére már nem az). De mivel a rákkeltő és hormonbefolyásoló glifozáttartalmú gyomirtók használatának tilalma még nincs törvényben, ezért legálisak, származé­kaikat naponta jóízűen fogyasztjuk kenyérben, kifliben, egyebekben. Bár biztosan vannak olyanok is, akik elhiszik, hogy ami a gyomnövé­nyeket és a rovarokat megöli, az az emberre nem ártalmas. Aztán ha nagy nehezen mégis bekerül a törvénybe, hirtelen már senki nem kétel­kedik a káros hatásaiban. Nyilván a gyomirtó gyártóinak és forgalmazó­inak sem mindegy, ezért próbálnak lobbizni a tiltás ellen. A legszebb az egészben, hogy ezeket a gyomirtókat a mezőgazdászok nemcsak gyom­irtásra használják, hanem például a gabona beérési folyamatának meg­gyorsítására. Fújnak még rá, hogy hamarabb elszáradjon, és lehessen aratni (vagyis jól tudják, hogy képes megölni a kultúrnövényt is, nem csak a gyomot). Ami a múlt heti EP-szavazást illeti, talán mindenkinek egyértelmű: nevetséges dolog azon tökölni egy köztudottan rákkeltő gyomirtó hasz­nálata kapcsán, hogy hány évig engedélyezzék még. Mert hát a helyes válasz az lenne, hogy betiltják. De így is akadtak olyanok, akik még ezt a javaslatot sem voltak képesek megszavazni. A probléma minden társadalmi réteget érint, nemre, korra és foglal­kozásra való tekintet nélkül (hiszen kenyeret majdnem mindenki eszik), a hivatásos környezetvédőkön kívül mégsem tiltakozik ellene senki. Hát köszönjük, és mindenkinek jó étvágyat! FIGYELŐ Vérfürdő az európai tengerpartokon? Európai tengerparti üdülőhelyek elleni támadásokra készül a magát Iszlám Államnak nevező terror­szervezet - írta a Bild című német lap a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) értesülésére hivatkozva. A beszámoló szerint a BND-t az olasz hírszerzés tájékoztatta, hogy moz­góárusnak álcázott terroristák ön­gyilkos merényleteket követhetnek el olasz, spanyol és francia üdülő­helyeken. A feltételezett forgató- könyv alapján a merénylők tömött strandokon automata fegyverrel lövöldözni kezdenek, majd műkö­désbe hozzák a testükre erősített robbanószerkezetet. „Meglehet, hogy az Iszlám Állam a terror egy új dimenzióját akarja létrehozni a biztonságosnak hitt nyaralóhelyek megtámadásával” - mondta a Bildnek a BND egy magas beosz­tású munkatársa, rámutatva, hogy a strandokat alig lehet védeni. Az olasz hírszerzés szerint a támadók az afrikai Szenegálból érkezhet­nek, az Iszlám Álammal szövetsé­ges Boko Haram nigériai terror- szervezet támogatói lehetnek. Az Iszlám Állam tavaly júniusban kö­vetett el hasonló merényletet, a tu­néziai Szószában 38 külföldi turis­tát lőtt le egy terrorista. Az olasz belügyminisztérium azonnal cáfolta a Bild értesüléseit, tagadta, hogy a titkosszolgálat ilyen értesülést közölt. A német turisták egyik célállomásának szá­mító észak-olasz Veneto tartomány elnöke, Luca Zaia határozottabb választ sürget az olasz kormánytól. Botrányosnak nevezte a Bildben megjelent pánikkeltést. „Kimond­hatatlan könnyelműség ilyen híre­ket közölni, nem törődve az orszá­gok gazdaságára gyakorolt hatás­sal.” Az adriai-parti olasz üdülő­helyekre csak Venetóban 25 millió turista érkezett tavaly. Tiltakozott a Coldiretti olasz agrártermelő szö­vetség is, hangsúlyozva, hogy a Bild az olasz idegenforgalmat vette célba a nyári szezon előtt. A Col­diretti adatai szerint 2015-ben a külföldi turisták 37,5 milliárd eurót költöttek Olaszországban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents