Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-16 / 88. szám, szombat

ÍT6 SZALON ■ 2016. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com A magyarul megjelenő kötetek között több olyan szerepel, amely a rangos Anasoft litera irodalmi díj jelöltje, illetve győztese volt; egyik-másik mű már a külföldi olvasókhoz is eljutott - Daniela Kapitáňová Könyv a temetőről című regényének például ez a tizedik fordítása. (A kötetekről fo­lyamatosan közlünk ismertetőket a Kultúra rovatban.) Nem csak ez a négy nap számít Milyen fogadtatásra számíthat a szlovák irodalom Magyarorszá­gon? - kérdeztük Deák Renátát, a budapesti Szlovák Intézet mun­katársát, akinek oroszlánrésze volt a díszvendégség programjának koordinálásában. „Ez a követke­ző hónapokban fog kiderülni. Sok múlik a kiadók menedzselési munkáján - hangsúlyozta a neves műfordító. - Már most látni, hogy van kiadó, amely magáénak érzi a szerzőt, és tudja, hogy a szerző sikere a kiadó sikere is. Interjúkat azon, kapnak-e egyáltalán esélyt. Azt hiszem a jobb ízlésű olva­sók megtalálják ebben a kínálat­ban, amit egy jó könyvtől várnak. Az utóbbi év­Carpathia szervez, re­cenziókat stb. Van, aki bízik a könyv saját varázsában és várja a csodát. Nem szokott bekövetkezni, és nem csak akkor, ha magyarra for­dított szlovák irodalomról van szó. Tehát a visszhang nemcsak a szövegeken múlik, hanem a tálalásukon is, és ben sok közös bemutatót szervez­tünk a budapesti Szlovák Intézet­ben szlovák és magyar szerzőknek. A magyar írók nagyon jó véle­ménnyel voltak szlovák kollégáik szövegeiről. Ha az írók ízlésének megfelelnek a szlovák könyvek, talán meg fognak az ol­vasókénak is.” A jövő hét csütörtökön kezdődő 23. Budapesti Nemzetközi Könyvvá­sár szlovák programjába Grendel Lajos személyé­ben a hazai magyar nyelvű irodalom is képviselteti ma­gát - igaz, a Kossuth-díjas szerző műveinek két vaskos kötetben megjelent szlovák fordítását viszi Budapestre. (A könyvbemutató április 23- án lesz a szlovák standon, Szö­rényi László, Szegedy-Maszák Mihály és Karol Wlachovsky közreműködésével.) Kérdésünk­re Grendel Lajos is óvatos opti­mizmussal nyilatkozott a szlovák irodalom esélyeiről: „A magyar olvasóknál nagyregényre van a legnagyobb igény. Sajnos, a szlo­vák irodalomban nincs nagyregény. A költészet és a kisprózái műfajok kitűnőek, de nem helyettesíthe­tik a nagyprózát. Szóval egy kicsit szkeptikus vagyok e tekintetben. Ráadásul a szlovák irodalom nem játszik akkora szerepet, mint a cseh vagy a lengyel. A magyar olvasó számára a szlovák irodalom még mindig terra incognita. Másrészt: negyven könyv? Talán túlzás. 15 vagy 20 kötettel, meglehet, hogy sikeresebb lenne a részvétel. Meg­látjuk.” 60 ezer potenciális olvasó Ami biztos: április 21-én, csütör­tökön a Millenárison megnyílik a 23. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztivál. Az is tény, hogy 1994-es kezdeteitől a rendezvény a közép­európai könyves színtér rangos, tömegeket vonzó eseményévé fejlődött - az elsősorban a magyar irodalom ünnepeként évről évre megült könyvhéttel szemben itt a nemzetközi trendeké, a külföldi szerzőké, a fordításoké a főszerep. A fesztiválra az elmúlt évek tapasz­talatai alapján mintegy 60 ezer látogatót várnak a szervezők Ez a szlovák irodalom számára is 60 ezer potenciális új olvasót jelent. A szlovák nemzeti standon (Bl) a vasárnapi zárásig folyamatosan könyvbemutatók, pódiumbeszél­getések, dedikálások várják a kö­zönséget. A kísérőrendezvények sorában koncerteket, kiállításokat is találnak maguknak a szlovák kultúra iránt érdeklődők, (as, juk) A Bl stand programjából Április 21. (csütörtök) 16.00 A szlovák képviselet nyitófogadása a díszvendég-stan­don. Résztvevők: Závada Pál, Pavel Vilikovský Milá Haugová, Veronika Šikulová, Anton Bálái, Miroslava Vallóvá és Hushegyi Gábor Április 22. (péntek) 10.00- 11.00 História magistra vitae. Beszélgetés Miroslav Michela szlovák és Demmel József magyar történészek részvé­telével; moderátor: Forgó András 11.30-12.00 Anton Báláz A fele­dés földje, valamint Peter Juščák .. .és ne feledd a hattyúkat! című könyvének bemutatója 12.Ó0-12.30 A kis történet és a „nagy történelem” ellentéte, a bizonytalanság, a gondolkodás buktatói, hamis romantika, bar­bárság. Beszélgetés Dušan Simko, Márton László és Forgács Ildikó részvételével 13.00- 13.30 Beszélgetés Gustáv Murín Maffia határok nélkül - Roháč és társai Budapesten című könyvéről. Résztvevők: Gustáv Murín és Vályi-Horváth Erika 14.00- 14.30 Beszélgetés Maroš Krajňák Carpathia című könyvéről. Résztvevők: a szerző, Böszörményi Péter fordító és Láng Zsolt 15.00- 15.30 Beszélgetés Jana Bodnárová Insomnia és Dušan Mitana Jelenés című könyveiről. Résztvevők: Radoslav Passia iro­dalomkritikus és Böröczki Tamás 16.00- 16.30 Beszélgetés Ondrej Štefánik Ujjadan város és Jaroslav Rumpli Gabonakörök című könyveiről. Résztvevők: a szerzők, valamint Jánossy Lajos író és Horváth Balázs szerkesztő 18.00- 19.00 Szlovák-magyar történész kerekasztal és könyvbe­mutató. Résztvevők: Poór János, Miroslav Michela, Éva Kowalská és Demmel József, moderátor: Szarka László Április 23. (szombat) 10.00- 11.30 Folyóiratok ma­tinéja — Irodalmi folyóiratok szlovák számainak bemutatója. Résztvevők: a Jelenkor, a Látó, a Kalligram, a Revue svetovej literatúry, az OPUS és az Irodal­mi Szemle szerzői és szerkesztői. Moderátor: Horváth Viktor 12.00- 12.30 Daniela Kapitá- ňová-Samko Tálé Könyv a teme­tőről című könyvének bemuta­tója. Résztvevők: a szerző, Parti Nagy Lajos és Németh Zoltán 13.00- 13.30 A 20. századi magyar irodalom szlovák nyelven. Résztvevők: Grendel Lajos, Karol Wlachovsky Szegedy-Maszák Mihály és Szörényi László 14.00- 14.30 Jana Juráňová Ren- dezeden ügy és Uršuľa Kovalyk A hűden nők utálják a tojást című könyveinek bemutatója. Résztvevők: a szerzők, Kiss Noé­mi és Bolemant Lilla 15.00- 15.30 „Szlováknak lenni csodás...”, aTiszatáj Könyvek sorozatban megjelenő kortárs szlovák irodalmi antológia bemutatója. Résztvevők: Daniela Kapitáňová és Michal Habaj szerzők, valamint Németh Zoltán szerkesztő. Moderátor: Csehy Zoltán 16.00- 16.30 A szlovák kérdés ma. Zárt vagy nyitott Szlovákia? A Rudolf Chmel szerkesztésében megjelenő esszékötetet bemu­tatja: Rudolf Chmel, Martin Bútora, Martin M. Šimečka és Szigeti László 18.00- 18.30 Sokszínű városaink - 20 szlovákiai szerző városesszéi magyarul. Résztvevők: Rudolf Chmel, Szigeti László, Daniela Kapitáňová, Pavel Vilikovský és Peter Kerekes 19.00- 19.30 Gasztro-happening frissítővel: Peter Pišťánek irodalmi szakácskönyvének bemutatója, moderátor: Péteríy Gergely 19.30-19.50 Szlovák szerzők dedikálnak Április 24. (vasárnap) 11.00- 11.30 Alexandra Salmela 27 - avagy a halál teszi a művészt, Mimi és Liza, valamint Zsiráfina- ma és a többiek című köteteinek bemutatója Karafiáth Orsolyával 12.00- 12.30 Monika Kompa- níková Az ötödik hajó és Mély­tengeri mesék című könyveinek bemutatója. Közreműködik: Tóth Krisztina 13.00- 13.30 A kortárs szlovák költészeti antológia bemutatása a szerkesztő-fordító Tóth László és a szerzők, közül Mila Haugová, Ivan Štrpka és Michal Habaj közreműködésével 15.00- 15.30 K4 Irodalmi Ka­baré. Közreműködik: Garajszki Margit (HU), Törnek Grabiňski (PL), Petr Minaŕík(CZ), Silvester Lavrík (SK) és Júlia Urdová (SK) 16.00- 16.50 Fordítói és kiadói kerekasztal. Résztvevők: a könyv- fesztiválra megjelenő szlovák könyvek fordítói és kiadói KÖRKÉRDÉS Milyen visszhangra számíthat a szlovák irodalom a magyar olvasók körében? Mennyire kompatibilis a mai szlovák irodalom a magyar olvasók ízlésével? Milyen szempontok alapján válogatták a mű­veket? Mi az, ami a most megjelenő 40 kiadványból kifejezetten sikerre számíthat? Ezeket a kérdéseket tettük fel a szlovák díszven­dégségre megjelenő könyvek fordítóinak. Mészáros Tünde A kis irodalmak fogadtatása min­dig mostohább a széles olvasó- közönségnél; lebutítva úgy mondanám, hogy ha nem német vagy angolszász, esedeg kis szerencsével egyéb nyugat-európa­inak tűnő név van a gerincen, ak­kor összehasonlíthatadanul kisebb eséllyel kerül le a boltok polcáról. A szláv diakritika nem ajánlólevél. Egyelőre. A helyzet azonban lassan ugyan, de mutat némi változást, és ebben nagy szerepe van annak a háttérmunkának, amely láthatóvá teszi ezeket a műveket. Tapasztala­tom alapján elmondhatom, hogy aki elolvas ma Magyarországon egy jó szlovák szerzőt, utána sokkal bátrabban nyúl a többiekhez, sőt keresi őket. A most megjelenő kötetek spektruma igencsak széles, aki olvas, megtalálja benne a maga ízlésének megfelelőt, sőt bizonyos mértékig a pandanját is a kortárs magyar irodalomban. A szlovák irodalmi értékek közvetítésében oroszlánrészt vállaló budapesti Szlovák Intézet irodalmi estjeinek jól bevált stratégiája, hogy egy-egy szlovák szerzőt együtt mutat be egy valamilyen módon rokonít­ható magyar íróval, segítve ezzel a reménybeli olvasó tájékozódását. Bízom benne, hogy a kedvence­imnek - a teljesség igénye nélkül: Kompaníková, Staviarsky, Krajňak, Štefánik, Vilikovský a 20. és 21. századi szlovák prózát bemutató antológiák, a Samko Tálé... és itt még nincs vége — legalább egy része nem a raktárban porosodva végzi. Vályi Horváth Erika Úgy vélem, a kö­zös kultúrkörnek , köszönhetően a szlovák irodalom jeles képviselői a magyar közön­ség körében is sikerre számít­hatnak. A szlovák és magyar ízlés nagyon közel áll egymáshoz, hiszen két szomszédos országról van szó, kulturális gyökereink, múltunk és mindennapi gondjaink is hasonlóak. A kortárs szlovák próza nagyon erős, ezért úgy gondolom, a legnívósabb alkotók munkáit fontos bemutatni Magyarországon. Azt, hogy miből lehet siker, nehéz előre megmondani, hiszen ez egy elég relatív fogalom. Ahhoz, hogy egy-egy szerző bekerüljön a magyar köztudatba, hogy a kiadvány eljusson az érdeklődő célközön­ség kezébe, kitartó és céltudatos kiadói marketingtevékenységre van szükség. Úgy látom, a könyvfesz­tiválra megjelenő könyvek fordítói biztosra mentek, olyan szerzőket választottunk, akik már befutottak szlovák és európai szinten is, több más nyelvre is lefordították a mű­veiket. Az általam magyarított Jana Juráňová már jól ismert a magyar közönség számára, hiszen ez az írónő negyedik könyve, amely magyarul is megjelent az AB-ART kiadó gondozásában. A Rende- zeden ügy 2014-ben bekerült az Anasoft litera legjobb tíz könyve közé, a múltfeldolgozás súlyos kérdésével foglalkozik. A másik általam fordított kötet a tényiroda­lom tárgykörébe sorolható, Gustáv Murín Maffia határok nélkül című kötete. A szerző könyvei eladási rekordot döntöttek Szlovákiában, a magyar-szlovák párhuzam feltárása számos új ismerettel gazdagíthatja a magyar olvasóközönséget. Böszörményi A szlovák iroda­lom az elmúlt évtizedekben nagy utat tett meg, egyre szín­vonalasabb, sok­rétűbb és sokszí­nűbb. Ennek ellenére - sok más kis nemzet irodalmához hasonlóan — méltat­lanul a háttérbe szorul a nemzet­közi színtéren. Ezen az áldatlan helyzeten enyhíthet valamelyest a díszvendégség a könyvfesztiválon. A most megjelenő művek közül az általam ismertek a magyar irodalmi kánonban is tökéle­tesen megállnák a helyüket, új hangokkal gazdagítva azt. Hogy mindebből mi éri el a nagykö­zönség ingerszintjét, az sajnos marketing kérdése, de minden bizonnyal nem fog csalódni az, aki a kezébe veszi valame­Péter lyik művet. Külön kiemelném Daniela Kapitáňová itthon is nagy visszhangot kiváltó, legendás regényét, a Samko Tálé álnáven írt Könyv a temetőrőlt (magyar hangja Mészáros Tünde). Ami az általam fordított Carpathiát, Maroš Krajňak regényét illeti: már évekkel ezelőtt felfigyeltem rá, megérintett naturális-szürre­ális hangulata, a tudatos, feszes, erős szöveg. Örültem neki, hogy éppen ennek a minden értelem­ben igényes műnek a fordítására kaptam felkérést, élvezetes munka volt. Csak ajánlani tudom min­denkinek - akár szlovákul, akár magyarul. Garajszki Margit A szlovákiai dísz­vendégségnek köszönhetően sikerülhet szé­lesebb olvasó- közönséggel megismertetni a szlovák irodal­mat. Szerintem a magyar olvasók közül sokan a fejükhöz kapnak majd: hogyhogy én ezt eddig nem ismertem?! A szlovák és a magyar irodalom, más közép-európai irodalmakhoz hasonlóan, közös kulturális és történelmi térben létezik, ezért a magyar olvasók sajátjukként olvashatják a szlovák szerzők könyveit. Azt gondolom, széles a paletta, mindegyik könyv megtalálja a maga olvasóját. Ab­ban egészen biztos vagyok, hogy Pavel Vilikovský Első és utolsó szerelem című kötetével a magyar olvasó nem nyúlhat mellé. És nem azért, mert történetesen én fordí­tottam, hanem mert Vilikovský két nagyon erős prózát tett le az asztalra. Pénzes Tímea Remélhetőleg jó lesz a visszhang­ja a vendégsze­replésnek, lega­lábbis a buda­pesti Szlovák In­tézet igazgatója és munkatársai, főként Deák Renáta, valamint a Magyar Lettre főszerkesztője, Karádi Éva mindent megtett azért, hogy a lehető legtöbb csatornán keresztül eljussanak az olvasókhoz a most megjelenő kötetek. Kínálat és reklám tehát van bőven, azt azonban nehéz megjósolni, meny­nyire érintik majd meg a magyar olvasókat a szlovák művek. De ez a (fordítás)irodalom eseté­ben mindig kérdéses. Mert ami otthoni környezetben működik és sikeres, nem biztos, hogy más közegben is működni fog. Abban azonban reménykedhetünk, hogy szomszédos népek lévén sok a közös az irodalmunkban is, így hát sok hasonlót, meg persze valami el­térőt is megélhet az olvasó. Talán a szlovák szerzőkben több az irónia. A kortárs szlovák irodalom erős, és befutott szerzők művei lámák napvilágot, amelyek több nyelven megjelentek - talán ez is érv lehet amellett, hogy a magyar olvasókat is megérinthetik ezek a kötetek. A gyerekkönyvek bizonyára sikerre számíthatnak, úgy hiszem, a gyerekek mindenféle témájú és stí­lusú könyvet szeretnek, amelynek megnyerők a szereplői és cselek­ményesek. Én egy regényt és egy mesekönyvet fordítottam Monika Kompaníkovától, mert szeretem a stílusát, és jelen életemből adó­dóan a témái is megérintettek: az egyik gyerekekről és csecsemőkről szól, a másik pedig egy mélyten­geri hal és egy mélytengeri kígyó barátságáról és kalandjairól. György Norbert hogy a magyar iroda­lom nagyobb súllyal van jelen a szlovák irodal­mi köztudatban, mint a szlovák a magyarban. Ez a könyvfesztivál viszont lehető­séget nyújt arra, hogy az arányok némileg kiegyenlítődjenek. Ha ez most sem történik meg, akkor nyilván soha. A mai szlovák irodalom igen sokszínű. Talán kevésbé „szövegfuggő”, mint a magyar, de a gondjaink hasonlóak, így a magyar olvasó egy szlovák regényben is önmagára ismerhet, ha akar. Hogy a megjelenő kö­tetekből mi lehet siker, arra nem tudok válaszolni, mivel most csak azzal a két könyvvel foglalkoztam, amelyeket fordítottam. Arról a kettőről - Vít'o Staviarsky Fekete cipők, fehér fűzővel, valamint Jaroslav Rumpli Gabonakörök című regényéről - viszont azt gondolom, hogy meg fogja találni a maga olvasóközönségét. Mind­két esetben a kiadó döntötte el, mit szeretne magyar fordításban látni. A Staviarsky-regénynél, azon túl, hogy egy jól megírt szöveg, nyilván az is közrejátszott, hogy az Anasoft: litera irodalmi díj győztese lett 2013-ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents