Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-16 / 88. szám, szombat
2016. április 16., szombat, 10. évfolyam, 16. szám A tengerparton 16 kilométer hosszan emelkedő, a szél és eső által formázott, csodálatos látványt nyújtó homokdűnék Tottori város határában (FotóK: wikipedia/hashi, wikipedia/Samchan9i) A japán Kanszai régió három prefektúrája, Hjogó, Tottori és Kiotó a 2020-as tokiói olimpiáig külföldön ismeretlen termálfürdőivel, nemzeti parkjaival, kulturális örökségével és gasztronómiájával ötszörösére szeretné növelni az európai turisták számát. i Tottori prefektúra jelkepei a feketecsoru gólyák. A nemzeti természeti örökség részét kepezik. A fűkusimai atomerőmű katasztrófája utáni drasztikus visszaesést követően 2014-Hez képest tavaly csaknem 50 százalékkal emelkedett a Japánba látogató külföldi turisták száma, megközelíteve a 20 milliót, ami rekordnak számít. A látványos növekedés csalóka, mert a turisták többsége csak a Tokiótól Oszakáig vezető úgynevezett Arany Úton megy végig. A metropolisok ellentétét képező autentikus vidéki tájakon alig fordul meg külföldi, pedig majdnem 3 ezer fürdővárosban kiválóan kiépített infrastruktúra, nyugati színvonalú hotelek és panziók, valamint a világ legjobb séfjeit megihlető éttermek várják a látogatókat. Japánt főleg a szomszédos ázsiai országok középosztálybeli turistái keresik fel. A kínaiak aránya egy év alatt 107 százalékkal nőtt a dél-koreaiak, a tajvaniak és a hongkongiak előtt, akik a többi ázsiai nemzettel együtt a szigetországba látogató turisták 83 százalékát teszik ki. A csoportosan utazó ázsiaiak elsősorban vásárolni érkeznek a japán nagyvárosokba, és csupán alig néhány napot maradnak. Mindezek tudatában fogott össze Japán 47 prefektúrája közül 3 az ország középső részén, a Honsú-szigeten található Hjogó, Tottori és Kiotó annak érdekében, hogy a hosszabb időre érkező és szívesebben költekező amerikai és európai turistákat a vidéki tájakra vonzza. A Japán-tenger partján elterülő három megye területén található a Sanin Kaigan Geopark. A természetvédelmi terület legfőbb látványosságai a tengerparton 16 kilométer hosszan emelkedő, a szél és eső által formázott, csodálatos látványt nyújtó homokdűnék Tottori város határában, valamint a fe- ketecsőrű gólyák telepe a hegyekkel körülölelt Tojoo- kában. Az európai fehér gólyával rokonságban álló, de jóval nagyobb madárból már csak 2 ezer létezik, főként Oroszországban és Kínában. Japánban alig kétszázat nevelnek a ritka fajból annyira védetten, hogy azok télen sem vándorolnak el. A feketecsőrű gólya valójában 1971-ben kihalt Japánban, Oroszországból hozott példányokkal indították el a reprodukciós programot, amelynek eredményeként 1989-ben születtek először gólyák a természetvédelmi parkban. Tíz évvel ezelőtt pedig szabadon engedték az első fogságban született és nevelkedett példányokat. „Ezek a gólyák prefektúránk jelképei, a nemzeti természeti örökség részét képezik” - mondta Nakagai Muneharu, Tojooka polgármestere. ,A- kultúránkról egyszerre Kinoszaki onszen kell helyi és globális szinten gondolkodnunk. Tudatni szeretnénk a világgal, hogy miben vagyunk egyediek azon túl, amit Japánról ismernek. A technológiai fejlődés és a természeti élet megőrzése nálunk egyszerre van jelen. Ennek jelképe a gólyapark és a természet- védelmi övezet” - tette hozzá. A polgármester másik büszkesége a közeli Kinoszaki, a régió egyik legnépszerűbb fürdővárosa hét fürdőházával, a földrengéseket követőep újjáépített hagyományos faépületeivel, az ajándékboltokkal teli, festői főutcájával, ahol a kimonó egyszerűbb, pamutból készülő változatát, a jukatát viselő japánok között időnként európai turisták is feltűnnek. (Folytatás a 13. oldalon) A japánok csak most kezdik felfedezni sajáté kultúrájukat^
