Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-02 / 76. szám, szombat
A Kövekkel dobálják a fákat a csimpánzok 14. oldal 2016. április 2., szombat, 10. évfolyam, 14. szám A Scola Levantina A zsinagóga (Scola Levantina) rokokó kapuja ► A Ghetto Nuovo híd Ötszáz éves Európa legrégebbi gettója A világ első gettója létrehozásának 500. évfordulójáról emlékeznek meg az olaszországi Velencében, s ennek kapcsán a helyi zsidó közösség azt a tanácsot küldte Európának, hogy türelemre és beilleszkedésre van szükség a migránsválság megoldásához. T öbb mint egymillió, túlnyomó részben muszlint vallású menekült érkezett tavaly Európába a Közel-Keletről és Afrikából. Valószínűleg sem nekik, sem újdonsült vendéglátóiknak nem jutna eszébe, hogy egy másik vallási kisebbség évszázadokra visszanyúló tapasztalatai bármi segítséget adhatnának az ügyben. A velencei zsidóság azonban úgy véli, saját népük története általánosságban és különösen Olaszországban jelentőséggel bír a mai helyzetben. „Mi, zsidók sajnálatos módon sokat tudunk az exodusokról” - mondta Edoardo Gesua Sive Salvadori, a helyi zsidó közösség egyik képviselője. A Velencei Köztársaság szenátusa 1516. március 29-i dátummal határozott arról, hogy a városban élő zsidóknak el kell hagyniuk az általuk lakott Giudecca szigetét és Velence más részeit, ahol addig szabadon letelepedhettek. A Velencében ezer óta élő zsidó közösség tagjainak egy számukra kijelölt városrészbe kellett költözniük, amelyet az ott lévő fémöntő műhelyek miatt „getó”-nak neveztek (ami öntést jelent). A gettó területét csak két híd kötötte össze Velence többi szigetével, így a zsidók lakta sziget ellenőrizhető volt, éjszakára ezt a két hidat is lezárták, és a zsidók nem hagyhatták el a gettót. „A velencei gettó mégis magas szintű kulturális, értelmiségi és vallási élet központjává vált” - hangsúlyozta Renzo Gattegna, az olaszországi zsidó közösségek uniójának (Ucei) elnöke. Shaul Bassi egyetemi professzor szerint a reneszánsz korának velencei vezetői úgy vélekedtek, hogy a zsidók nem képesek beilleszkedni, és ezért el kell őket választani más lakosoktól. A gettó három fázisban keletkezett: a Ghetto Vecchio, azaz Régi Gettó 1541-ben, a Ghetto Nuovo, azaz Új Gettó 1516-ban, a Ghetto Nuovissimo, azaz Legújabb Gettó 1633-ban jött létre. Minden további gettó elnevezés a velenceiből származik. „Mára az olasz zsidóság élő bizonyítéka annak, hogy egy kisebbség megtarthatja identitását, ugyanakkor beilleszkedhet egy kölcsönhatással járó folyamatban” - mondta Bassi. Az olaszországi zsidóság nagyjából 25 ezer lelket számlál, és egész Európában a leginkább beilleszkedettek közé tartozik. Scialom Bahbout rabbi, a velencei zsidó közösség hitéleti vezetője az európai migránsválság kapcsán látogatóknak elmondta: „Jóban vagy rosszban, de a zsidók már megjárták ezt az utat.” A 72 éves rabbi hozzátette, hogy a muszlint menekülteknek fontos megérteniük azt, hogy az országos törvények előbbre valóak a vallási törvényeknél. „Ha valaki egy helyre érkezik, akkor el kell fogadnia annak a helynek a törvényeit, és a zsidók ezt úgy tették, hogy megtanulták a nyelvet és beilleszkedtek” - mondta Bahbout. A velencei gettó 500 éves évfordulójára rendkívüli programsorozattal készültek, amelynek keretében » A gettó ma az antiszemitizmussal szembeni fellépést is szorgalmazni kívánják. Az évforduló kulturális eseményei kedden a La Fenice velencei operaházban kezdődtek. Június 19-én a Szent Márk téri Dózse-palotában kiállítás nyílik Velence, a zsidók és Európa, 1516-2016 címmel, amely november 13-ig várja a látogatókat. Az évforduló kiemelt eseményének számít a velencei Zsidó Múzeum restaurálása is. A múzeum és a 16. századi zsinagógák helyreállítására adománygyűjtést indított a velencei történelmi örökség megőrzését célul kitűző Venetian Heritage amerikai alapítvány. A programokat részletesen az évforduló honlapja - veniceghetto500. org - ismerteti. (MTI, Wikipedia) Ma mintegy 500 zsidó él Velencében. Imádkoznak a spanyol (Scuola Grande Spagnola) és a levantei zsinagógában (Scuola Levantina). A környéken sok zsidó bolt és üzlet van, könyvkiadók, egy szociális központ, egy idősek otthona, múzeum, jesíva és a kóser Garn Gam étterem, amelyet a New York-i lubavicsi zsidók üzemeltetnek. Egész évben érdekes program a városnézés, a gettóban található zsidó múzeum, amelynek impozáns gyűjteménye elsősorban vallási célú tárgyakból áll. Kiszállva a lagúnákon szinte percenként tovasikló vaporettók egyikéből azonnal megihleti a látogatót ennek a nagy múltú, szomorú, de egyben reményteljes negyednek a sajátos hangulata. Izgalmas rápillantani az első „velencei zsidó bank" (Banco Rosso) kicsiny, romos kapujára, tenyérnyi ablakára, a sikátorok megannyi sejtelmes és titkokat rejtő kapuira, beszögellé- seire. Lelki szemeink előtt feltűnnek a középkor imbolygó árnyalakjai, Shakespeare hősei, és máris belecsöppentünk a korszakokon átívelő nagy kalandba. A történelmet és a kultúrát szerető vándornak ezt látni kell. Egri Oszkár Bejárat a gettóba (Fotók :Wildpedia/Didierl>esa>uensa) j A Ghetto Nuovo főterén érdekes jelenség a velenceitől eltérő, viszonylag magas házak sora, amely elsősorban a helyhiány miatt jött így létre
