Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-02 / 76. szám, szombat
6 | KÜLFÖLD 2016. április 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt a perbe fogott Biszku Béla Budapest. 95. életévében meghalt Biszku Béla, az 1956-os forradalom utáni volt belügyminiszter, a kommunista pártállam egyik vezető politikusa. Az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt Biszku elleni perben 2014 tavaszán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék 5,5 év szabadság- vesztést szabott ki. Másodfokon 2015 decemberében 2 év felfüggesztett börtönre ítélte Biszkut bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt. Felmentette ugyanakkor a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótaiján- ban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben a felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett vádja alól. (MTI) Tanítanék: polgári engedetlenség Budapest. Újabb polgári engedetlenséget hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform április 15-ére, amennyiben a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyaim - jelentette be Törley Katalin, a mozgalom képviselője. „Szorít az idő! Nincs hová hátrálni! Ki kell kényszeríteni a változásokat!” - hangoztatta az aktivista, aki elmondta azt is: a kezdeményezést több szakszervezet támogatja. A szakszervezeti vezetők kiemelték: az oktatás, a gyermekek problémája össztársadalmi ügy, ezért fontos az összefogás, a szolidaritás. (MTI) Iraki erők újabb offenzívája Bagdad. Több tízezer civil rekedt az iraki terrorellenes erők hadműveleti területén a nyugati Anbár tartományban, ami lassítja az Iszlám Állam elleni harcot. Áz iraki fegyveres erők csütörtökön indították meg a Bagdadtól 140 km-re lévő Hit elleni offenzívát, az egységek 3 km-re megközelítették a város központját. Hit jelentősége abban rejlik, hogy az Iszlám Állam iraki és Szíriái állásai közti egyik utánpótlási vonalon fekszik. Hit visszafoglalása fontos ahhoz, hogy egyesítsék a Bagdadtól északra és nyugatra tevékenykedő fegyveres erőket az iszlamisták kezén lévő legnagyobb város, Moszul ostromának megkezdése előtt. (MTI) Nincs egyezség Aszad jövőjéről Moszkva. Cáfolta Szergej Lav- rov orosz külügyminiszter azokat a kiszivárogtatásokat, amelyek szerint Bassár el-Aszad szíriai elnökjövőjéről egyezség jött létre Oroszország és az USA között. , .Amerikai partnereink nem kérdőjelezhetik meg azt a formulát, amelynek értelmében csakis Szíria népe dönthet el minden, Szíria jövőjével kapcsolatos kérdést” -jelentette ki Lavrov. (MTI) Összefognak Phenjan ellen Nukleáris biztonsági együttműködés az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína között Barack Obama a kínai elnökkel és az indiai kormányfővel. A távol-keleti térségvezető szereplői megegyeztek Észak-Korea sakkban tartásában. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kész az együttműködésre Kína és az Egyesült Államok, hogy megakadályozzák Észak-Korea további rakétakísérleteit. Barack Obama és Hszi Csin-ping erről a kétnapos washingtoni atomcsúcsra időzített találkozón beszélt. A washingtoni atomcsúcson az Észak-Korea felől érkező fenyegetésekre válaszul szorosabb biztonsági együttműködés mellett kötelezték el magukat az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői. Barack Obama amerikai elnök Abe Sindzó japán miniszterelnökkel és Pák Gun Hje dél-koreai elnökkel lezajlott találkozója után azt mondta, hogy a három ország együttműködése elengedhetetlen. Pák Gun Hje közlése szerint a vezetők megvitatták, hogyan lehetne Észak-Koreát visszatartani atomarzenáljának fejlesztésétől. Észak-Korea provokációit ugyanis egyre nagyobb aggodalommal figyelik mind Szöulban, mind Pekingben, mind pedig Washingtonban. A kommunista állam januárban hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, majd azóta több kísérleti rakétát bocsátott fel. Obama a japán és a dél-koreai vezetőkkel folytatott tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy Kína és az USA is atomfegyvermentes Koreaifélszigetet szeretne, ennek érdekében cseréltek véleményt arról, hogy miként lehetne eltántorítani Phenjant a további kísérletektől. Bár az amerikai-kínai csúcstalálkozóról kevés konkrétum szivárgott ki, elemzők nagyon fontosnak ítélik meg már a találkozó létrejöttét is. Washington számára Kína egyre nagyobb jelentőséggel bír; részben az amerikaikínai gazdasági kapcsolatok miatt, részben pedig a Dél-kínai-tengeren - a pekingi területi követelések miatt - kialakuló feszültség okán. Mérsékelten feszült ugyanakkor a viszony Washington és Peking között a kibernetikai biztonság és az emberi jogok kínai helyzete miatt. A nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmából folytatott megbeszélésen az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni közös- harcról, Törökország biztonságáról és az európai migránsválságról tárgyalt Barack Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Tárgyaltak arról is, hogyan lehet fokozni az Iszlám Állam meggyengítésére és megsemmisítésére irányuló közös erőfeszítéseiket - áll a Fehér Ház közleményében. A nukleáris biztonságról szóló konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy „piszkos bombák” (hasadóanyagokat hagyományos töltet fel- robbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok. „A terrorista csoportokban megvan a szándék arra, hogy hozzáféljenek hasadóanyaghoz, és hogy legyen atomfegyverük” - mondta Ben Rhodes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Eszak-Korea rakétáival rendíthetetlenül provokál Észak-Korea tegnap kilőtt egy rövid hatótávolságú rakétát a Japán-tengerbe. Phenjan szándékosan zavarja a GPS- jelek dél-koreai vételét. Szöul/Phenjan. A föld-levegő rakétát a keleti parton található Szondok városból indítottak el, a Yonhap hírügynökség úgy tudja, hogy a rakéta 100 kilométert tett meg a tengerbe csapódás előtt. Észak- Korea az utóbbi hetekben egy sor rakétatesztet hajtott végre, az állami média tájékoztatása szerint válaszul arra, hogy egy januári kísérleti atomrobbantás miatt az ENSZ újabb szankciókat vezetett be az ország ellen. Ezenkívül a kommunista rezsim az elmúlt hetekben már öt kísérletet végzett el rövid és közepes hatótávolságú rakétákkal, válaszul arra az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatra, amely a térségben zajlik. Phenjan úgy tekint ezekre az imitált hadműveletekre, mint amelyeken az ország megszállását gyakorolják. Észak-Korea csütörtök óta szándékosan zavarja a GPS-jelek délkoreai vételét, amivel fennakadásokat okoz a légi és a tengeri közlekedésben: több dél-koreai hajó kapitánya döntött úgy, hogy visszafordul a kikötőbe, ahonnan indult - közölte a szöuli tudományos minisztérium. Hivatalos közlések szerint 52 hajó tájékozódását nehezítette meg a zavarás. A távközlési minisztérium szerint Észak-Korea két pontjáról érkeznek a GPS-vételt zavaró jelek, az egyik az ország nyugati, a másik a keleti partján van, közel a dél-koreai határhoz. A két ország egyesítésének ügyeivel foglalkozó szöuli minisztérium közölte, hogy provokációnak tekinti a GPS-jelek zavarását. Dél- Korea már 2010-ben bejelentette: tudomása van arról, hogy ÉszakKorea vásárolt Oroszországtól GPS- jeleket zavaró berendezéseket. Azóta Phenjan többször próbálkozott a használatukkal Szöul szerint. Észak-Korea tegnap hivatalosan bejelentette, hogy „ideiglenesen” blokkolja a Facebook és a Twitter közösségi oldalakat, a YouTube felvételmegosztó portált és általában a dél-koreai honlapokat, ami alátámasztja azt a gyanút, hogy nagyon tart az információk internetes terjedésétől. Észak-Koreában nagyon kevés ember fér hozzá az internethez, és ők is csak a kormány által megszűrt tartalmat láthatnak. (MTI) Keménykedő törökök Elhunyt Genscher 89 éves korában elhunyt Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelentős szerepet játszott Németország újraegyesítésében. Berlin. A német Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el tegnapra virradó éjjel. Hans- Dietrich Genscher rövid megszakítással 1974-től 1992-ig volt külügyminiszter, ezzel csúcstartó a német diplomácia vezetői között. Külügyminiszter volt Helmut Schmidt és az országot újraegyesítő Helmut Kohl kormányában is. Pártját 1974-től 1985-ig vezette. Szolgált Willy Brandt kormányában is, belügyminiszterként. A liberális FDP Genscher vezetésével vált ki 1982-ben a szociáldemokrata párttal (SPD) alakított koalícióból, és lépett kormányra a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel. Külügyminiszterként és egyben alkancellárként a Nyugat és a keleti blokk közötti kapcsolatok normalizálására, a hidegháborús feHans-Dietrich Genscher (SITA/AP) szükség enyhítésére, majd Németország újraegyesítésére és Európa egyesítésére törekedett. Pályafutása után is a közélet tevékeny szereplője maradt, és 2013-ban közbenjárt az orosz vezetésnél azért, hogy Mihail Hodorkovszkij üzletember tíz évi börtön után elnöki kegyelemmel visszanyerje szabadságát. (MTI) Isztambul. Törökország erőszakkal fordította vissza szülőföldjükre szíriai menekültek százait idén január közepe óta - állítja az Amnesty International (AI). A nemzetközi jogvédő szervezet szerint ez a gyakorlat feltárja azokat a végzetes hibákat, amelyeket az EU-török megállapodás rejt magában. Az AI a török-szíriai határon vizsgálódott és azt tapasztalta, hogy Törökországból naponta mintegy száz olyan Szíriáit kiutasítanak, aki nem regisztráltatta magát a hatóságoknál. Az emberi jogi szervezet aggódik amiatt, hogy a hétfőtől hatályba lépő megállapodás - amelynek célja megfékezni a menekültáradatot - veszélyezteti a menekülti státusért folyamodók jogait. Az EU és Törökország március 18-án állapodott meg a Törökországból az EU felé irányuló illegális migráció visszaszorítását célzó közös intézkedésekről. Az EU-török megállapodás része az is, hogy az EU-nak minden egyes Törökországba visszafogadott szíriai állampolgárért cserében be kell fogadnia egy szír menekültet közvetlenül Törökországból. Hétfőn érkezik Németországba a megállapodás keretében Törökországból befogadandó szír menekültek első csoportja. John Dalhuisen, a szervezet európai és közép-ázsiai igazgatója úgy véli, „az EU vezetői annyira kétségbeesetten zárnák le a határaikat, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyták azt, hogy- Törökország nem biztonságos ország a szír menekültek számára”. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a migránsok testi épségét és jogbiztonságát szolgáló óvintézkedéseket kell foganatosítani, még mielőtt az uniós-török megállapodással összhangban megkezdődik a migránsok elszállítása Görögországból Törökországba. Jelenleg kb. 200 ezer, otthona elhagyására kényszerített ember tartózkodik a török-szíriai határ 20 km-es körzetében. A humanitárius segélycsoportok és a táborok lakói szerint a határhoz közeli menekülttáborokban borzasztó állapotok uralkodnak. (MTI)
