Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-13 / 85. szám, szerda
18| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. április 13. | www.ujszo.com Van pénze a városnak az önrész fedezésére LECZO ZOLTÁN Felújítanák az óvodákat, a tornatermet és a szabadtéri színpadot, a kamerarendszert is bővítenék. NAGYKAPOS Idén több, jelentős összegű beruházást is meg szeretne valósítani az Ung-vidéki település önkormányzata, a költségeket nagyrészt állami és európai uniós támogatásból fedeznék. Ifj. Gyimesi György, a városi hivatal vezetője elmondta, elküldték a környezetvédelmi minisztériumhoz azt a pályázatot, melyben a helyi óvodák rekonstrukciójára igényeltek hozzájárulást. A szlovák óvoda felújítására 470 040 eurót, a magyarra pedig 330 -760 eurót szánnak, az önrészek 23 503, illetve 16 538 euróval terhelnék meg a város költségvetését. Szigetelhetnék a falakat és a tetőket, kicserélhetnék az ajtókat és az ablakokat, a szlovák óvoda épületénél összekötő folyosót építhetnének. Az összegek a közbeszerzési eljárás, a projektdokumentáció elkészítése költségeit is tartalmazzák. A napokban fejeződött be az egyik tornaterem felújításának első szakasza, amit az oktatásügyi minisztérium 96 ezer euróval támogatott. Mivel ugyanebből a forrásból további 45 ezer eurót kaptak, a munkálatok folytatására - az önrésszel kiegészítve — hamarosan 60 ezer eurót fordíthatnak. A művelődési központ épületének hőszigetelésére szintén készült pályázat, de a városvezetés végül úgy határozott, hogy ennek a projektnek a megvalósítását elhalasztják. A településen nagyrészt európai uniós támogatással 1,3 millió euró felhasználásával a szelektív hulladék tárolására szolgáló gyűjtőudvar épült. Most az új kiírás szerint erre újra lehet pályázni. A város fontolgatja, Több beruházásttervez- nek Nagykaposon, a szabadtéri színpadot is szeretnék felújítani, a projektdokumentáció nagyrészt elkészült. hogy a meglevő létesítmény bővítésére újra ebből a forrásból kérjenek pénzt. A térfigyelő rendszer bővítésére szintén pályáztak, az ügyben egyelőre nem született döntés. Egy határon átnyúló program keretében a szabadtéri színpadot is szeretnék felújítani, az ehhez szükséges projektdokumentáció nagyrészt elkészült. Ifj. Gyimesi György elmondása szerint, ha a város megkapná a kért hozzájárulásokat, a projektek önrészeit saját forrásból finanszírozhatnák. Bérbe adnák az épület egy részét A város már szabadon rendelkezhet a korábban lefoglalt önkormányzati vagyonnal A korábban végrehajtás alá vont épület eladása most nem szerepel a város- vezetés tervei között (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A bodrogközi város szeretné bérbe adni a Fő utcán álló egyik irodaházénak felső szintjét, ám a hosszú ideje húzódó tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre. Királyhelmecen 2013 nyarán az 1,33 millió eurós adósság miatt végrehajtási jogot jegyeztek be egyebek mellett a hő előállítására és szállítására szolgáló városi vagyonra, az egyik önkormányzati tulajdonú, háromszintes, Fő utcai irodaházra, a művelődési központ mellett álló Bo- lyi utcai épületre, valamint a stadionra. Egy évvel később a végrehajtó több mint 150 hektár, önkormányzati tulajdonban levő földterületet árve- reztetett el. Ezek értékét 180 ezer euróbán határozták meg, végül a parcellákon - melyeket három környékbeli vállalkozó vásárolt meg - jóval áron felül sikerült túladni. A befolyt 280 ezer eurót a hitel törlesztésére fordíthatták, a tartozásból azonban még így is 261 ezer euró maradt. A hitel fennmaradó részét a jelenlegi városvezetésnek sikerült rendeznie, már egyetlen önkormányzati tulajdonú ingatlan sincs zár alatt. A Fő utcai irodaház egy része azonban kihasználatlan. Itt - az alsóbb szinteken - különböző cégek és szervezetek iroda- és üzlethelyiségeket bérelnek, és ideiglenesen itt helyezték el a helyi múzeum anyagát is. Az épület egy részét korábban egy magánvállalkozó szerette volna megvenni, ám a város nem egyezett bele á résztulajdon értékesítésébe. A Királyhelmeci Városi Hivatal tájékoztatása szerint a ház legfelső szintjét hosszú távra egy állami intézmény szeretné bérbe venni, de a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. A városi vagyon eladása most nem szerepel a tervek között, ugyanis ha a befolyó bérleti díjakból legalább a fenntartás költségeit állni tudja a város, akkor az épület értékesítése nem szolgálja a település érdekeit. Az azonban tény, hogy a bérbeadás előtt az épületben a bérbeadónak kisebb- nagyobb javítási munkálatokat el kell még végeznie. Ha majd utolsót kondul a szútori harang (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Ha egy hetven-nyolcvan évvel ezelőtt itt élt szútori parasztember mostanság feltámadna, s körülnézne, elcsodálkozna, látva, mivé lett a faluja. A fent a dombon, ősei temetője felett álló, egykor díszes, gondozott istenháza leírhatatlanul szomorú állapotban van. A templom lassan csak egy kőhalom. Hatszáz óv törtónete Szútor gömöri kistelepülés, zsákfalu. Korábban kisnemes, paraszt- és gazdálkodó családok éltek itt, a kollektivizáció után a földhöz nem értők elhervasztották az addig virágzó gazdaságú falut, aminek elköltözés, elöregedés, az ingatlanok elértéktelenedése lett a vége. Az olcsó házakba roma családok költöztek, ma már szinte 99 százalékban romák lakják a falut. A népesség pedig ezáltal ugrásszerűen növekszik. Szútor nevét 1410-ben említik először írásban, Zutor alakban, lakói mindig is földműveléssel foglalkoztak, a téli időszakban pipaszár- és seprükészítéssel egészítették ki jövedelmüket. A falu a török időkben sokat szenvedett, el is néptelenedett, majd a Koháryak birtoklása idején újratelepült. Az a tény, hogy a falu környéki erdőben kénes vizű gyógyforrás van, a Borovszky-féle monográfiában szerepel. Ma már nincs nyoma a forrásnak. Dacol az idővel a torony s fent a harang Az omladozó templom Szútorban évszázadokig reformátusok éltek, a jelenlegi templom építésének idejét 1810-re teszik, de az már a Habsburg-birodalom első katonai felmérésén is jól látszik, hogy a temető mellett templomot jelölt a tér- : képész, vagyis szinte biztos, hogy a ma romladozó templom egy korábbi szakrális hely alapjaira, helyére épült. Domináns, siralmas állapotában még jellegzetes épülete a falunak. Habár a hajón beszakadt a tető, a falakon tenyérnyi repedések futnak végig, már bemenni sem lehet, a bejáratokat befalazták, mert a falubeli gyerekek az életveszélyes romos épületben játszottak. A torony lassan elválik a hajótól, helyenként már tíz centiméter széles rés van a kövek között. A toronyban még ott van a harang, amely valószínűleg akkor kondul majd utolsót, amikor leomlik az alig kétszáz éve felszentelt templom. Hogy a templom berendezése és kegytárgyai hova lettek, abba jobb bele sem gondolni. Néhány évvel ezelőtt még megvoltak az első világháborúban elesett falubeliek emléktáblájának maradványai a hajó nyugati falán, de hogy maradt-e még belőle valami, nem tudni. A régi temetőben még itt- ott megmutatkozik a rég letűnt gazTájoló Szútor községbe a Rimaszombat és Feled közti 531- es útról RimapálfaIvánéi kelet felé lehajtva lehet eljutni, egy rendkívül elhanyagolt harmadrendű úton. Afaluban nincs turisztikai szolgáltatás, ilyent legközelebb Rimaszombatban vagy Feleden lehet igénybe venni. dagság. A Figei, a Jánosi, a Polonkai, a Juhász, a Gáspár és a Mészáros család sírköve még dacol az idővel. Talán - majd ha utolsót kondul az a harang - megint észreveszi Szútort a világ. Meg a hozzá hasonló, pusztuló, elvesző falvakat.
