Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-11 / 83. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. április 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Jól termő paradicsomfajták MTI-HÁTTÉR Az offshore-tevókenység a kieső adóbevételek miatt óriási károkat okoz az államoknak, ezért az Európai Bizottság az adóparadicsomok listájának összeállítását sürgeti. Offshore társaságnak azokat tekintik, amelyeknek csupán annyi kapcsolatuk van a székhelyül szolgáló országgal, hogy ott jegyezték be őket, de tulajdonosaik nem ott élnek és semmilyen tevékenységet nem folytatnak. A tulajdonosok azért választják ezeket az országokat, mert cégük adómentességet vagy alacsony terheket élvez. Tipikusan ilyen adó- paradicsom a brit Virgin-szigetek, a Seychelles-szigetek vagy Bermuda. További előny, hogy a cégtulajdonosok névtelenek maradhatnak, mert a részvényeseket nem kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, vagy nem a tényleges, hanem a részvényesi jogokat megbízás alapján gyakorló tulajdonosokat tüntetik fel. Az offshore- országok hatóságai csak korlátozott mértékben adják át az adatokat más országoknak. Vannak olyan országok is, amelyek minden társaságot azonosan adóztatnak, de egyes jövedelemtípusokra - például a más társaságokban való részesedés után járó osztalék vagy árfolyamnyereség, a szellemi jogok (szerzői jogok, szabadalmak) licencbeadása - kedvezőbb adózást kínálnak. Ezek közé tartozik Ciprus, Málta vagy Luxemburg is, de esetükben a kettős adóztatási egyezményeknek és uniós irányelveknek köszönhetően kötelező információcsere van az adóhatóságok között. Sokan alapítanak offshore céget befektetéseik tulajdonlására, irányítására. A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek ezáltal eltitkolhatják személyes adataikat, adómentessé lehet tenni a korábbi befektetések értékesítéséből származó nyereséget. Külföldi befektetéseket is szívesen vásárolnak offshore társaságon keresztül. Offshore céget nem nehéz névtelenségbe burkolózva alapítani. Általában megbíznak egy helyi tanácsadót, aki elkészíti a dokumentumokat, befizeti az illetékeket, bejegyezteti a céget. Szükség esetén névleges részvényesről és névleges igazgatóról is gondoskodik, ők azonban külön szerződés alapján a valódi tulajdonos utasításai alapján kötelesek eljárni. A névleges részvényes által előre aláírt szerződés biztosítja, hogy a tulajdonos bármikor saját nevére vehesse a céget. Szakértők szerint bár etikailag megkérdőjelezhető, de nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore- ország törvényeit is betartva működik, ha azonban kihasználja a transz- parencia hiányát, az már nem törvényes. Az offshore-tevékenység egy amerikai közgazdász, Gabriel Zuc- man elemzése szerint éves szinten nagyjából 190 milliárd dollár veszteséget okoz világszinten. A Kaliforniai Egyetem kutatója könyvében azt állítja, 2014-ben a világ vagyonának mintegy 8 százaléka pihent offshore- számlákon. Az elemzés szerint a legnagyobb offshore-vagyont, mintegy 2600 milliárd dollárt, Európa halmozta fel, ami eléri a kontinens vagyonának 10 százalékát, és 2014-ben mintegy 78 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést okozott. Az USA és Ázsia esetében a vagyon 4 százaléka pihen offshore-számlákon, ami 1200-1300 milliárd dollárt jelent. Azonban az afrikai vagyon 30 százalékát offshore-ban tartják. SUPER SPECIAL NORMAL (Lubomír Kotrha karikatúrája) Jót, jól, sokáig, helyben VERES ISTVÁN B iztosan nem én vagyok az egyetlen, aki időnként elgondolkodik azon, miért van az, hogy Szlovákiában vagy Magyarországon nagyítóval kell keresni azokat a vállalkozásokat, boltokat, éttermeket, akármiket, amelyek évek óta megbízható módon és minőséggel működnek, ugyanazon a helyen. Hogy 2016-ban, ha kedvünk támad, megállunk valamelyik faluszéli csárdában vagy kistermelőnél, aki mondjuk tíz-húsz éve ugyanott csinálja ugyanazt, ugyanolyan jól, vagy még jobban. Az elmúlt hetekben három emberrel beszéltem részben erről, részben másról, s mindhárman mondtak valamit, ami a kérdésre valamennyire választ ad, és rámutat néhány alapvető problémára. Az első egy fiatal, jól kereső mérnök, jelenleg Angliában dolgozik, de rendszeresen jár haza, és nem is akar kint maradni. Szerettem volna venni tőle valamit, amiből neki viszonylag sok van, nekem meg már egy sem, és megkérdeztem, mi az ára. Mire ő azt mondta, nincs ára, mert neki pénz nem kell, találjunk ki valami érdekesebbet. Annyira megdöbbentett, hogy még mindig azon agyalok, mit adjak neki, egy olyan embernek, akinek nem kell a pénz. A második személy egy volt szövetkezeti elnök, polgármester, akivel arról beszélgettünk, miért van az, hogy Dél-Szlovákiában a töredéke működik az egykori kedvelt fogadóknak, éttermeknek, csárdáknak. Persze, első körben foghatnánk a dolgot arra a csalóka benyomásra, hogy a szocializmusban az embereknek több pénzük volt, az árak meg alacsonyabbak, és emellett azokban az országokban is működtek ilyen fogadók, ahol nem volt szocializmus, és talán működnek máig is. Az illető szerint azért más a helyzet, mert régen egy- égy kedvelt és látogatott vendéglő mögött egy-egy helyi szövetkezet állt, rengeteg helybeli, saját alapanyaggal. Most meg mindent onnan hoznak, ahol a legolcsóbb, és úgy is néz ki az egész. A harmadik egy fiatal vállalkozó hölgy, aki harmadik éve egy népszerű vendéglátó-ipari egységet vezet. Kérdésemre azt mondta, nem, nem akar sem terjeszkedni, sem újabb vendéglátó-ipari egységeket nyitni a város más pontjain vagy más városokban. Ázért nem, mert úgy gondolja, ha nem lehet ott helyben, már nem tudnák azt nyújtani az embereknek, amiért szeretik őket, a minőséget pedig nem hajlandó feláldozni a haszonért. Gondolkodjunk el ezeken kicsit. Drucker harcai KOCURLÁSZLÓ T omás Drucker, főpostásból lett egészségügyi miniszter tegnap a TA3 hírtelevízióban vendégeskedve optimistán nyilatkozott az egészségügy megváltoztatásáról, megváltoztathatóságáról. A kormányt húsz napja nevezte ki Andrej Kiska államfő, az újonnan jött miniszterek közül éppen a nagypolitikai tapasztalatok híján levő Drucker látott neki a legradikálisabban a rendrakásnak. Értelemszerűen a „továbbszolgáló”, tapasztalt smeres miniszterektől hasonló passzionátus takarítást nem várhatunk... A „zöldfülű” tárcavezetők közül Drucker belépője akár meggyőzőnek is nevezhető, de mindenképpen látványos: első körben eltávolította a korrupcióval és/vagy alkalmatlansággal, vétkes tétlenséggel vagy éppen tehetetlenséggel gyanúsítható kádereket. Ez volt talán a könnyebb lépés. Megtalálni a valóban szakértő, nem pártos, pénzügyi csoportokhoz nem köthető, és az oroszlánbarlangba mégis bemerészkedni merő munkatársakat már nehezebb lesz, de ez még mind semmi ahhoz képest, ami a káderállomány stabilizálását követően vár az új miniszterre. A versenyszférából érkező Drucker, akinek megélhetési okokból valószínűleg nem hiányzott a miniszteri tárca, első nyilatkozatai alapján valahol középen áll a jobbközép pártok -jobb szókapcsolat híján mondjuk ezt-Zajac-féle, piaci alapú, és a baloldalon egyeduralkodó Smer által képviselt, ám csak verbális szinten megvalósuló ingyenes egészségügy között. Egészen pontosan úgy fogalmazott: az egészségügy nem olyan áru, amivel üzletelni lehet, a társadalmi hatásait is figyelembe kell venni. Azt ugyanakkor leszögezte, az állam a jelenlegi rendszert nem képes hosszútávon finanszírozni. Ha pedig az egészségügyben valamit nem az állam finanszíroz, akkor azt valószínűleg a páciensek fogják, de ne szaladjunk ennyire előre. 2010-ben, az akkori kormányalakítást követően ugyanezeken a hasábokon az egészségüggyel „életvitelszerűen foglalkozó” Péterfi Szonya egy kommentárban vette végig, mit csináltak, vagy nem csináltak az egészségügyi miniszterek a rendszerváltás óta. (A cikk elolvasható az Új Szó Online-on.) Az írás a maga tömörségében is az egyik legjobb ágazati kortörténet, amelyből az világlik ki, az egészségügyi miniszterek a rendszerváltás óta bizony inkább nem csináltak, mint csináltak valamit, természetesen a napi ügymenethez szükséges dolgokat leszámítva. Eközben az egészségügyet, szintúgy pártállástól függetlenül szipolyozták különböző pénzügyi csoportok, az elmúlt időszakban főként a Smerhez köthetők. így, lássa bár világosan az ágazat problémáit a miniszter: a nővérek alulfizetettségből fakadó elégedetlenségét, a finanszírozás megoldatlanságát, az elfolyó közpénzeket, az adóssághalmozást (ezeket említette Drucker a tévéműsorban, de saját tapasztalatok alapján ki-ki meg tudja toldani még ezzel-azzal), mindezeken csak úgy tud segíteni, ha ebben a Smer is partnere lesz. Drucker a legalább papíron szintén független Zuzana Zvolenskánál autonómabb, „függetlenebb” személyiségnek látszik, ám csak annyira lehet autonóm, amennyire azt a Smer megengedi neki. Ha az eddig jószerivel csak „kiszolgáló szerepben” levő smeres volt tárcavezetők után valóban érdemi, a problémák gyökerét kezelő változásokat akar életbe léptetni, azzal a pénzszivattyúkat működtető háttéremberek érdekeit fogja sérteni, akik ezt nem fogják ölbe tett kézzel nézni. Druckemek így - legalább - kétfrontos harcra kell felkészülnie. Azt, hogy mennyire szabad a bársonyszékben, hamarosan látni fogjuk. FIGYELŐ Donald Trump a Fehér Házban Szatirikus melléklettel jelent meg a Boston Globe napilap, amely a lap jövő évi, 2017. április 9-i számát mintázza, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást. A címoldalon Donald Trump elnök látható, amint beszédet intéz a nemzethez, mellette pedig csupa olyan hír, amelyek a lap szerint Trump elnöksége esetén jelennének meg. A szalagcím: „Kezdődnek a deportálások, a lázongások folytatódnak”. Majd egy tudósítás arról, hogy több városban meghosszabbították a kijárási tilalmat, tovább esnek a piacok, küszöbön a kereskedelmi háború. A belső oldalakon egy nagy riport Megyn Kellyről, aFox-televízió műsorvezetőjéről, akit Trump feketelistára tett. Kellynek az elnökjelöltek tévévitáiban nem egy összeütközése volt Trumppal, pusztán azért, mert valódi kérdéseket tett fel neki. A melléklet egy másik sztorija azt dolgozza fel, hogyan sértette meg Trump a kínai first ladyt azzal, hogy a kutyáját róla nevezte el. Külön hír szól arról, hogy az amerikai katonák megtagadták azt a parancsot, hogy az Iszlám Állam terroristáinak családtagjait kivégezzék. „Ez Donald Trump Amerikája. Amit itt olvasnak, az mind megtörténhet a valóságban is, ha a Republikánus Párt vezető elnökjelölt-aspiránsa megvalósíthatja az ötleteit a gyakorlatban, s tettekre válthatja szavait. Sok amerikai vonzónak találhatja ezt a víziót, de a Globe szerkesztőségének vezetői szerint mélyen nyugtalanító” - olvasható a szerkesztőségi állásfoglalásban. A következő vezércikk arra ösztönzi a Republikánus Pártot, hogy parancsoljon megálljt Trumpnak. igaz, ez a vezércikk egyúttal figyelmeztet arra is, hogy amennyiben Ted Cruz texasi szenátor lesz az, akinek sikerül megállítania őt, az még nagyobb veszélyeket rejt az Egyesült Államokra nézve. (MTI)
