Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-11 / 83. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. április 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Jól termő paradicsomfajták MTI-HÁTTÉR Az offshore-tevókenység a ki­eső adóbevételek miatt óriási károkat okoz az államoknak, ezért az Európai Bizottság az adóparadicsomok listájának összeállítását sürgeti. Offshore társaságnak azokat te­kintik, amelyeknek csupán annyi kapcsolatuk van a székhelyül szolgá­ló országgal, hogy ott jegyezték be őket, de tulajdonosaik nem ott élnek és semmilyen tevékenységet nem folytatnak. A tulajdonosok azért vá­lasztják ezeket az országokat, mert cégük adómentességet vagy alacsony terheket élvez. Tipikusan ilyen adó- paradicsom a brit Virgin-szigetek, a Seychelles-szigetek vagy Bermuda. További előny, hogy a cégtulajdono­sok névtelenek maradhatnak, mert a részvényeseket nem kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, vagy nem a tényleges, hanem a részvényesi jogo­kat megbízás alapján gyakorló tulaj­donosokat tüntetik fel. Az offshore- országok hatóságai csak korlátozott mértékben adják át az adatokat más országoknak. Vannak olyan országok is, ame­lyek minden társaságot azonosan adóztatnak, de egyes jövedelemtípu­sokra - például a más társaságokban való részesedés után járó osztalék vagy árfolyamnyereség, a szellemi jogok (szerzői jogok, szabadalmak) licencbeadása - kedvezőbb adózást kínálnak. Ezek közé tartozik Ciprus, Málta vagy Luxemburg is, de esetük­ben a kettős adóztatási egyezmé­nyeknek és uniós irányelveknek kö­szönhetően kötelező információcsere van az adóhatóságok között. Sokan alapítanak offshore céget befektetéseik tulajdonlására, irányí­tására. A jelentős vagyonnal rendel­kező magánszemélyek ezáltal eltit­kolhatják személyes adataikat, adó­mentessé lehet tenni a korábbi befek­tetések értékesítéséből származó nyereséget. Külföldi befektetéseket is szívesen vásárolnak offshore társa­ságon keresztül. Offshore céget nem nehéz névte­lenségbe burkolózva alapítani. Álta­lában megbíznak egy helyi tanács­adót, aki elkészíti a dokumentumo­kat, befizeti az illetékeket, bejegyez­teti a céget. Szükség esetén névleges részvényesről és névleges igazgató­ról is gondoskodik, ők azonban külön szerződés alapján a valódi tulajdonos utasításai alapján kötelesek eljárni. A névleges részvényes által előre aláírt szerződés biztosítja, hogy a tulajdo­nos bármikor saját nevére vehesse a céget. Szakértők szerint bár etikailag megkérdőjelezhető, de nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore- ország törvényeit is betartva műkö­dik, ha azonban kihasználja a transz- parencia hiányát, az már nem törvé­nyes. Az offshore-tevékenység egy amerikai közgazdász, Gabriel Zuc- man elemzése szerint éves szinten nagyjából 190 milliárd dollár vesz­teséget okoz világszinten. A Kalifor­niai Egyetem kutatója könyvében azt állítja, 2014-ben a világ vagyonának mintegy 8 százaléka pihent offshore- számlákon. Az elemzés szerint a leg­nagyobb offshore-vagyont, mintegy 2600 milliárd dollárt, Európa hal­mozta fel, ami eléri a kontinens va­gyonának 10 százalékát, és 2014-ben mintegy 78 milliárd dollárnyi adóbe­vétel-kiesést okozott. Az USA és Ázsia esetében a vagyon 4 százaléka pihen offshore-számlákon, ami 1200-1300 milliárd dollárt jelent. Azonban az afrikai vagyon 30 szá­zalékát offshore-ban tartják. SUPER SPECIAL NORMAL (Lubomír Kotrha karikatúrája) Jót, jól, sokáig, helyben VERES ISTVÁN B iztosan nem én vagyok az egyetlen, aki időnként elgondolkodik azon, miért van az, hogy Szlo­vákiában vagy Magyarországon nagyítóval kell keresni azokat a vállalkozásokat, boltokat, étterme­ket, akármiket, amelyek évek óta megbízható módon és minőséggel működnek, ugyanazon a helyen. Hogy 2016-ban, ha kedvünk támad, megállunk valamelyik faluszéli csárdában vagy kistermelőnél, aki mondjuk tíz-húsz éve ugyanott csi­nálja ugyanazt, ugyanolyan jól, vagy még jobban. Az elmúlt hetek­ben három emberrel beszéltem részben erről, részben másról, s mindhárman mondtak valamit, ami a kérdésre valamennyire választ ad, és rámutat néhány alapvető problé­mára. Az első egy fiatal, jól kereső mér­nök, jelenleg Angliában dolgozik, de rendszeresen jár haza, és nem is akar kint maradni. Szerettem volna venni tőle valamit, amiből neki vi­szonylag sok van, nekem meg már egy sem, és megkérdeztem, mi az ára. Mire ő azt mondta, nincs ára, mert neki pénz nem kell, találjunk ki valami érdekesebbet. Annyira meg­döbbentett, hogy még mindig azon agyalok, mit adjak neki, egy olyan embernek, akinek nem kell a pénz. A második személy egy volt szö­vetkezeti elnök, polgármester, aki­vel arról beszélgettünk, miért van az, hogy Dél-Szlovákiában a töre­déke működik az egykori kedvelt fogadóknak, éttermeknek, csárdák­nak. Persze, első körben foghatnánk a dolgot arra a csalóka benyomásra, hogy a szocializmusban az embe­reknek több pénzük volt, az árak meg alacsonyabbak, és emellett azokban az országokban is működtek ilyen fogadók, ahol nem volt szocializmus, és talán működnek máig is. Az illető szerint azért más a helyzet, mert régen egy- égy kedvelt és látogatott vendéglő mögött egy-egy helyi szövetkezet állt, rengeteg helybeli, saját alap­anyaggal. Most meg mindent onnan hoznak, ahol a legolcsóbb, és úgy is néz ki az egész. A harmadik egy fiatal vállalkozó hölgy, aki harmadik éve egy népszerű vendéglátó-ipari egységet vezet. Kérdésemre azt mondta, nem, nem akar sem terjeszkedni, sem újabb vendéglátó-ipari egységeket nyitni a város más pontjain vagy más városokban. Ázért nem, mert úgy gondolja, ha nem lehet ott hely­ben, már nem tudnák azt nyújtani az embereknek, amiért szeretik őket, a minőséget pedig nem hajlandó fel­áldozni a haszonért. Gondolkodjunk el ezeken kicsit. Drucker harcai KOCURLÁSZLÓ T omás Drucker, főpostásból lett egészségügyi miniszter tegnap a TA3 hírtelevízióban vendégeskedve optimistán nyilatkozott az egészségügy megváltoztatásáról, megvál­toztathatóságáról. A kormányt húsz napja nevezte ki And­rej Kiska államfő, az újonnan jött miniszterek közül éppen a nagypoli­tikai tapasztalatok híján levő Drucker látott neki a legradikálisabban a rendrakásnak. Értelemszerűen a „továbbszolgáló”, tapasztalt smeres miniszterektől hasonló passzionátus takarítást nem várhatunk... A „zöldfülű” tárcavezetők közül Drucker belépője akár meggyőző­nek is nevezhető, de mindenképpen látványos: első körben eltávolí­totta a korrupcióval és/vagy alkalmatlansággal, vétkes tétlenséggel vagy éppen tehetetlenséggel gyanúsítható kádereket. Ez volt talán a könnyebb lépés. Megtalálni a valóban szakértő, nem pártos, pénzügyi csoportokhoz nem köthető, és az oroszlánbarlangba mégis bemerész­kedni merő munkatársakat már nehezebb lesz, de ez még mind semmi ahhoz képest, ami a káderállomány stabilizálását követően vár az új miniszterre. A versenyszférából érkező Drucker, akinek megélhetési okokból valószínűleg nem hiányzott a miniszteri tárca, első nyilatkozatai alap­ján valahol középen áll a jobbközép pártok -jobb szókapcsolat híján mondjuk ezt-Zajac-féle, piaci alapú, és a baloldalon egyeduralkodó Smer által képviselt, ám csak verbális szinten megvalósuló ingyenes egészségügy között. Egészen pontosan úgy fogalmazott: az egészség­ügy nem olyan áru, amivel üzletelni lehet, a társadalmi hatásait is fi­gyelembe kell venni. Azt ugyanakkor leszögezte, az állam a jelenlegi rendszert nem képes hosszútávon finanszírozni. Ha pedig az egész­ségügyben valamit nem az állam finanszíroz, akkor azt valószínűleg a páciensek fogják, de ne szaladjunk ennyire előre. 2010-ben, az akkori kormányalakítást követően ugyanezeken a ha­sábokon az egészségüggyel „életvitelszerűen foglalkozó” Péterfi Szonya egy kommentárban vette végig, mit csináltak, vagy nem csi­náltak az egészségügyi miniszterek a rendszerváltás óta. (A cikk elol­vasható az Új Szó Online-on.) Az írás a maga tömörségében is az egyik legjobb ágazati kortörténet, amelyből az világlik ki, az egészségügyi miniszterek a rendszerváltás óta bizony inkább nem csináltak, mint csináltak valamit, természetesen a napi ügymenethez szükséges dol­gokat leszámítva. Eközben az egészségügyet, szintúgy pártállástól függetlenül szipolyozták különböző pénzügyi csoportok, az elmúlt időszakban főként a Smerhez köthetők. így, lássa bár világosan az ágazat problémáit a miniszter: a nővérek alulfizetettségből fakadó elégedetlenségét, a finanszírozás megoldatlanságát, az elfolyó köz­pénzeket, az adóssághalmozást (ezeket említette Drucker a tévéműsorban, de saját tapasztalatok alapján ki-ki meg tudja toldani még ezzel-azzal), mindezeken csak úgy tud segíteni, ha ebben a Smer is partnere lesz. Drucker a legalább papíron szintén független Zuzana Zvolenskánál autonómabb, „függetlenebb” személyiségnek látszik, ám csak annyira lehet autonóm, amennyire azt a Smer megengedi neki. Ha az eddig jószerivel csak „kiszolgáló szerepben” levő smeres volt tárcavezetők után valóban érdemi, a problémák gyökerét kezelő vál­tozásokat akar életbe léptetni, azzal a pénzszivattyúkat működtető háttéremberek érdekeit fogja sérteni, akik ezt nem fogják ölbe tett kézzel nézni. Druckemek így - legalább - kétfrontos harcra kell felké­szülnie. Azt, hogy mennyire szabad a bársonyszékben, hamarosan lát­ni fogjuk. FIGYELŐ Donald Trump a Fehér Házban Szatirikus melléklettel jelent meg a Boston Globe napilap, amely a lap jövő évi, 2017. április 9-i számát mintázza, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást. A címoldalon Donald Trump elnök látható, amint beszédet intéz a nemzethez, mellette pedig csupa olyan hír, amelyek a lap szerint Trump elnöksége esetén jelenné­nek meg. A szalagcím: „Kezdőd­nek a deportálások, a lázongások folytatódnak”. Majd egy tudósítás arról, hogy több városban meg­hosszabbították a kijárási tilalmat, tovább esnek a piacok, küszöbön a kereskedelmi háború. A belső ol­dalakon egy nagy riport Megyn Kellyről, aFox-televízió műsorvezetőjéről, akit Trump fe­ketelistára tett. Kellynek az elnök­jelöltek tévévitáiban nem egy összeütközése volt Trumppal, pusztán azért, mert valódi kérdése­ket tett fel neki. A melléklet egy másik sztorija azt dolgozza fel, hogyan sértette meg Trump a kínai first ladyt azzal, hogy a kutyáját róla nevezte el. Külön hír szól arról, hogy az ame­rikai katonák megtagadták azt a parancsot, hogy az Iszlám Állam terroristáinak családtagjait kivé­gezzék. „Ez Donald Trump Ame­rikája. Amit itt olvasnak, az mind megtörténhet a valóságban is, ha a Republikánus Párt vezető elnökjelölt-aspiránsa megvalósít­hatja az ötleteit a gyakorlatban, s tettekre válthatja szavait. Sok amerikai vonzónak találhatja ezt a víziót, de a Globe szerkesztőségé­nek vezetői szerint mélyen nyug­talanító” - olvasható a szerkesztő­ségi állásfoglalásban. A következő vezércikk arra ösz­tönzi a Republikánus Pártot, hogy parancsoljon megálljt Trumpnak. igaz, ez a vezércikk egyúttal fi­gyelmeztet arra is, hogy amennyi­ben Ted Cruz texasi szenátor lesz az, akinek sikerül megállítania őt, az még nagyobb veszélyeket rejt az Egyesült Államokra nézve. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents