Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-11 / 83. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. április 11. RÉGIÓ I 3 Nemzeti emlékhely lehet a Várnegyed GULYÁSZSUZSANNA A katolikus egyház, Esztergom önkormányzata és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen kérvényezi az esztergomi Vérnegyed nemzeti emlékhellyé nyilvánításét - adta hírül a szeretgom.hu. A kezdeményezést a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság is támogatja. ESZTERGOM Erdő Péter bíboros és Romanek Etelka, Esztergom polgármestere március 17-én tanácskozott. A levelet, amelyben a Vámegyed nemzeti emlékhellyé nyilvánítását kérik, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója is aláírta. Az indoklás szerint Esztergom - és különösen a Vámegyed - az ország történelmében kiemelkedően fontos szerepet játszik. Itt koronázták királlyá Szent Istvánt. A Vámegyed- hez tartozó érseki palota, a főszékesegyházi könyvtár, a Szent Adalbert Központ, az Északi és Déli Kanonoksor, valamint a Vitéz János Tanárképző Központ épülete szintén fontos és meghatározó nemzeti és történelmi helyszín. Az esztergomi Várnegyed az ország történelmében kiemelkedően fontos szerepet játszik (A szerző felvétele) Magyarországon jelenleg 14 nemzeti emlékhely van. Nemzeti emlékhely Budapesten a Hősök tere, a Kossuth tér, a Magyar Nemzeti Múzeum, a rákoskeresztúri új köztemető 298., 300. és 301. parcellája, a fővárosi Vámegyed, a Fiumei úti temető, a debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, a mohácsi Történelmi Emlékhely, az ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, a pákozdi Katonai Emlékhely, Somogyvár-Kapuvár, az egri vár, a pannonhalmi bencés főapátság, valamint a székesfehérvári romkert. „A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 37/2016-os számú határozatával egyhangúlag úgy döntött, javasolni fogja az esztergomi történelmi emlékhely nemzeti emlékhellyé nyilvánítását. A helyszín pontos behatárolását a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársai végzik el” - írja a szeretgom.hu. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Ön szerint megváltozott az SNS? Varga Ferenc: Kutyából nem lesz szalonna. Varga Viktor: Valakinek meg kell tenni az első lépést, még akkor is örülök ennek, ha kétkedve olvasom... Kiss Imi: Kutyából nem lesz szalonna! Bodnár Csaba: Szép gesztus! Duricek Erzsébet: Lehet, hogy Danko úr jó szándékú ember, szeretné majd betartani ígéretét is, de az előző kormányok olyan jó gyűlölködési magot ültettek el, hogy ezt már kiirtani nagyon nehéz. Dudás Viktória: Szépen, diplomatikusan válaszolt, de ezek csak szavak, lényeg, hogy hogyan fognak cselekedni. Ne ismétlődjön meg a deichmanos eset vagy hasonló. A párt elvei ugyanazok, csak más köntösbe bújva. Zuzana Végh: Lehet, hogy még vannak csodák!? Metzner Zoltán: Diplomáciában, taktikában és retorikában lehet, de ez a lényegen nem változtat semmit. Kali Kálazi Marián: Többféleképpen lehet felfogni a dolgokat, igen, úgy is, hogy kutyából nem lesz szalonna, de úgy is, hogy nem volt muszáj megtennie, talán még Bugámál is intelligensebb politikus. Lehet azért is, mert az anyja magyar és a Csallóközből származik. Igen, igen, azért csak az SNS elnöke, de maga a politika is változik, nem azt mondom, hogy az SNS egyszer magyarbarát párt lesz, de ki tudja, lehet, ha ilyen emberek fogják vezetni, akkor nem lesz magyarellenes párt sem. Dián Csaba: Megváltozott, hogyne. Engem meg úgy hívnak, hogy Donald kacsa. Mindkettő hihető, nem? Más lett a retorika, színes papírba lett csomagolva a süket szöveg. Ezeknek hinni nem lehet. Láttam én már éjjeliőrt nappal meghalni. Csömör József: Ha tényleg minden szavát becsülettel állná, akkor egy mérföldkövet lehetne letenni az itt élő magyarság és a többségi nemzet megbékélése érdekében. Vajon van annyi becsület? Farkas Róbert: ...politikus és a becsület, hol élsz? Rendelkezhet egy város a földemmel? Egy szlovákiai fürdőváros kataszterében van néhány hektárnyi földterületem, területi meghatározása „orná pôda, vinica, ovocné sady”. Az évek során nagyon sok érdeklődő volt, aki meg akarta volna venni, a város viszont nem engedte, hogy eladjam, azzal az indokkal, hogy a földem része a fürdő területének, és hogy ott parkot szeretnének'kialakítani. A földet ugyan művelhetem, de nem építkezhetek rajta, és el sem adhatom. Ezt még 1982-ben írásban kaptam a városházától, azóta is többször érdeklődtem, de mindig visszautasító választ kaptam. A park, persze, azóta sem épült meg. A kérdésem az, hogy joga van-e egy városnak ennyi éven keresztül megtiltania, hogy eladjam a földem anélkül, hogy ő bármilyen ajánlatot tenne érte. Kérhetek- e utólag kártérítést, és ha igen, milyen törvényekre hivatkozhatok? VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL A A tulajdonost ingatlantulajdonához elsősorban a birtoklás, használat és rendelkezés joga fűzi. Tulajdona harmadik személyre való átruházásának joga (pl. elajándékozás vagy adásvétel útján) ez utóbbi csoportba sorolható. A magántulajdon azonban nem élvez abszolút védelmet. Más törvényes érdek érvényesítése céljából esetenként korlátozható, rendkívüli helyzetekben pedig a tulajdonos meg is fosztható a tulajdonától. E korlátozásoknak/kisajátításnak megvannak a szigorú alkotmányos keretei. Kell, hogy a közérdeket szolgálják, törvényen alapuljanak, ne haladják meg az elengedhetetlenül szükséges mértéket (nevyhnutná miera) és a tulaj donost az elszenvedett veszteségért arányosan kompenzálják. E négy feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie ahhoz, hogy a magántulajdon korlátozása vagy kisajátítása az alkotmány 20. cikkével összeegyeztethető legyen. A gyógyvizekről, gyógyfürdőkről, gyógyhelyekről és természetes ásványvizekről szóló, 538/2005-as számú törvény (zákon o prírodných liečivých vodách, prírodných liečebných kúpeľoch, kúpeľných miestach a prírodných minerálnych vodách) például arra kötelezi az érintett telektulajdonosokat, hogy a védelmi övezetekben, gyógyhelyeken és a gyógyításra alkalmas éghajlati feltételekkel rendelkező területeken fekvő ingatlanjaik használata során bizonyos, a törvényben meghatározott és a gyógyvíz/ásványvíz és egyéb gyógytényezők védelmére hozott korlátozásokat tűrjenek el. Azon telektulajdonossal szemben, aki akadályozná a gyógyhatású természetes forrás felkutatását/használatát vagy védelmét, elrendelhető, hogy tulajdonjogait korlátozzák és végszükség esetén a szóban forgó ingatlanját akár ki is sajátítsák. A 39. paragrafus szavatolja, hogy a törvény rendelkezéseiből eredő megszorítások miatt az ingatlan addigi használatának korlátozása által elszenvedett károkért annak tulajdonosát a gyógyfürdő üzemeltetője (využívateľ liečivého zdroja) arányos mértékben kompenzálja. Ha a feleknek nem sikerülne megegyezniük a kártérítés mértékében, annak összegéről valamelyikük javaslatára bíróság dönthet, (folytatjuk) Az együttes Kassáról a szepsi alapiskolába indulttovább (A szerző felvétele) A rendhagyó zeneóra a Muzsikással NÉMETI RÓBERT Két ingyenes zeneórát tartott a Muzsikás együttes a Márai alapiskolában. KASSA A magyarországi Kossuth-díjas Muzsikás együttes négy évvel ezelőtt indította be azt az ingyenes zeneóra programot, amellyel ellátogatnak és rendhagyó zeneórákat tartanak a magyarországi és a határon túli magyar iskolákban. Négyéves várakozás után most a kassai Márai alapiskola diákjait látogatták meg, akiknek két zeneórát tartottak. „A zeneórák száma nagyon lecsökkent. A mi időnkben még 6 zeneóra volt egy héten, de most már az alsó tagozaton csupán egy, a felsőbb osztályokban pedig már egy sincs. Ezért kelt útra az együttes, és ad ingyenes zeneórákat” - mondta Sipos Mihály, a zenekar prímása. Kezdetben csak a magyarországi iskolákba látogattak el, de most már a magyarok lakta külhoni területekre is ellátogatnak. „Jó látni, hogy a gyermekek itt is ismerik a magyar népdalokat. A dicséret elsősorban a tanárokat illeti, de volt néhány olyan iskola is, ahol kevésbé tudtak bekapcsolódni az éneklésbe, ám az óra végére megtanítottunk velük néhány népdalt. Nagyon fontos, hogy a magyar énekeket megőrizzük, megtanítsuk és továbbadjuk” - mondta Sipos Mihály. Ferencei Andrea, a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola zenetanára szerint is fontosak a zeneórák, de azokból náluk is egyre kevesebb van. „Iskolánknak három énekkara van, viszont olyan színes zeneórát, mint a Muzsikásé, még mi sem tudunk tartani. Úgy gondolom, hogy kevés zeneóránk van. Alsó és felső tagozaton heti egy van, de nyolcadikban, kilencedikben és a gimnáziumban egy sincs. Megpróbáljuk pótolni a hiányt. Szerintem azok a diákok, akik ott voltak a Muzsikás zeneóráin, sokkal többet sajátítottak el, mintha két hagyományos órát ültek volna végig” - zárta Ferencei Andrea.
