Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-06 / 79. szám, szerda
DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. április 6., szerda ____________________12. oldal F ÓKUSZBAN A találkozó idei díszvendége Észak-Komárom Dél-Komárom. 2002 óta minden évben megrendezi a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak Országos Találkozóját a délkomáromi Kecskés László Polgári Társulás, amely két évtizede tűzte zászlajára a kitelepített felvidéki magyarság emlékének ápolását, érdekei felkarolását. Minden évben egy-egy felvidéki település a rendezvény díszvendége. Miután a Magyar Országgyűlés április 12-ét a Kitelepítettek Emléknapjává nyilvánította (1947-ben ezen a napon indultak a kitelepítetteket szállító első szerelvények), a délkomáromi megemlékezéseket is ehhez a naphoz kötődően tartják; a város a Felvidéki Kitelepítettek Emlékvárosa címet viseli. Idén április 9-én, szombaton lesz a találkozó, amelynek díszvendége ezúttal Észak-Komárom. A résztvevők megkoszorúzzák a Monostori Erőd falán található, 2004-ben felavatott Kitelepítettek Emlékművét, Nagy János A Kitelepítettek Emlékműve a Monostori Erőd falán (V Krasznica Melitta felvétele) szobrászművész alkotását, (vkm) Átlőtt nyakú ezüst ló Nána címerállata Kihátrált a Matica GULYÁSZSUZSANNA EQÖ3 A múltban saját címerük csak a nagyvárosoknak volt, a kisebb községeknek nem volt rá szükségük. Nána jelképeit a község megbízásából 2002-ben Ladislav Vitel’ pozsonyi heraldikus tervezte. Ezeket 2003. június 14-én avatták fel a templomban. A törvény értelmében a hivatalos okiratokon, rendezvényeken, ünnepeken csak szlovák heraldikus által készített jelképek használhatók, ezért ezek elkészítésével Ladislav Vrteľt bízták meg, aki a levéltári kutatások során előkerült régi pecsétek alapján készítette el a település jelképeit. A hivatalos levelek körpecsétjén a GRAN - NÁNA (ez volt a Nánai Posta pecsétje), ESZTERGOM VÁRMEGYE NÁNA KÖZSÉG 1907 (1920-ig ezt használták a hivatalos leveleken), ŽUPA NITRIANSKA OBEC NANA KÖZSÉG NYIT- RA VÁRMEGYE (egy 1923-as községi jegyzőkönyvön szerepel) feliratok szerepelnek. A 14. századig a falu a Nána- Beszter főúri család birtoka volt. A család címerében az átlőtt nyakú ló látható, ez lett a felújított jelkép címerállata is. A ló motívumát szőlőfürt egészíti ki, mely a földművelést és a szőlőművelést jelképezi. Nána címere a zöld címer alsó mezejéből kiemelkedő ezüst ló aranyszínű kantárral, torkát arannyal és ezüsttel díszített fordított nyílvessző ütötte át. A nyílvessző is ezüstszínű. A címer bal felső sarkában található az ezüstszínű, aranyszárú szőlőfürt. Legközelebb Kenyhec címerét' mutatjuk be. GULYÁSZSUZSANNA Mégsem emelnek szobrot Párkányban Ľudovít Štúrnak. iy:l;Kf:Wá Stúr születésének 200. évfordulója alkalmából tavaly országszerte több megemlékezést tartottak. A Matica slovenská párkányi alapszervezete ez alkalomból döntött úgy, hogy Párkányban is szobrot állít Štúrnak, akinek nevét 1948-ban kényszerítették rá a városra. Ľudovít Štúrnak más kötődése nincs a helyhez, sosem élt vagy alkotott Párkányban. A Matica slovenskát azonban mindez nem zavarta, és úgy döntöttek, szobrot emelnek neki a Duna-sétányon. A mellszobrot eredetileg a Sétálóutcára szánták, de a várostól erre nem kaptak engedélyt. Ekkor döntöttek úgy, hogy az emlékmű alapkövét az esztergomi bazilikával átellenben, a Duna-sétányon helyezik el. Kiá az alapkő? Az alapkőletétel napján azonban nem volt meg az ehhez szükséges valamennyi engedélyük. Nem igazolták például a telekhez fűződő jogviszonyukat. Mivel a 453/200-as hirdetmény által előírt dokumentumlista hiányos volt, az építési hivatal felszólítást küldött a szervezetnek, hogy pótolják a hiányzó iratokat. „A Matica máig nem igazolta tulajdon-, illetve más viszonyát az ingatlanhoz. Erre eredetileg harminc napjuk volt. Több alkalommal kérvényezték a leadási határidő meghosszabbítását, aminek a hivatal eleget tett” - tájékoztatta lapunkat Eugen Szabó polgármester. A legutóbbi terminus március végén járt le. „A Matica slovenská március 22-én újabb kérvényt nyújtott be. Ebben az eredeti kérvény megsemmisítését kérték” - mondta a polgármester. Ezzel teljesen új helyzet állt elő, ami újabb kérdéseket vet fel. Ezek egyike, hogy mi lesz a Duna- sétányon felavatott alapkővel. „Maďari za Dunaj!" Kérdéseinkkel megkerestük a Matica slovenská párkányi alapszervezetének elnökét is. Jaroslav Janók azonban azt válaszolta, nem ő az illetékes, és az ügy kapcsán nem őt kell kérdezni. Azt azonban, hogy kihez fordulhatunk, nem árulta el. Egyebek mellett szerettük volna megtudni azt is, tavaly októberben kinek a meghívására érkezett Párkányba Robert Švec, a Szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské Hnutie Obrody) elnöke, aki az alapkőletételnél érzelmileg túlfűtött beszédet mondott. Szónoklatát a jelenlevők lelkesen megtapsolták, utána többen gratuláltak is neki, miközben bekiabálásokkal („Maďari za Dunaj!”) és felmutatott középső ujjúkkal adtak hangot véleményüknek. A kormányhivatal bólogat Párkányban hatalmas indulatokat kavart az ügy. Az alapkő letételekor nemcsak a maticások voltak jelen, hanem ellentüntetők is, akik énekléssel adtak hangot nemtetszésüknek. A demonstrálok azt nehezményezték, hogy Párkányban olyan személynek akarnak szobrot emelni, akinek semmilyen kötődése nincs a városhoz. A A kő marad? (A szerző felvétele) városvezetés - attól tartva, hogy az ügy megzavarhatja a Párkányban élő nemzetiségek békés együttélését - szintén elhatárolódott a szoborállítástól. A város korábbi javaslatát - hogy a szobrot a szlovák alapiskolánál vagy egy parkban állítsák fel - a Matica slovenská elutasította. A magyarokat nemzetiségi viszályok szításával vádolta meg, és több feljelentést is tett, mivel az avatás napján ismeretlenek trágyát szórtak az alapkőre, majd ellopták a táblát és szétszórták a kavicsokat. Tavaly decemberben a kormányhivatal ötezer euró támogatást hagyott jóvá a párkányi Štúr-szobor elkészítésére. Áz ezzel kapcsolatos információkat a Trans- parency International Slovensko idén februárban hozta nyilvánosságra. Szerbekkel népesítették új \ 1157-ben II. Géza királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekségnek sóvám szedésére jogot adományoz. A14. századig a Nána-Beszter család, | 1347-től az esztergomi káptalan birtoka. A 16. században a Nyáry család is birtokos a községben. 1530-ban a török támadása következtében a falu elnéptelenedett. A 150 éves török uralom után a falut szerbekkel népesítették újra, akik azonban néhány generáció után teljesen magyar ajkúvá váltak, (guzsu)
