Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-31 / 74. szám, csütörtök

KULTÚRA www.ujszo.com 2016. március 31. I 9 Szlovák invázió Közel 40 fordításkötet jelenik meg a budapesti könyvfesztiválra JUHÁSZ KATALIN Idén Szlovákia a kiemalt ven­dége a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, amelyet április 21. és 24. között rendeznek a Millenáris parkban. A világirodalomra fókuszáló könyvszemlén fordításköteteiket mutatják be a kiadók. Közel 40 szlovák kötet jelenik meg magyarul, közülük 25 a Szlovák Irodalmi Információs Központ támogatásával. Ez lesz a 23. könyvfesztivál Bu­dapesten. Az elmúlt évek során el­sősorban távolabbi országok élvez­hették a kiemelt státust, példádul Kanada, Kína vagy Törökország. A szervezők most végre úgy gondol­ták, ideje, hogy a magyarországi ol­vasók szomszédaikat is megismer­jék, és kiderüljön, mekkora piaca le­het a szlovák szerzők műveinek Ma­gyarországon. Mi ezúttal négy megjelenés előtt álló fordításkötetet ajánlunk azok fi­gyelmébe, akik eredetiben nem ol­vasták ezeket a műveket. Monika Kompaníková: Az ötödik hajó Az 1979-es születésű Monika Kompaníková diplomás képzőmű­vész, mégsem ebben a minőségben vált országosan ismertté. Első regé­nyével szó szerint berobbant a szlo­vák irodalmi életbe. Az ötödik hajó (Piata loď) 2011-ben megnyerte a legrangosabb szlovák irodalmi elis­merésnek számító Anasoft litera tíz­ezer eurós pénzjutalommal járó fő­díját, vagyis az előző év legjobb prózai munkájának kiáltotta ki a szakmai zsűri. A kritikák elsősorban a kíméletlen rögvalóság könnyed leírását, valamint a jellemfejlődés pontos, ugyanakkor költői ábrázo­lását emelték ki. A történet egy lakótelepen felnőtt lányról szól, aki csak a keresztnevén szólíthatja édesanyját, nehogy eszé­be juttassa korai gyerekvállalását és csökkentse esélyeit az ilyen-olyan férfiaknál. Janka nagyon kevés sze- retetet kap, nem érzi jól magát saját otthonában, mert esténként gyakran még az ágya is foglalt. Egy kerti vis­kóba költözik, ahol nagy meglepe­tésére nem csak saját magáról, de két elhagyott ikercsecsemőről is gon­doskodnia kell. (Érdekesség, hogy a kötet fordítója, Pénzes Tímea is egy ikerpár anyukája.) A kötet magyarul a Kalligram Kiadó gondozásában jelenik meg, eredetileg pedig Kolo- man Kertész Bagala kiadója szava­zott neki bizalmat. Pavel Vilikovský: Első 6s utolsó szerelem A kortárs szlovák próza ikonikus alakja 2014-ben másodszor kapta meg az Anasoft litera fődíját, az El­ső és utolsó szerelem (Prvá a pos­ledná láska) című kötetért, amely két hosszabb novellát tartalmaz. Az emlékezet bal partján egy munkája értelmében kételkedő fotóművészről szól, A negyedik nyelv pedig egy nyugdíjasról, aki a 20. század törté­nelmével foglalkozik. A kötet központi témája a gyakran be sem vallott, viszonzatlan, illetve múltbeli szeretet és szerelem. A gyorsan változó világban mindkét Jana Bodnárová somnia ŕ i f# Ü fogalom átalakul. A szerző az egyé­ni, családi és kollektív emlékezet le­hetőségeit járja körül a maguk összetettségében és ellentmondá­sosságában. Néhol érzelemmentes és távolságtartó, máskor iróniával és humorral fűszerezi sorait. A kötet eredetileg a Slovart kiadónál jelent meg, a magyar fordítás Garajszki Margit munkája, aki előző Vili- kovský-áttiltetéséért (Egy igaz em­ber története, 2014) megkapta a Szlovák Irodalmi Alap fordítóknak odaítélt Madách-nívódíját. Jana Bodnárová: Insomnia A kötet tragikummal és melankó­liával átitatott írásai mesterien ötvö­zik a hétköznapit az emelkedettel, az álomszerűt a hűvös racionalitással. Az Insomnia három, formailag is jól elkülöníthető részből épül fel. A Mandolin filmforgatókönyv, amely­nek lineáris történetvezetése - a kö­zéppontban egy mandolinjátékos kislánnyal - test és lélek, érzékiség és szellem, fény és sötétség klasszikus ellentétére épül. A fény és sötétség, illetve éjszaka és nappal motívuma köti össze a szöveget a könyv két to­vábbi novellájával. Az Éjszakai mo­nológban egy nő sétál át egy városon, miközben halljuk a gondolatait. Az Utótörténetekben egy másik nő ref­lexióit olvassuk megrendítő pillana­tokról és szokatlan találkozásokról, kiállításokról és előadásokról. A há­rom lírai szövegben az álmatlanság egy sajátos világtapasztalat metafo­rája, amely a hétköznapi létezés és a mögötte meghúzódó mélység hatá­rán segít oda-vissza járnunk. Az 1950-ben született Jana Bod­PAMELA KAPITANOVA V ^ ,,, jľ * KÖNYV A TEMETŐRŐL vy Etsô és második Könyv a temetőről. .[Irta és rajzoltó' ,, $ 0. SAMRO TÁLÉ , nárová művészetét állandó kísérlete­zés jellemzi. ír verseket, színdarabo­kat, novellákat, regényeket, filmfor­gatókönyveket és regényeket gyere­keknek, a kilencvenes évek közepe óta videoperformansszal is foglal­kozik. Insomnia című kötete szlová­kul 2005-ben jelent meg az Aspekt- nél, magyarra Tóth Ozsvald Zsuzsa fordította és a Gondolat jelenteti meg. Daniela Kapitáňová: Könyv a temetőről A mostanában leginkább a krimi műfajában sikereket arató Daniela Kapitáňová - aki az 1980-as években egy ideig a MATESZ dramaturgja és rendezője volt - első regényét Sam- ko Tálé álnéven írta, és rendkívül eredeti hangvételű alkotóként mutat­kozott be. A történetet egy 44 éves szellemi fogyatékos, törpe növésű férfi szájából halljuk, akinek legfőbb célja, hogy ugyanolyan legyen, mint a többiek. A komáromi (komámói) Samko mindent utál, ami eltér a nor­málistól, igyekszik belesimulni a környezetébe, és mindig igazat mond. Ezt kihasználva nevel belőle besúgót a város nagy hatalmú kom­munista ura, s így lesz akaratlanul is emberi tragédiák sorának okozója. A könyvet a kritikusok a Forrest Gumphoz, a főszereplőt pedig A bádogdob Oskar Matzerathjához hasonlították. A nyelvezet lecsupa­szított, a stílus gyermeteg, ám na­gyon is átgondolt írói koncepciót takar. A kötet 2000-ben hazai best­seller lett, eddig 14 nyelvre fordí­tották le. A remek magyarítás Mé­száros Tünde munkáját dicséri, a regény a Magvető gondozásában jelenik meg. RÖVIDEN Séta a boldog békeidőkben Pozsony. Ingyenes magyarnyelvű városnézést szervez a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás vasárnap, április 3-án 14 órától. A boldog békeidők (1890-1914) épületeivel ismerkedhetnek meg az érdeklő­dők. Korábbi két, nagy sikerű túrá­ja után Benyovszky Mánya Ágnes történész, író - akinek 2015-ben jelent meg a témába vágó, Arcké­pek és homlokzatok című kötete a Kalligramnál - új abb szeletet kínál a századfordulós Pozsonyból. Szó lesz a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank épületéről és a Po­zsonyi I. Takarékpénztár tervezett, de el nem készült székházáról is. A Nyerges és a Lőrinckapu utcában több megálló vár a résztvevőkre, majd a vásárcsarnokról, a Kalapos utca egyes épületeiről, az Óváros- háza átépítéséről, a postapalotáról és a református templomról ugyancsak átfogó, a stílusjegyekre, érdekességekre is kiterjedő ismer­tetés hangzik el. Találkozó 14 óra­kor a Fő téri Roland-kútnál. (k) Wim Wenders operát rendez Berlin. Wim Wenders filmrende­ző először rendez operát, mégpe­dig a Berlini Állami Operaháznak. Bizet Gyöngyhalászok című ze- nedrámáj ának premierj ét 2017. június 24-re tervezik, a karmester Dániel Barenboim főzeneigazgató lesz. Wendersszel „régóta flör­tölt” Barenboim, most eljutottak odáig, hogy együtt dolgozzanak - mondta el Jürgen Flimm inten­dáns, aki szerint a filmes azért vá­lasztotta Bizet művét, mert ez volt az első opera, amelyet egykoron látott. W enders 2013-ban már tárgyalt a Bayreuthi Ünnepi Játé­kokkal Richard Wagner ciklusa, A Nibelung gyűrűje újrarendezé­séről, szerződés azonban nem született. A berlini operaház a 2016/2017-es szezonban fő szín­padán nyolc premiert tervez, köz­tük Hector Berlioz Faust elkárho­zása című művét is bemutatják. A rendező Terry Gilliam lesz, a brit Monty Python komikuscsapat egyik alapítója. (MTI) PENGE Háború mindig Valami felszakadt a vajdasági irodalomban. Talán az időtávlat miatt is, kiváló szövegek szület­nek a délszláv háborút fiatalként átvészelt alkotóktól a háborús tra­umáról, annak következményeiről és egész Közép-Európában máig BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA élő okairól. Ennek a vonulatnak a jelenlegi csúcsa talán Danyi Zol­tán regénye, A dögeltakarító. Különös, ahogy a regény el­mondja önmagát. Mintha benne ülnénk a (fő-, de olykor a mellék-) szereplő fejében, azonban az el­beszélő nem egyes szám első személyben, hanem harmadikban meséli el történetét. Az elbeszélő és a szereplő kettőse kibővül egy harmadik személlyel is, akihez a szereplő kvázi beszél, mert mintha nem „magának” gondol­kodna. A fejezetek számozott, több oldalon át tartó mondatból állnak (a kevés, talán nagyobb „objektivitásra” törekedő kivé­teltől eltekintve), folyamatosan fenntartva a figyelmet, kiváló ritmussal, belső monológot imi­tálva, a fentiekből eredően is a „mondta/gondolta” és az „és” szavak ismétlésével. (Sokat kö­szönhet ez a beszédmód Jon Fosse norvég doom metáljának.) A főszereplő egy háborút megjárt ember, aki részt vett a horvát falvak „megtisztításában” (ld. dögeltaka­rító), ami egyebek mellett nők megerőszakolásával, férfiak bm- tális kivégzésével járt együtt. Úgy érzi, a háborús évek nem értek vé­get, nem tud tőlük szabadulni, így nem tud elfogadható életet sem él­ni. Nem sikerülnek a kitörési kí­sérletei, Amerikába sem jut el, Cé­liával sem jön össze igazából, ki­rúgják až állásából, ahol az elhul­lott dögöket takarították el az utak mellől - más kiszolgált katonákkal. A dögeltakarító metaforája a fen­tieken túl is rengeteg jelentéssel telítődik. A dögök nem eltakarít­hatok, hiszen abban a Közép- Európában élünk, ahol „ az ember egy kurva lépést sem tehet anélkül, hogy bele ne botlana az elcseszett múltba ”, Ez pedig folyamatosan háborúhoz vezet, ami az igazság mélyebb megértéséhez viszi kö­zelebb a főszereplőt: „ az igazság pedig, amelyet a mélyből látott, nem más, mint hogy felettünk az ég van, alattunk pedig aföld, amely­be a dögeltakarítók dózerolták a halottakat ”, hogy Kant híres ka­tegorikus imperatívuszát (pl. „ a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem ”) a sárba rántsa. S innen a kiút sem lehet kellemes. A pesti dugóban ülő főszereplő víziójában tüntetők és roham­rendőrök végeznek a bennrekedt emberekkel, akikből - mint egy­kor a haláltáborok lakóiból - ha­mu lesz, és „ tisztára lehetne mos­ni velük mindent, amit a nemzeti színek összemaszatoltak, talán még a nemzeti lobogókat is tisztá­ra lehetne mosni ezekkel a hamu­ból főzött mosószappanokkal... ” Danyi Zoltán: A dögeltakarító. Magvető, Budapest, 2015. 264 oldal. Értékelés: 8/10 Danyi Zoltán a dögeltakarftó HP , ■I ; ”■••*»

Next

/
Thumbnails
Contents