Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-31 / 74. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. március 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Tükröt tartó tender A faliújságtender önmagában szimbóluma ennek az országnak KOCUR LÁSZLÓ egnap jelentette be a rendőrség, hogy befejezte a faliújságtender néven elhíresült megakorrupci­ós botrány vizsgálatát. Ez-még ha összességében egy 109 millió eurós ügyletről is van szó—önmagában csak egy rendőrségi hír lenne. Na­ponta befejezik valaminek a vizsgá­latát, hol egy biciklilopásét, hol egy baltás gyilkosságét, s a közép­európai térségen kívül az sem számít meglepőnek, ha százmilliós nagyságrendű bűnesetet göngyölít fel arendőrség. A faliújságtender azonban önmagában is szimbólum: az államot kvázi hivatalos úton ki­szipolyozó, fehérgalléros szervezett bűnözés jelképe. Történt ez azon a napon, amikor megtartotta alakuló ülését az új kor­mány, melyben hat év kormányzati, és négy év parlamenti kihagyás után újra ott ül a Szlovák Nemzeti Párt is, kész szimbólumszótár. De nem csak ezért. Mikor is lett botrány abból, hogy egy tendert - már nem is lénye­ges mire, csak a tényszerűség végett: európai uniós alapok lehívásához szükséges információs és képzési te­vékenység, valamint jogi és fordítási szolgáltatások elvégzésére - a régió­fejlesztési tárca egy lezárt folyosóján levő faliújságra függesztve hirdettek meg 3,6 milliárd korona értékben? 2007-ben. Most 2016-ot írunk. Azaz a botrány kirobbanása és a rendőrségi vizsgálat lezárulta között annyi idő telt el, amennyi alatt egy átlagos képességű gyerek befejezi alapfokú tanulmányait. Az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal a Szlovákiá­ban kunderai lassúsággal működő ügyészségre továbbítja, ott ki tudja, meddig fog állni, egyszer talán majd bírósági szakaszba is eljut. Vajon ki és/vagy mi tartotta fel ennyi ideig a vizsgálatot? Az eljárás jelenlegi szakaszában vádlottakról még nem beszélhetünk, az öt gyanúsított között ott van két egykori nemzeti párti régiófejlesztési miniszter, Marián Jamisek, és Igor Štefanov. (Robert Fico első kormá­nyában az SNS-es miniszterek fluk­tuációja magasabb volt a megszo­kottnál. A régiófejlesztési tárcát összesen hárman vezették, míg a környezetvédelmi élén négy SNS-es tárcavezető fordult meg, hogy aztán az ötödik, smeres miniszter a sem­mibe vezesse.) Természetesen az ár­tatlanság vélelme őket is megilleti, szlovákiai viszonyok között már az is nagy szó, hogy volt miniszterek ellen eljárás indul. Abban, hogy államfő és miniszterelnök ellen induljon eljárás, még nem sikerült felzárkóznunk Ro­mániához. De örülnünk kell-e annak, hogy két egykori tárcavezető, akik közül az elsőnek fogalma sem volt az irányítandó területről, és három má­sik, még náluk is jelentéktelenebb kishal talán majd egyszer a vádlottak padjára ül? Nyilván azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy itt két volt miniszter egyéni botlásáról van szó. A tender a Szlovák Nemzeti Párt akkori vezetőjéhez, Ján Slotához kö­zeli személyek cégeinek biztosított volna jövedelmet 2015-ig, ha nem jönnek rá. Érdekes módon a „háttér- vizsgálat” elmaradt... Ha valaki semmi mást nem tudna Szlovákiáról, csak a faliújságtendert ismémé, ebből az egy ügyből képet alkothatna a rendőrség, tágabb érte­lemben az egész hazai igazságszol­gáltatás, a fehérgalléros bűnözés, és a „legrégebbi” szlovák párt működéséről. A kép többé-kevésbé hiteles volna. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Kompország új kapitánya SZALAY ZOLTÁN lig négy hónap telt el azóta, hogy az ellenzék más pártjaival karöltve leváltotta volna a Híd a Smer-kormány egyik tagját, s most ugyanezzel a miniszterrel fényké- pezkednek az új hidas kormányta­gok. Félig-meddig ugyan sikerült „el­mozdítani” Peter Zigát, akit a Smer kassai, Pavol Paška nevével fém­jelzett, az utóbbi évek korrupciós botrányaiban leginkább érintett szárnyához szoktak sorolni: nem környezetvédelmi miniszter többé. Helyette megkapta a gazdasági tár­cát, a változás tehát annyiban áll, hogy még több pénz felett ítélkez­het, még fontosabb döntéseket kell hoznia. Tiszta sor. A Híd a környezetvédelmi mi­nisztériumban „innen szép nyerni” alapon kezdheti a munkát. A kor­mány egyetlen magyar minisztere már csak azért sincs könnyű hely­zetben, mert számíthat rá, hogy tö­megével fognak potyogni a csont­vázak a szekrényekből. Ráadásul ő lesz az egyik felelős azért, hogy a Híd időben bizonyítsa, ez a kor­mány más, mint az előző volt. Az elmúlt fél év egyik legna­gyobb médiavisszhangot kiváltó ügyét, a vajkai komp körüli bot­rányt Sólymos Lászlónak úgy kell megoldania, hogy eloszlassa a kor­rupciógyanút, és ne ártson a kompot használó embereknek - akiknek egy része történetesen Híd-szavazó. A komp ügyét ráadásul épp az egyik hidas képviselő, ma már közlekedési államtitkár, Érsek Ár­pád szellőztette meg az elsők között- már csak ezért is ez lehetne az első „pipa” Sólymos László dicsőség­tábláján. Sólymos helyzete nem egyszerű, mert a szerződés, amelyet a komp üzemeltetéséről az előző ciklusban megkötöttek, tizenöt évre szól, az üzemeltető pedig nyilván mindent meg fog tenni azért, hogy ne éljék kötelezettségszegésen, aminek következtében a miniszté­rium alá tartozó Vízépítő Vállalat felmondhatná a szerződést. Adott tehát egy jogi kérdés, amivel Sóly­mosnak meg kell birkóznia. A má­sik feladat műszaki jellegű: szak­értők szerint a komp helyett sokkal egyszerűbb és olcsóbb alternatívák is kínálkoznak (alagutak vagy híd), és a Híd képviselői is beszéltek ró­la, hogy ezeket a lehetőségeket meg kell vizsgálni. Most rajtuk a világ szeme: ez lehet az első komoly próbatétel. Lássuk be: mégiscsak elegáns megoldás volna egy való­ságos hídépítéssel bizonyítani. A terror jött, győzött és marad FELEDYBOTOND A brüsszeli merénylet az évekkel ezelőtt kezdődött terrorista ki­képzés újabb szomorú lenyomata. Az első akciókat a Szíriá­ban kiképzett merénylők 2012-ben kezdték, először a Közel- Keleten, majd Európában. Francia és belga földön volt több támadás is, amelyeket „magányos farkasoknak” tulajdonítottak, mint az expresszvonaton meghiúsított lövöldözés, a zsidó múzeum melletti táma­dás, vagy a dijoni vásáron történt támadás. Ma már tudjuk, hogy ezek az elkövetők az Iszlám Állam merénylőinek első hullámához tartoztak, ön­magukat radikalizáló egyéni elkövetők voltak. Az internetes propagandá­val érték el őket, szükség szerint tanácsokat adtak nekik, de a merényletet egyedül követték el, ott és akkor, ahol ők akarták vagy tudták. A második hullámban már kiképzett, Szíriát megjárt, kisebb, önálló csoportok jöttek. Sok szám kering, feltehetően több száz mindenre kész merénylőt sikerül­hetett visszacsempésznie Európába az Iszlám Államnak. így végül jöhet­nek a központilag irányított megamerényletek, mint szeptember 11. volt, ahol az ötlettől a kivitelezésig a szervezet irányított mindent. A mi szempontunkból ez nem változtat a végeredményen. Európa nemcsak az orosz fronton számolta el magát, hanem a terrorizmussal szembeni harcban is. Ahogy elaltatta józan önvédelmi reflexeinket és ösztöneinket az orosz befolyásolással szemben a vasfüggöny leomlása, úgy a kibontakozó iszlamista terrorizmustól is sokáig függetleníthetőnek gondolta magát a kontinens, dacára a számos figyelmeztetésnek. Az egy évtizede történt londoni és madridi robbantás után különösen érthetetlen, hogyan engedhette meg ennyi európai vezető, hogy a magyarországnyi területet uraló Iszlám Állam éveken át terroristákat képezzen ki és küldjön vissza Európába. Ráadásul Nyugat-Európa történelmében bőven vannak hasonló epizó­dok: kezdve a Vörös Hadsereg Frakciótól (RAF), amely még Ferihegyen is robbantott 1991-ben; az egy éjszaka alatt 99 robbantást elkövető Korzi­kai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC); az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyes szárnyainak mai napig tartó küzdelme, és vannak további példák. Ezekkel a szervezetekkel szemben a több évtizedes küzdelem né­ha eredményre vezetett, néha nem. Néha pusztán a finanszírozás elapadá­sa segített (itt a Szovjetunió széthullása volt a töréspont), vagy egy gene­rációváltás, amely után a marxista terrorszervezetek már nem tudták megszólítani az újgenerációs fiatalokat. Európa már nem tud elkerülni egy hosszú, véres küzdelmet. Hiába, hogy az öngyilkos merényletek nagy többségét más kontinenseken köve­tik el, nekünk ennyi is sok. Emellett nem kevés „nyertese” lesz a terroristák ideiglenes erősödésé­nek: a biztonsági ipar, a szélsőjobboldai mozgalmak, a nacionalista kor­mányok vagy éppen a szabadságjogok szűkítését pártoló antilibertariánu- sok - szóval sokan nyernek minden egyes merénylettel. Maga az Iszlám Állam is - újabb öngyilkos merénylőket az újabb akciókhoz. Az a kérdés, hogy az európai társadalom józanabbik fele képes lesz-e ezt az ördögi kört megszakítani és érdemben nekilátni a probléma azonosításának, kezelé­sének és a valódi megelőzés kiépítésének. FIGYELŐ A belga kormányfő is cólpont volt A belga kormányfői hivatalt ábrá­zoló fényképeket és tervrajzokat is találtak azon a számítógépen, amelyet a brüsszeli merényletek elkövetőinek búvóhelyén találtak - jelentette a L'Echo belga napilap. Az újság megbízható forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a számítógépen információk voltak a miniszterelnök szolgálati lakásáról is, amely az amerikai nagykövetség közelében található. A sajtó arra a következtetésre jutott, hogy a ter­roristák támadásra készültek a bel­ga kormányfő ellen. A számítógép tartatomnak elemzésében az ame­rikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szakértői is részt vesznek a helyi lapok értesülései szerint. A merénylők búvóhelyeként szolgáló lakásban a támadásokat követően végrehajtott házkutatás során nagy mennyiségű robbanóanyagot ta­láltak. A főváros Schaerbeek nevű negyedében lévő lakásban emellett megtalálták az Iszlám Állam dzsi- hádista szervezet zászlaját, illetve egy szögekkel és csavarokkal teli robbanószerkezetet. (MTI) Napi 100 euró bírság székely zászló miatt A Maros megyei törvényszék íté­lete értelmében Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítj a el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Komoly összeget, a bruttó minimálbér ötödének meg­felelő 210 lejt (közel 50 eurót) kell az államkasszába fizetnie naponta, és további napi 200 lej késedelmi díjat a prefektúrának. Lucian Goga megyei prefektus elmondta: hiva­tala, majd a bíróság is felszólította a polgármestert, hogy távolítsa el a zászlót, de ez nem történt meg, ezért újabb pert indított, és bírság kiszabását kérte. Péter Ferenc pol­gármester nem érti az ítéletet. Él- mondta: decemberben levették az épület homlokzatáról a székely zászlót, erről a prefektust is tájé­koztatták. A községháza udvarán levő székelykapun viszont tovább­ra is ott lobog egy székely zászló, de a szimbólum eltávolítására vo­natkozó bírósági ítélet nem arra vonatkozott. Mihelyt megkapja az ítélet indoklását, fellebbez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents