Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-31 / 74. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. március 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Tükröt tartó tender A faliújságtender önmagában szimbóluma ennek az országnak KOCUR LÁSZLÓ egnap jelentette be a rendőrség, hogy befejezte a faliújságtender néven elhíresült megakorrupciós botrány vizsgálatát. Ez-még ha összességében egy 109 millió eurós ügyletről is van szó—önmagában csak egy rendőrségi hír lenne. Naponta befejezik valaminek a vizsgálatát, hol egy biciklilopásét, hol egy baltás gyilkosságét, s a középeurópai térségen kívül az sem számít meglepőnek, ha százmilliós nagyságrendű bűnesetet göngyölít fel arendőrség. A faliújságtender azonban önmagában is szimbólum: az államot kvázi hivatalos úton kiszipolyozó, fehérgalléros szervezett bűnözés jelképe. Történt ez azon a napon, amikor megtartotta alakuló ülését az új kormány, melyben hat év kormányzati, és négy év parlamenti kihagyás után újra ott ül a Szlovák Nemzeti Párt is, kész szimbólumszótár. De nem csak ezért. Mikor is lett botrány abból, hogy egy tendert - már nem is lényeges mire, csak a tényszerűség végett: európai uniós alapok lehívásához szükséges információs és képzési tevékenység, valamint jogi és fordítási szolgáltatások elvégzésére - a régiófejlesztési tárca egy lezárt folyosóján levő faliújságra függesztve hirdettek meg 3,6 milliárd korona értékben? 2007-ben. Most 2016-ot írunk. Azaz a botrány kirobbanása és a rendőrségi vizsgálat lezárulta között annyi idő telt el, amennyi alatt egy átlagos képességű gyerek befejezi alapfokú tanulmányait. Az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal a Szlovákiában kunderai lassúsággal működő ügyészségre továbbítja, ott ki tudja, meddig fog állni, egyszer talán majd bírósági szakaszba is eljut. Vajon ki és/vagy mi tartotta fel ennyi ideig a vizsgálatot? Az eljárás jelenlegi szakaszában vádlottakról még nem beszélhetünk, az öt gyanúsított között ott van két egykori nemzeti párti régiófejlesztési miniszter, Marián Jamisek, és Igor Štefanov. (Robert Fico első kormányában az SNS-es miniszterek fluktuációja magasabb volt a megszokottnál. A régiófejlesztési tárcát összesen hárman vezették, míg a környezetvédelmi élén négy SNS-es tárcavezető fordult meg, hogy aztán az ötödik, smeres miniszter a semmibe vezesse.) Természetesen az ártatlanság vélelme őket is megilleti, szlovákiai viszonyok között már az is nagy szó, hogy volt miniszterek ellen eljárás indul. Abban, hogy államfő és miniszterelnök ellen induljon eljárás, még nem sikerült felzárkóznunk Romániához. De örülnünk kell-e annak, hogy két egykori tárcavezető, akik közül az elsőnek fogalma sem volt az irányítandó területről, és három másik, még náluk is jelentéktelenebb kishal talán majd egyszer a vádlottak padjára ül? Nyilván azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy itt két volt miniszter egyéni botlásáról van szó. A tender a Szlovák Nemzeti Párt akkori vezetőjéhez, Ján Slotához közeli személyek cégeinek biztosított volna jövedelmet 2015-ig, ha nem jönnek rá. Érdekes módon a „háttér- vizsgálat” elmaradt... Ha valaki semmi mást nem tudna Szlovákiáról, csak a faliújságtendert ismémé, ebből az egy ügyből képet alkothatna a rendőrség, tágabb értelemben az egész hazai igazságszolgáltatás, a fehérgalléros bűnözés, és a „legrégebbi” szlovák párt működéséről. A kép többé-kevésbé hiteles volna. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Kompország új kapitánya SZALAY ZOLTÁN lig négy hónap telt el azóta, hogy az ellenzék más pártjaival karöltve leváltotta volna a Híd a Smer-kormány egyik tagját, s most ugyanezzel a miniszterrel fényké- pezkednek az új hidas kormánytagok. Félig-meddig ugyan sikerült „elmozdítani” Peter Zigát, akit a Smer kassai, Pavol Paška nevével fémjelzett, az utóbbi évek korrupciós botrányaiban leginkább érintett szárnyához szoktak sorolni: nem környezetvédelmi miniszter többé. Helyette megkapta a gazdasági tárcát, a változás tehát annyiban áll, hogy még több pénz felett ítélkezhet, még fontosabb döntéseket kell hoznia. Tiszta sor. A Híd a környezetvédelmi minisztériumban „innen szép nyerni” alapon kezdheti a munkát. A kormány egyetlen magyar minisztere már csak azért sincs könnyű helyzetben, mert számíthat rá, hogy tömegével fognak potyogni a csontvázak a szekrényekből. Ráadásul ő lesz az egyik felelős azért, hogy a Híd időben bizonyítsa, ez a kormány más, mint az előző volt. Az elmúlt fél év egyik legnagyobb médiavisszhangot kiváltó ügyét, a vajkai komp körüli botrányt Sólymos Lászlónak úgy kell megoldania, hogy eloszlassa a korrupciógyanút, és ne ártson a kompot használó embereknek - akiknek egy része történetesen Híd-szavazó. A komp ügyét ráadásul épp az egyik hidas képviselő, ma már közlekedési államtitkár, Érsek Árpád szellőztette meg az elsők között- már csak ezért is ez lehetne az első „pipa” Sólymos László dicsőségtábláján. Sólymos helyzete nem egyszerű, mert a szerződés, amelyet a komp üzemeltetéséről az előző ciklusban megkötöttek, tizenöt évre szól, az üzemeltető pedig nyilván mindent meg fog tenni azért, hogy ne éljék kötelezettségszegésen, aminek következtében a minisztérium alá tartozó Vízépítő Vállalat felmondhatná a szerződést. Adott tehát egy jogi kérdés, amivel Sólymosnak meg kell birkóznia. A másik feladat műszaki jellegű: szakértők szerint a komp helyett sokkal egyszerűbb és olcsóbb alternatívák is kínálkoznak (alagutak vagy híd), és a Híd képviselői is beszéltek róla, hogy ezeket a lehetőségeket meg kell vizsgálni. Most rajtuk a világ szeme: ez lehet az első komoly próbatétel. Lássuk be: mégiscsak elegáns megoldás volna egy valóságos hídépítéssel bizonyítani. A terror jött, győzött és marad FELEDYBOTOND A brüsszeli merénylet az évekkel ezelőtt kezdődött terrorista kiképzés újabb szomorú lenyomata. Az első akciókat a Szíriában kiképzett merénylők 2012-ben kezdték, először a Közel- Keleten, majd Európában. Francia és belga földön volt több támadás is, amelyeket „magányos farkasoknak” tulajdonítottak, mint az expresszvonaton meghiúsított lövöldözés, a zsidó múzeum melletti támadás, vagy a dijoni vásáron történt támadás. Ma már tudjuk, hogy ezek az elkövetők az Iszlám Állam merénylőinek első hullámához tartoztak, önmagukat radikalizáló egyéni elkövetők voltak. Az internetes propagandával érték el őket, szükség szerint tanácsokat adtak nekik, de a merényletet egyedül követték el, ott és akkor, ahol ők akarták vagy tudták. A második hullámban már kiképzett, Szíriát megjárt, kisebb, önálló csoportok jöttek. Sok szám kering, feltehetően több száz mindenre kész merénylőt sikerülhetett visszacsempésznie Európába az Iszlám Államnak. így végül jöhetnek a központilag irányított megamerényletek, mint szeptember 11. volt, ahol az ötlettől a kivitelezésig a szervezet irányított mindent. A mi szempontunkból ez nem változtat a végeredményen. Európa nemcsak az orosz fronton számolta el magát, hanem a terrorizmussal szembeni harcban is. Ahogy elaltatta józan önvédelmi reflexeinket és ösztöneinket az orosz befolyásolással szemben a vasfüggöny leomlása, úgy a kibontakozó iszlamista terrorizmustól is sokáig függetleníthetőnek gondolta magát a kontinens, dacára a számos figyelmeztetésnek. Az egy évtizede történt londoni és madridi robbantás után különösen érthetetlen, hogyan engedhette meg ennyi európai vezető, hogy a magyarországnyi területet uraló Iszlám Állam éveken át terroristákat képezzen ki és küldjön vissza Európába. Ráadásul Nyugat-Európa történelmében bőven vannak hasonló epizódok: kezdve a Vörös Hadsereg Frakciótól (RAF), amely még Ferihegyen is robbantott 1991-ben; az egy éjszaka alatt 99 robbantást elkövető Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC); az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyes szárnyainak mai napig tartó küzdelme, és vannak további példák. Ezekkel a szervezetekkel szemben a több évtizedes küzdelem néha eredményre vezetett, néha nem. Néha pusztán a finanszírozás elapadása segített (itt a Szovjetunió széthullása volt a töréspont), vagy egy generációváltás, amely után a marxista terrorszervezetek már nem tudták megszólítani az újgenerációs fiatalokat. Európa már nem tud elkerülni egy hosszú, véres küzdelmet. Hiába, hogy az öngyilkos merényletek nagy többségét más kontinenseken követik el, nekünk ennyi is sok. Emellett nem kevés „nyertese” lesz a terroristák ideiglenes erősödésének: a biztonsági ipar, a szélsőjobboldai mozgalmak, a nacionalista kormányok vagy éppen a szabadságjogok szűkítését pártoló antilibertariánu- sok - szóval sokan nyernek minden egyes merénylettel. Maga az Iszlám Állam is - újabb öngyilkos merénylőket az újabb akciókhoz. Az a kérdés, hogy az európai társadalom józanabbik fele képes lesz-e ezt az ördögi kört megszakítani és érdemben nekilátni a probléma azonosításának, kezelésének és a valódi megelőzés kiépítésének. FIGYELŐ A belga kormányfő is cólpont volt A belga kormányfői hivatalt ábrázoló fényképeket és tervrajzokat is találtak azon a számítógépen, amelyet a brüsszeli merényletek elkövetőinek búvóhelyén találtak - jelentette a L'Echo belga napilap. Az újság megbízható forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a számítógépen információk voltak a miniszterelnök szolgálati lakásáról is, amely az amerikai nagykövetség közelében található. A sajtó arra a következtetésre jutott, hogy a terroristák támadásra készültek a belga kormányfő ellen. A számítógép tartatomnak elemzésében az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szakértői is részt vesznek a helyi lapok értesülései szerint. A merénylők búvóhelyeként szolgáló lakásban a támadásokat követően végrehajtott házkutatás során nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak. A főváros Schaerbeek nevű negyedében lévő lakásban emellett megtalálták az Iszlám Állam dzsi- hádista szervezet zászlaját, illetve egy szögekkel és csavarokkal teli robbanószerkezetet. (MTI) Napi 100 euró bírság székely zászló miatt A Maros megyei törvényszék ítélete értelmében Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítj a el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Komoly összeget, a bruttó minimálbér ötödének megfelelő 210 lejt (közel 50 eurót) kell az államkasszába fizetnie naponta, és további napi 200 lej késedelmi díjat a prefektúrának. Lucian Goga megyei prefektus elmondta: hivatala, majd a bíróság is felszólította a polgármestert, hogy távolítsa el a zászlót, de ez nem történt meg, ezért újabb pert indított, és bírság kiszabását kérte. Péter Ferenc polgármester nem érti az ítéletet. Él- mondta: decemberben levették az épület homlokzatáról a székely zászlót, erről a prefektust is tájékoztatták. A községháza udvarán levő székelykapun viszont továbbra is ott lobog egy székely zászló, de a szimbólum eltávolítására vonatkozó bírósági ítélet nem arra vonatkozott. Mihelyt megkapja az ítélet indoklását, fellebbez. (MTI)
