Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-30 / 73. szám, szerda
DIGITÁLIA www.ujszo.com I 2016. március 30. 117 Májustól mindenki kevesebbet fizet majd a telefonálásért, SMS-küldésért és az adatforgalomért, ám a költségszámítás a korábbiakkal ellentétben már nem fix hatósági tarifákkal kalkulál, hanem roaming felárral (Képarchívum) Mennyibe kerül májustól a roaming? ÖSSZEFOGLALÓ Egy hónap múlva ismét olcsóbb lesz a külföldi mobilhasználat az Európai Unió tagországain belül, de ezúttal a korábban alkalmazott, fix hatósági tarifák helyett felárat kell majd fizetniük az előfizetőknek a hanghívásért, SMS-ért és adatszolgáltatásért külföldön. Most már az is tudható, mennyit. Április 30-tól újabb, fontos változások lépnek életbe az Európai Unió tagállamaiban, illetve néhány, a szabályozáshoz önként csatlakozott államban a külföldi mobilhasználatra vonatkozóan. Ettől az időponttól kezdve mindenki kevesebbet fizet a telefonálásért, SMS- küldésért és az adatforgalomért, ám a költségszámítás a korábbiakkal ellentétben már nem fix hatósági tarifákkal kalkulál, hanem roaming- felárral, azaz például a roaming- percdíj az előfizető belföldi percdíjától függően alakul. A felárakat a tavaly elfogadott, Európai Parlament és Tanács rendeleté határozta meg. Ez euróbán (pontosabban eurócentben) állapította meg azt a maximális díjat, melyet a belföldi használati díjakon felül a szolgáltatók kiszámlázhatnak roaming környezetben az ügyfeleknek. Ennek megfelelően a felszámítható többletdíjak felső határát az alábbiak szerint fogják meghatározni: hívások percenként 5 eurócent, SMS-enként 2 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 5 eurócent. Ezek az összegek a nagykereskedelmi árak jelenlegi felső határának felelnek meg. Megszűnő roaming, de... Bár 2017 júniusától az EU-s roa- mingdíjak megszűnnek, a jogalkotók az eleinte meglehetősen populista megközelítést elvetve olyan korlátokat építettek a rendeletbe, mely továbbra is jelentős bevételt hozhat a szolgáltatóknak. így 2017. június 15- től bár valóban belföldi tarifával lehet majd az EU-ban mobilozni, de csak egy bizonyos kereten belül („fair use”). Hogy ezt a felső határt hol húzzák meg, egyelőre még nem világos. Noha a roamingdíjak teljes eltörlése az egységes digitális piac egyik fontos célkitűzése volt korábban, a szakpolitika - részben a szolgáltatók rendkívül erős lobbierejének hatására - belátta, hogy a díjakat csak fokozatosan lehet felszámolni, az időközben gyűjtött tapasztalatokat értékelve (így például a tavalyi rendeletnek is volt már egy felülvizsgálati szakasza, melynek eredményeit a nyáron ismerteti a bizottság). Az uniós mobilpiac egységesítése (márpedig a roamingdíjak teljes eltörlése ide vezethet) ugyanakkor jóval bonyolultabb feladatnak bizonyulhat, hiszen számos megkerülhetetlen makrogazdasági tényezővel számolni kell a 28 tagállam több száz piaci szereplőjével tarkított mezőnyében. Indokolhatatlan költségek Szakértők szerint a mobiltelefonos barangolás költsége ma nemcsak az Európai Unióban, hanem a nemzetközösség határain túl is az egyik leglátványosabb mesterségesen fenntartott költsége a nemzetközi telekommunikációnak. Bár a hálózatok összekapcsolása és a forgalom elvezetése járhat extra anyagi teherrel egy operátor számára, a jelenleg érvényes díjtételek - különösen a szabadáras piacon - messze nem állnak összhangban ezekkel a kiadásokkal. Noha a szolgáltatók a roamingdíjak fokozatos csökkentése kapcsán többször is hangsúlyozták, hogy a piac önszabályozó módon is képes kezelni ezt a kérdést, az árak drasztikus letöréséhez mégis hatósági kényszer kellett. A helyzetről legalábbis meglehetősen lesújtó képet fest, hogy az előző évtizedben a szabályozatlan piacon egy roaming percért a mobilcégek nem ritkán 2-5 eurót is számláztak, 1 megabájtnyi adatforgalomért pedig még pár évvel ezelőtt is előfordult, hogy akár 10 eurót kellett fizetniük az ügyfeleknek. Sőt, a most nyilvánosságra hozott újabb csomagokban is szerepelnek brutális árak, hiszen a csaknem négyeurós percdíj, vagy a 10 eurós megabájton- kénti díj mindennek nevezhető, csak ügyfélbarát és indokolt árnak nem. (hwsw, szí) RÖVIDEN Figyelmeztet a Gmail a veszélyes linkekre A Gmailnek olyan értesítőrendszere van, amely figyelmezteti a felhasználót, ha olyan linkeket akarnának megnyitni, amelyek fertőzött oldalakra visznek. Ha valaki nem biztonságosnak ítélt szolgáltatásból kap levelet, egy piros ikon jelzi a kockázatot. Ä Google most azt mondta, hogy már több mint egy hónapja elindította ezt a szolgáltatást. Azóta 25 százalékkal nőtt a biztonságosnak mondott szerverekről érkezett e-mailek aránya. A Chrome már egy ideje figyelmezteti a felhasználót, ha olyan oldalra menne, amely kevésbé biztonságos. Ezt a funkciót viszik át most a levelezőbe. A Gmail még azelőtt figyelmeztet a veszélyes oldalra, mielőtt a Chrome megnyílna. így a felhasználónak elég ideje van meggondolni magát. A legnagyobb cégek weboldalainak félregépelésére utaznak rá egyre többen (Képarchívum) A félregópeléseket büntetik a hackerek Jókora növekedést figyeltek meg az olyan hackertámadásokban, ahol a félregépeléseket büntetik. Az Endgame nevű kiberbiztonsági cég szerint a legnagyobb cégek weboldalainak félregépelésére utaznak rá egyre többen. Olyan jól ismert cégek neveiről van szó, mint a Netflix, a Google vagy a YouTube. A hackerek azt használj ák ki, hogy a felhasználó nem figyel, gyorsan gépel és eleltéveszt egy betűt. A biztonsági cég összegyűjtött néhányat a do- mének közül, hackerek olyan do- méneket regisztráltak, mint a googgle.com, googlw.com, net- flix.om, ez utóbbit például Ománban regisztrálták. A félregépelt oldalaknál az a lényeg, hogy úgy néznek ki, mint az eredeti, legalábbis nagyon hasonlítanak rá. De tele vannak rosszindulatú vírusokkal, malware-ekkel és arra próbálják rávenni a gyanútlan felhasználót, hogy minél több személyes adatot adjon meg. A módszer már létezik egy ideje, de az Endgame szerint mostanában felfutása van a ,om végződésnek. Egy listát is közzétettek a legnépszerűbb .om végződésű oldalakról. A kutatás szerint ezek többsége kártékony. Tolvajfogó funkciót élesít a Facebook A Facebook egy olyan funkciót tesztelt, amely segít megtalálni a személyiségtolvajokat. Ha a közösségi oldal észreveszi, hogy valaki megpróbálja átvenni más felhasználó identitását azzal, hogy használja például az illető a nevét és egyéb adatait, akkor automatikus üzenetet küld. Innentől kezdve a felhasználó kezében van az ügy, megerősítheti a Facebook- nak, hogy valaki tényleg trollko- dik vele, vagy az a ritka helyzet állt elő, hogy létezik egy kiónja. A Facebook automatikusan küldi az üzenetet a felhasználóknak, ha gyanú merül fel. De az összes választ egyenként vizsgálják meg, így elvileg nem fordulhat elő, hogy valakinek elveszik a fiókj át. A funkciót már tavaly november óta tesztelik, de most tervezik bekapcsolni a felhasználók 75 százalékánál. Ez a fajta személyiséglopás sok kárt okozhat egyes országokban. Vannak olyan helyek, ahol ha mások bújnak a felhasználók bőrébe, jelentős hátrányt okozhatnak kulturális és társadalmi téren. (index) Segít megtalálni a személyiségtolvajokat (Képarchfvum) Amerika nekimegy az eldobható mobiltelefonoknak ÖSSZEFOGLALÓ Szigorúbb szabályozást vezetnének be a terroristák, és a bűnözők körében közkedvelt eldobható telefonokra az Egyesült Államokban. A Jackie Speier kaliforniai demokrata képviselő által előterjesztett indítvány értelmében a kereskedőknek egy prepaid telefon megvásárlása esetén is fel kellene jegyezni a vétel idejét, a vevő nevét, címét, és a születési időt, helyet. Az adatokat személyi igazolvánnyal, vagy jogosítvánnyal kellene igazolni, ilíetve bankkártyával, ugyanúgy, mint amikor előfizetéssel együtt vesz az ember készüléket. „A javaslat az egyik legjelentősebb biztonsági rést zárná le. Hogy képesek legyünk megakadályozni a terrorcselekményeket, kábítószerkereskedelmet, vagy a modem rabszolgaságot” - fogalmazott Speier. A bűnözők utáni nyomozást nagyban nehezíti, hogy eldobható telefont a személyi adatok megadása, ellenőrzése, és nyilvántartás vezetése nélkül is meg lehet venni - nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is. Eldobható telefonokkal operáltak Párizsban a merényletek elkövetői is, ezzel játszották ki a titkosszolgálatokat. Volt olyan telefon, amit csak pár órával a támadás előtt aktiváltak. Bilal Hadfi jól látható a biztonsági kamerák felvételein, amint éppen egy mobilon beszélt. A készüléket egy órával azelőtt aktiválták, hogy felrobbantotta magát. A Bataclan szórakozóhely előtt pedig Samsung telefonokat gyűjtöttek be a nyomozók, mindegyikben belga SIM-kártya volt. A mo- bilokat aktiválták, és mindössze egyetlen telefonszámot hívtak róla, egy Belgiumban tartózkodó, még azonosítatlan felhasználót. Az, hogy különböző készülékeket, és telefonszámot használtak, szinte lehetetlenné tette, hogy az elkövetők mozgását, tevékenységét lehessen követni akár csak a metaadatok által. Az Egyesült Államokban nem először vezetnének be olyan tör- tényt, amely a modem technológiát korlátozná a nemzetbiztonság jegyében. Kalifornia és New York állam képviselői egy olyan jogszabályt terjesztettek elő év elején, amely betiltaná a titkosítással rendelkező okostelefonok, és egyéb okoseszközök árusítását. így a legújabb iPhone-okat, és androidos csúcs- mobilokat se lehetne értékesíteni Amerikában. A titkosításról szólt az Apple és az FBI közötti háborúskodás is: a San Bemardinó-i merénylő iPhone- jához nem fértek hozzá a hatóságok, ez pedig hátráltatta a nyomozást. Arra akarták kötelezni a techó- riást, hogy biztosítsanak hátsó kaput az operációs rendszerhez, az Apple azonban megtagadta a kérést. Attól tartanak, a cél a precedensteremtés, és az, hogy minden iOS-alapú eszközhöz hozzáférjenek. Ezzel elvesztené az Apple felhasználói bizalmát, és kiszolgáltatná személyes adataikat a titkosszolgálatoknak. A Bloomberg szerint az FBI csőrét már az első titkosítást használó iOS szoftver megjelenése óta za- vaiják az Apple készülékei, és San Bernardino csupán ürügy volt arra, hogy a nemzetbiztonságra hivatkozva hozzáférhessenek az iPhone- okhoz. (origo)