Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-26 / 71. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. március 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR így döntünk mi Népakarat, páfrányos demokrácia és náci intelligencia RAVASZ ÁBEL A brit polgárok a napokban szavazhatnak az interneten arról, hogyan nevezze el a kormány a 200 millió font értékű új brit sarkkutató hajót. A köz akarata a jelek szerint a „Boaty McBoatface” felé hajlik, amit magyarul Hajófejű Hajó Úrnak fordíthatnánk. A szavazók nagy része tehát viccesre vette a figurát. Ez nem meglepő, számos ilyen volt már máshol is. Például a magyar kormány 2006-ban keresett nevet az új budapesti Duna-hídnak, és Steven Colbert amerikai komikus futott be az első helyen. (A hatóságok végül a Megyeri híd nevet adták az új átkelőnek.) Hasonló, bár kicsit más töltetű történet, hogy az új-zélandiak a napokban fejezték be az ország új zászlójáról szóló népszavazássorozatukat. A kormányfő a kék alapon ezüst páfrányt ábrázoló variáns mellett kampányolt. Több mint 10 ezer javaslat érkezett - beleértve a telj esen abszurdokat -, a népszavazási bizottság végül négy alternatívát bocsátott szavazásra, köztük három páfrányosat. A nép felháborodott, összefogott a páfrányok ellen és elutasította azokat. A végeredmény, hogy nincs új zászló. A napokban érkezett az a hír is, hogy az egyik számítástechnikai óriáscégnek törölnie kellett az egyik közösségi hálózatból az oda beültetett tanuló mesterséges intelligencia szoftverjét, miután a kísérlet teljes káoszba fulladt. A szoftver ugygnis a vele kommunikálóktól tanulta el az emberi konverzációt, és azt beépítette válaszaiba. Az internet népe pedig jó alaposan kitanította: 24 órán belül Hitlert éltető, rasszista és nyers, szexuális vonatkozású válaszok kezdtek dominálni a mesterséges intelligencia válaszaiban, mivel felhasználók egy csoportja célzottan erre tanította. A gyártó cég pedig rájött, hogy ez így nem fog menni. Mindhárom történet sokat mond el arról a kollektív cselekvési problémáról, amivel a demokratikus társadalmak szembenéznek. A demokratikus rendszert kitaláló elődeink úgy hitték, az emberek gondolkodása idővel hozzáformálódik a rendszer magasztosságához, ma már tudjuk, hogy ez illúzió. A szavazók zöme közvetlen impulzusok és szimpátiák alapján dönt, és szívesen ad fricskát a mindenkori hatalomnak. Kreatív energiáit pedig inkább fordítja humorra, mint a hatalom elvárásaival szembeni valós alternatívák kidolgozására. Ezzel nincs is gond, viszont egyben azt is jelenti, hogy a közvetlen demokrácia - döntsön a nép mindenről - hívei egy ilyen közegre szeretnék bízni a legfontosabb döntéseket, ami nem tűnik reálisnak. Pont azért van szükség a politikai elitekre, hogy a közéletben ne ilyen logika alapján szülessenek a döntések. Más kérdés, hogy ha a parlamentbe is Hajófejű Hajó Urakat választunk, akkor az ő döntéseik minősége sem lesz sokkal jobb, mintha azok az emberek hoznák őket, akik gond nélkül órákon . belül szexista nácivá képeznek egy mesterséges intelligenciát. ★ ★ *★ ★ Át ★ ★ Hl < ★ (Ľubomír Kotrha) A tel-avivi Ben Gurion repülőtérről hazafelé jövet nem adnék sok esélyt két olyan figurának, akik robbantási szándékkal lépnének be. A bejárat bejáratától kezdve katonák őrzik a repteret, nem zavaróan, de egy tucatnyi ponton jelen vannak, a csomagfeladás pedig egy kisebb állásinterjú: honnan jön, mit csinált Izraelben, van-e itt családja, mi a szakmája, épp csak azt nem kérdezik meg, hogyan látom magam tíz év múlva. Ezt lehet nem szeretni, mert kényelmetlen - de működik. A brüsszeli merénylet után egy izraeli diplomatával beszélek, a fejét fogja, hogy az európaiak csak most jönnek rá: nincs olyan, hogy szabadon bemehetek egy repülőtér külső várótermébe. Az újabb iszlamista csapás óta semmi olyat nem hallunk, amit ne hallottunk volna már ezerszer, minden európai merényieméi. Madrid, London, Isztambul, Ankara, kétszer Párizs és most Brüsszel: új időszámítás kezdődött, Európa szívét érte támadás, titkosszolgálati hiba történt, nem az iszlám tehet róla, lehetett volna bárki, nem engedünk a terrornak, nagyobb együttműködés, több koordináció szükséges, most már tényleg létre kéne hozni azt az adatbázist és megosztani a hírszerzési infokat. Hát, igen. Brüsszel után az izraeli miniszterelnök ismét megígérte egy európai kollégának, ezúttal a belga miniszterelnöknek, hogy segíti Európát a terror elleni harcban. Előtte francia kollégájának ígérte meg ugyanezt, máig nem tudjuk, igényt tartottak-e mindarra, amit Izrael az ügyben kínálni tud. Elég sokat, az a helyzet. A Közel-Kelet egyetlen élő, sokszínű demokráciáját nem a nyolcvanas évek vége, az első intifáda óta próbálja elsöpörni a környezete, hanem már kikiáltásának napja után lerohanták arab államok. Izrael tudása persze messze nem tökéletes, de több évtizednyi, vérrel szerzett tapasztalatot gyűjtött össze előbb az arab nacionalista-szocialista, majd az egyre iszlamizálódó közeg napi terrorjával kapcsolatban. Pontosan fogalmaz a The Jerusalem Post elemzője, amikor mindenre kiterjedő, egységes „holisztikus biztonsági doktrínáról” ír, hiszen Izraelben nincs, nem létezhet olyan, hogy a high tech adatgyűjtést nem egészíti ki a terepmunka, a beépülés a szélsőségesek közösségeibe, nem létezhet olyan, hogy nem ellenőrzik az iszlamisták kommunikációs csatornáit. Nem létezhet olyan, hogy egy repülőtér előcsarnokába csak úgy besétálok egy bombával, és nincs olyan, hogy nem tudtam ügynököket beszervezni a muszlint helyi közösségekbe. A túlélés a tét, ideje kinyitni a szemeket. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke most azt mondja, az EU-ban „biztonsági uniót” kéne létrehozni. Jó reggelt, Jean-Claude, remélem jól aludta át az elmúlt éveket! Tényleg eljött a biztonsági unió ideje? Éljen! Akkor kezdjük az elején: fejezzük be a tagadás időszakát. Háborúban állunk. Mert hogyan másképp nevezzük azt, ha hadat üzentek nekünk, á szabadságunknak, a kultúránknak, a demokráciáinknak, az életvitelünknek? És nem „a terrorizmus” mint olyan az ellenség, mert azzal semmire nem megyünk, hanem nevezzük nevén: a radikális iszlám üzent nekünk hadat, tehát kivel állunk háborúban? Na, ugye, megy ez! Innentől már csak egy apró lépés annak a Nagyon Bonyolult És Időigényes Adatbázisnak a létrehozása, amelyben a legutolsó belga közrendőr is megtalálja a körözött francia vagy brit terroristát. Egy lépés csak az ellenőrzések megszigorítása, a titkosszolgálatok racionális együttműködése, egy közös európai terrorstratégia megalkotása. És főként: tessenek végre visszahívni Netanjahut, biztos van még pár ötlete! „Aki feladja az alapvető szabadságát az átmeneti biztonságért, az nem érdemel se szabadságot, se biztonságot” -mondta annak idején Benjamin Franklin. Legkésőbb Brüsszel után rá kell ébrednünk, hogy ez fordítva is igaz: az alapvető biztonságunkat sem áldozhatjuk fel egy átmeneti szabadság oltárán. A szerző a HVG munkatársa, a Kapitalizmus blog szerkesztője Tanuljunk végre Izraeltől! SERES LÁSZLÓ r Négyszáz merénylőt küldött Európába az Iszlám Állam Ugyanolyan merényletekre készült Brüsszelben Salah Abdeslam, mint tavaly ősszel Párizsban - jelentette a belga köztévó. A nyomozók szerint ugyanazt a forgatókönyvet tervezték: utcai mészárlást és öngyilkos robbantásokat. A Politico hirportál arról is beszámolt, hogy Abdeslamot mindössze egy órán át hallgatták ki pénteki brüsszeli őrizetbe vétele után. Fáradtnak tűnt... A terroristát múlt pénteken fogták el, társait éppen ez aktivizálhatta, hogy gyorsan végrehajtsák a tervezett merényleteket. Ám Abdeslamot nem szorongatták meg a hatóságok, annak ellenére, hogy ujjlenyomatait megtalálták egy lakásban, amelyben robbanószerkezeteket és fegyvereket tároltak. „Abdeslam nagyon fáradtnak tűnt, az előző nap műtötték” - magyarázta egy tisztségviselő. Egy másik hozzátette, „nem gondolták, hogy bekövetkezik az, ami kedd reggel történt”. A terrorista ügyvédje megerősítette, csak egy rövid kihallgatásra került sor az őrizetbe vétel és a támadások közt. Vérbe borítják Európát Négyszáz szabad kezet kapott harcossal, a brüsszeli és párizsi csoportokhoz hasonló, egymásba fonódó terrorsejtekkel akarja vérbe borítani Európát az Iszlám Állam - jelentették európai és iraki hírszerzők, valamint francia tisztségviselők az AP hírügynökségnek. Az iszlamisták esetleg az egykori keleti blokk területén is létrehoztak kiképzőtáborokat, hogy lecsaphassanak nyugati célpontokra. Mielőtt egy rendőrségi akcióban megölték volna, a november 13-i párizsi merényletek kitervelője azt állította, hogy egy 90 fős csoporttal lépte át Európa határait, aztán szétszóródtak az egész kontinensen. A hatóságok egyelőre tehetetlenek. Abdeslam kicsúszott a francia hatóságok hálójából, majd új csoportot szervezett a belga fővárosban, ahol felnőtt. Egy percig se ült a babérjain, ismét tervezésbe fogott. Becslések szerint az Iszlám Állam 400-600 dzsihádistát képezhetett ki európai támadásokra. „Ha pontosan tudnánk, mennyien vannak, nem történnének meg ezek a merényletek” - állította Nathalie Goulet francia szenátor. Egy magas rangú iraki hírszerző szerint szétszóródtak Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Dániában és Svédországban, és nemrég új csoport érkezett Törökországon keresztül. Elvakultság ellen naivitás Az Iszlám Állam stratégiája sokat finomodott. A külföldi merényletekkel megbízott harcosok elitosztagnak számítanak: a harc mellett megtanítják őket robbanóanyag gyártására, megfigyelésre, és arra, hogyan tévesszék meg a hatóságokat. Korábban az számított, hány áldozata van egy merényletnek, ma a kivitelezett merényletek számán van a hangsúly. A lényeg, hogy az ellenfélnek minél többet kelljen költenie a biztonságra. A terroristák önállóak, nem kell a Szíriából érkező parancsokra várniuk. A különleges egységekben a vezető általában francia ajkú. Olyan, mint Abdeslam, vagy a brüsszeli merényleteket elkövető Bakraoui fivérek. A belgiumi születésű Ibrahim és Khalid El Bakraouit az elmúlt évig csak kisstílű bűnözőkként ismerték a holland és belga hatóságok. A török hatóságok azonban szerdán közölték, hogy Ibrahimot tavaly júniusban elfogták a Szíriái határ közelében, és Hollandiába deportálták. Ankara akkor figyelmeztette a belga és a holland tisztségviselőket, hogy egy dzsihádistával van dolguk. Á hollandok ennek ellenére úgy döntöttek, hogy elengedik a férfit, mivel nem volt elég bizonyítékuk a szélsőségesekkel fenntartott kapcsolatára. Testvér gyilkosok A Camajev testvérek 2013-ban a bostoni maratonon, Said és Chérif Kouachi tavaly a Charlie Hebdo francia lap ellen követtek el merényletet, Brüsszelben az el-Bak- raoui testvérek. A vérségi kötelék kezdettől fontos volt a bűnhálózatok szervezetében, így például a maffiánál is. Ez a jelenség kiterjed a terrorhálózatokra is, ami logisztikai és társadalmi okokkal magyarázható. A radikalizálódás az egyes személyeknél gyakran inkább közeli barátok vagy családtagok által megy végbe, mintsem olyan külső behatások, mint a különböző tanok és prédikációk útján. Ugyanakkor a testvérek között fennálló szoros kö- ' telékek kemény diót jelenthetnek a hatóságoknak. „Két testvérből álló terrorsejtbe nem lehet beépülni. Ez a lehető legbiztonságosabb hálózat” - mondta Claude Moniquet, egy Brüsszelben dolgozó francia biztonsági elemző. (MTI, ap)
