Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-24 / 70. szám, csütörtök
2 I KOZELET 2016. március 24. | www.ujszo.com A bizottsági helyekért harcoltak A Sieť és a Híd kiugrott képviselőit nem a szakterületüknek megfelelő bizottságokba sorolták be Jana Laššákovát Martin Glváč (mindketten Smer) váltotta a házelnökhelyettesi funkcióban (TASR-feivétei) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Felborították a kormánypárti többség ás az ellenzék közötti erőegyensúlyt a koalíciós pártok a bizottságok összeállításakor, hangzott el tegnap a parlament alakuló ülésén. Az emberi jogi bizottság élére az az Erika Jurinová (OLaNO-NOVA) került, aki elutasítaná a családon belüli erőszak elleni egyezmény ratifikálását. Miroslav Beblavýt és Simon Zsoltot „a sarokba küldték” a kormánypárti képviselők. Beblavý szerint meéiari praktikákat alkalmaznak a koalíciós pártok, mivel a kormánypártokból kilépett képviselőket az egyik leggyengébb bizottságba, a külügyibe „száműzték”. Beblavý szerint, mivel létezik egy külön bizottság az európai ügyek számára, a külügyi gyakorlatilag súlytalan. Beblavý emlékeztetett, Vladimír Mečiar a számára kényelmetlen képviselőket a környezetvédelmi bizottságba szokta ültetni, akaratuk ellenére. „Az, hogy az új koalíció első lépései között lesz a meéiari idők legjavához való visszatérés, tényleg nem jutott volna az eszembe" — közölte Beblavý. Beblavý aggályainak a plénumban Daniel Lipšic (Nova) adott hangot, kiemelve, hogy a kormánypárti és az ellenzéki pártok közötti erőviszonyok nem arányosak. Beblavý kérte áthelyezését a külügyi bizottságból a pénzügyibe. Az európai ügyek bizottságának élére Ľuboš Blaha (Smer) került, ahogy az előző ciklusban is. Blaha Pavol Paška tanácsadója volt, a venezuelai elnök, Hugo Chavez cso- dálója, Ficót a legjobb európai baloldali politikusnak tartja. A külügyi bizottságot a hidas František Šebej vezeti, ahogy az előző választási időszakban is. A védelmi tárca mellé megkapja a védelemért és biztonságért felelős parlamenti bizottság elnöki posztját is az SNS, ide Anton Hmko képviselőt nevezték ki. Alena Bašistová, a Sieť képviselője vezetheti a szociális bizottságot, ő Pro- cházkáék szociális ügyi szakértője. A közigazgatásért és régiófejlesztésért felelős bizottságot Boris Kollár, az ellenzéki Sme rodina elnöke vezetheti. Az egészségügyi bizottságot az SNS-es Stefan Zelník fogja vezetni, a kultúráért felelős bizottsági elnök marad a smeres Dušan Jarjabek. Az oktatásért, tudományért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős bizottsági elnök Ľubomír Petrák lett, szintén a Smer soraiból. Az emberi jogi és kisebbségi bizottság vezetőjévé az OĽaNO-NOVA képviselőjét, Erika Jurinovát választották meg. Jurinová az előző választási időszak végén 18 képviselőtársával közfelháborodást keltett, amikor egy olyan törvényt támogattak, amely börtön- büntetéssel sújtotta volna a mesterséges megtermékenyítésen áteső nőket. Jurinová aláírta a Szavazat a családért elnevezésű kezdeményezést is, amelynek aláírói ígéretet tettek, hogy nem fogják megszavazni a családon belüli erőszak elleni úgynevezett isztambuli egyezményt. Az alkotmányjogi bizottságot a smeres Robert Madej fogja vezetni, a Híd kapja még a földművelésügyi bizottságot, ennek Csicsai Gábor elnökölhet. Az emberi jogi bizottságba Kot- lebáék is küldtek embert: a 22 éves Milan Mazurek pótképviselőként ült be a parlamentbe, mert Andrej Medvecký ĽSNS-es képviselő visszaadta mandátumát, miután kiderült, büntetőjogi eljárás folyik ellene testi sértés miatt. Mazurek a szélsőségesek tavalyi menekültellenes pozsonyi felvonulásán megtámadta egy muzulmán család tagjait, köztük egy kislányt. Veszélyes a terminálokban időzni DEMECS PÉTER Pozsony. A keddi brüsszeli terrortámadások után egyre több szakórtő állítja, hogy az európai repterek legkockázatosabb részei az indulási, illetve az érkezési terminálok, tehát azok a helyek, ahol a legtöbb ember tartózkodik. Az Európai Bizottságban már készül egy rendelet, amely szigorítani fogja az Európai Unió repülőtereinek biztonságát, a javasolt intézkedések egyike bizonyára az lesz, hogy az utasok és az őket kísérő személyek már a terminál bejáratánál átessenek a detektoros ellenőrzésen. A dél-amerikai vagy oroszországi repülőterek többségén már most is elképzelhetetlen, hogy valaki biztonsági ellenőrzés nélkül bejusson az érkezési csarnokba. Az izraeli repülőterek környékén több kilométeres védelmi zónák vannak, néhol már három kilométerre a terminál előtt ellenőrzik az utasokat. „Európában eddig nem voltunk megszokva ilyen terrortámadásokra, ezért a biztonsági intézkedések többsége csak a repülővel utazók ellenőrzésére összpontosít, a terminálokba viszont bárki szabadon bejuthat, ez az igazi kockázat” — mondta lapunknak neve elhallgatása mellett a schwechati repülőtér VIAS Security nevű utasbiztonsági részlegének alkalmazottja. A terrortámadásokat szerinte lehetetlen száz százalékra kiszűrni, de a különböző óvintézkedések és korlátozások jelentősen megnehezíthetik a támadók dolgát. „Az utasok csomagjainak röntgenfelvéteMinél több az ember, annál nagyobb a biztonsági kockázat (SiTA-feivétei) lein sem látni minden tárgyat száz százalékra. Ha valaki például egy bombát szétszed 15 darabra, és ezeket 15 embernek sikerül külön- külön kofferben átcsempésznie a röntgenberendezésen, akkor előfordulhat, hogy már az ellenőrzés utáni zónában vagy a repülőben robbant. A szemléletesség kedvéért például a TNT-robbanóanyagnak ugyanolyan színe van a röntgenfelvételeken, mint bármilyen élelmiszernek. A detonátor egy pár centi- méteres nagyon vékony fémdarab, ami a kofferekben levő mobiltöltők, kábelek közt is könnyen elveszik. Természetesen mi tudjuk, mit kell keresni, s ha valaki ilyesvala- mit akarna átcsempészni, nagy valószínűséggel észrevennénk, de száz százalékra ezt sem tudja senki garantálni” - részletezte az utasbiztonsági cég munkatársa. Bár gyakran hallja, ahogy az utasok panaszkodnak a túlzott szigorra az ellenőrzések során, a brüsszeli terrortámadásokhoz hasonló események után szerinte mindenki tudatosítja, miért szükséges az ellenőrzés. „Ha két repülőt állítanánk egymás mellé, és az egyikbe csak biztonsági ellenőrzés után lehetne beszállni, a másikba viszont ellenőrzés nélkül, akkor meggyőződésem, hogy az ellenőrzött repülőnél sokkal hosszabb sor várakozna” - fűzte hozzá. Egyébként a schwechati reptéren már voltak szemtanúi terrormerényletnek. 1985-ben az El A1 izraeli légitársaság gépére várakozó utasokra három támadó néhány másodperc alatt több kézigránátot dobott, és több mint ezer lövést adott le rájuk. Három utas - két osztrák és egy izraeli állampolgár - meghalt, és több mint negyvenen megsebesültek, voltak köztük magyar állampolgárok is. A támadók lopott autóval szöktek el a helyszínről. Az amerikai Stratfor stratégiai elemzőcsoport tegnap közzétett jelentése szerint a brüsszeli merényletek után elkerülhetetlen szigorítani a biztonsági óvintézkedéseket Európa és az Amerikai Egyesült Államok repülőterein. „Az indulási és érkezési terminálok rendkívül kockázatosak, tekintettel arra, milyen könnyen lehet fegyverrel vagy robbanószerrel bejutni anélkül, hogy a támadókat lelepleznék. Az utasoknak, illetve az őket kísérő személyeknek ezért minimális időt kellene tölteniük ezekben a zónákban” - ajánlja a Stratfor. A szigorított uniós normák bizonyára még idén hatályba lépnek, de nem kizárt, már azelőtt több európai repülőtér önmagától bevezeti a terminálok bejáratainál a biztonsági ellenőrzést. Már másodfokú a terrorkészültség DEMECS PÉTER Pozsony. Másodfokúra emelte az országban érvényes terrorkészültséget Robert Kaliňák belügyminiszter. A fokozott készültség a brüsszeli merényletek miatt kedd éjféltől érvényes. Martin Wäldl, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint az állampolgárok számára ez semmilyen korlátozást sem jelent, legfeljebb annyit fognak érzékelni, hogy a közterületeken több lesz a rendőr. Szlovákiában 2013. szeptember 1-jétől volt érvényben az elsőfokú terrorkészültség. Ezt az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan olyankor hirdetik ki, amikor az országot közvetlenül semmilyen terrortámadás nem fenyegeti, de előfordulhat, hogy ez a helyzet megváltozik. Az első fokozatot már nem lehet visszavonni, tehát ez gyakorlatilag állandóan hatályos. Kaliňák tegnap a Nemzetbiztonsági Elemzőközpont szakértőinek ajánlására döntött úgy, hogy szigorítja a készültséget. A második fokozatot akkor rendelik el, ha az Európai Unió vagy a NATO valamelyik tagállamában terrortámadás vagy merényletkísérlet történt, amelynek következményei szlovák állampolgárokat is érinthetnek, vagy Szlovákia érdekeit sérthetik. „Viszont kihangsúlyoznám, hogy Szlovákiában nincs közvetlen terrorveszély” - mondta tegnap Kaliňák. Wäldl szerint a rendőrség szempontjából a másodfokú készültség annyit jelent, hogy több járőrt kell küldeni a közterületekre, buszállomásokra, vonatpályaudvarokra, repülőterekre vagy bevásárlóközpontokba. A megszokottnál gyakrabban ellenőrizhetik az emberek személyazonosságát, a gépjárművek csomagtartóit, és az államhatárokon is gyakrabban tarthatnak véletlenszerű ellenőrzéseket. „Az embereknek viszont magánéletükben vagy munkájukban semmilyen korlátozástól sem kell tartaniuk” - mondta a szóvivő. A másodfokú készültség határozatlan időre lett meghirdetve. Tegnaptól ott is áll rendőr, ahol eddig nem szokott (TASR-feivétei)
