Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-23 / 69. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. március 23.1 www.ujszo.com Újjáéled a nagykaposi Komócsa A néptánccsoport már eddig is jó néhány felkérést kapott, pedig az új műsorukat csak most próbálják Az együttes régi tagjaihoz újak is csatlakoztak, az elszántság és a lelkesedés közös (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Hosszú idő elteltével újra próbál a közel négy évtizedes múltra visszatekintő Komócsa Néptáncegyüttes. NAGYKAPOS A csoportot 1979-ben Kozsár Miklós alapította, aki akkor fejezte be mérnöki tanulmányait Prágában. Diákévei alatt a Nyitnikék Tánccsoportot vezette, majd Nagykapo- son megalapította a Komócsát. Az első próbán alig hárman-négyen voltak, majd a létszám szép lassan emelkedett. „Engem egy gimnáziumi osztály- társnőm hívott azzal, hogy a csoportban kevés a fiú, szükség lenne rám - mondta Barkó Attila, aki egy időben maga is vezette az együttest- Néptáncos tapasztalataim nem nagyon voltak, hisz inkább sportoltam és társastánccal foglalkoztam, mégis engedtem a rábeszélésnek. Az a lány, aki odahívott, néhány hónap után kilépett az együttesből, én pedig a mai napig tagja maradtam. A csoport vezetője azután lettem, hogy a tanulmányaim végeztével, 1991- ben én is hazaköltöztem. Bukó Gyula, az elődöm nem sokkal korábban családot alapított, majd vállalkozni kezdett, nem volt ideje és módja tovább foglalkozni az együttessel. Mivel fennállt a veszélye, hogy szétszéled a csoport, vállaltam a vezetését. Ez 1992-ben történt, és az együttes gyakorlatilag a megalapításának 20. évfordulójáig egyben maradt. A néptánccsoport akkoriban számtalan hazai és külföldi helyszínen lépett fel, egy idő után a király- helmeci Szeredás együttes zenei kíséretével. Később többen-köztük én is - családot alapítottak, és az együttesre egyre kevesebb időnk maradt. Egy ideig még tartottunk próbákat, de aztán szép lassan elmaradtak a fellépések. A tagok között azonban ezután sem szakadtak meg a kapcsolatok, születésnapokon, különböző családi ünnepeken, gulyásfőzéseken összejártunk. Az igény végig megvolt bennünk, hogy felélesszük a csoportot, de erre csak nemrégiben került sor. Először a régebbi tagokkal kezdtünk el újra próbálni, majd nagy örömünkre újabb emberek csatlakoztak hozzánk. Eredetileg a régi koreográfiákat szerettük volna feleleveníteni, de aztán komoly segítséget jelentett számunkra a Petőfi Sándor Program keretében az Ung- vidéken tevékenykedő Veres Annamária, aki új táncokat - most épp bö- könyi táncokat - tanít nekünk. Idővel szeretnénk feleleveníteni a régi gömöri, bodrogközi, vajdaszentivá- nyi, magyarpalatkai, széki koreográfiáinkat. Hamarosan a zenei kíséret ügye is megoldódik, ugyanis saját zenekarunk formálódik, melynek egyébként a Szeredásból is jól ismert barátaim és kollégáim, Stofko Ferenc és Stofko Tamás is a tagja lesz. A próbákat jelenleg Kozma Ria vezeti, de jó néhány régi tag segítségére számíthatunk. Nagy a lelkesedés, az együttesnek 20-30 tagja van, bár különböző elfoglaltságok miatt nem tud mindenki minden próbán részt venni. Eredetileg Komócsa Néptáncegyüttes Az alapítás éve; 1979 •Új tagok: Csanak Szabolcs, Éles Bianka Rapács Balázs, Rapács Máté, Poremba Darina, Poremba Jozef Hires Ilona, Bajzák Monika, Popély Zoltán, Románké Sándor polgári társulásként működtünk, most újra ebben a formában szeretnénk tevékenykedni. Az induláshoz a várostól kaptunk némi anyagi se- gitséget, és a helyi Csemadok támogatására is számíthatunk. Biztos vagyok abban is, hogy hamarosan egyéb forrásokból is kapunk segítséget, hisz a néptáncot, a népzenét kedvelő magánszemélyek vagy vállalkozók támogatására korábban is támaszkodhattunk. Motivációnak sem vagyunk híján, hisz az új műsorunk még nincs is készen, de fellépési lehetőséget, meghívást már számtalan helyről kaptunk. Bízom benne, hogy mielőbb közönség elé állhatunk, és a táncosok között egyre több fiatalt is köszönthetünk.” Legközelebb a szepsi 3po Bandet mutatjuk be. Titokzatos, varázslatos föld alatti világ Szilicei-jégbarlang alatti rendkívül gazdag régészeti lelőhelyet, 1932- ben pedig azt a barlangot, amelyet később róla neveztek el. A fináncból barlangkutatóvá lett Majko vezető lett a Domica-barlangban. Egész munkássága, de nyugdíjas évei alatt is rengeteg idejét szentelte a karsztos barlangoknak. A leglátogatottabbak Ma már egy 1984-ben kiépített fogadóépületen át lehet bejutni a barlangba. Korábban a hirtelen felhő- szakadások, nagyobb esők komoly gondot okoztak benne, 1977-ben egy árvíz hatalmas pusztítást végzett, emiatt majdnem végleg bezárták Domicát. Aki vállalkozik a bő egyórás túrára, az az Őserdő, a Hang- versenyterem, a Pálmaliget, a Pagoda, a Száraz folyosó és a Teraszok terme nevű képződményeket láthatja a száraz útvonalon. Az alsóbb szinteken van a Felfedezőút, amelyen a Domica-patak folyik át. Ez a földalatti Styx medre, amely a Szűzi folyosóra vagy az Anyák dómja fantázianevű terembe visz. Aki egyszer ellátogat ide, még sokáig emlékszik a látványra. Ami viszont sajnos sok év után még mindig probléma, az a turisztikai szolgáltatások hiánya. Volt ugyan próbálkozás, egy vállalkozói csoport a barlangbejárattal szemben szállodát, vendéglőt wellnesskomplexumót épített, ám az rövid idő után tönkrement. Aki tehát szállást, büfét, kávézót vagy vendéglőt keres, annak a határ másik oldalára, Magyarországra, Aggtelekre kell mennie. SZÁSZI ZOLTÁN Az alvilág folyóján, a Styxen csónakázni, millió óvek alatt formálódott változatos formájú cseppkövekben gyönyörködve sétálgatni hatalmas, tiszta levegőjű, állandó csöpögéssel kísérő földalatti termekben, s elgondolkodni azon, milyen kicsi az ember a természet nagyságához képest. DOMICA Ezt is kínálja az UNESCO világ- örökség részeként ismert Domica barlang a Szilicei Karszt tövében, pár méterre a szlovák-magyar államhatártól. Egy kis barlangtörtónet A Domica-barlang a Gömör- Tomai Karszt barlangrendszerének szlovákiai része, amely a határ túloldalán lévő aggteleki Baradla- barlangban folytatódik. A Domica teljes hossza 5368 méter, a Baradla 20 196 méter hosszú. Keletkezése a pliocén korban kezdődött, bő kétmillió évvel ezelőtt. Ekkor történt meg a Pannon-medence lassú süllyedése, amelynek ellensúlyozásaként elkezdődött Gömör déli részének emelkedése. Emiatt a Sajó folyó és a Csetnek-patak nekiütközve a kiemelkedett mészkőnek, irányt változtatott. A felgyülemlő vizek a gyorsan karsztosodásnak induló mészköveken át kerestek utat. Az alsó pleisztocén korban, 1,8 millió évvel ezelőtt ez a folyamat még jobban felerősödött, fokozatosan mélyültek a földalatti járatok. Ebben az időben alakultak ki a barlangrendszer lenyűgöző, kanyonszem folyosói és nagyméretű termei. Az ember már az újkőkorban lakta ezeket a barlangokat, a bükki kultúra leletei ezt bizonyítják, de a későbbi bronzkorban is emberi lakhelyként szolgáltak a karsztos barlangok. Néhány titokzatos, korommal rajzolt jel máig fennmaradt. A magyarországi karsztos barlangrendszerről már 1725-ből van felmérés, a Baradla barlangot már 1806-ban, József nádor látogatása alkalmából bejárhatóvá, látogatha- tóvá tették. A Domica-barlangot csak 1926-ban, akkor is, mondhatni, véletlenül fedezte fel Ján Majko. A felfedezés évének augusztusában - ahogy ezt Gaál Lajos geológus Gö- mörország természeti öröksége című könyvében leírta - két prágai cserkész látogatott el a hosszúszói határőrlaktanyába, a vidék természeti érdekességei iránt érdeklődtek. Hozzájuk szegődött a túrájukon Ján Majko (1900-1985) finánc, aki jól ismerte a vidéket, korábban már bejárta a Szilicei-karszt több üregét és barlangját, és ismert egy karsztos bemélyedést a Domica-tető oldalában. (Ezt a helyet régi Domica néven már 1860-ban említették.) A felfedezők e helyen ásni kezdtek, és bejutottak egy tizenöt méternyi kürtőbe. Ján Majko barátait segítségül hívva okCeyközeíebb Borsi kastélyát mutáljuk be. Tájoló A Domica barlangot az E 58- as Pozsony és Kassa közötti főútról Pelsőc községnél az 587-es, Magyarországfelé vezető útra letérve érhetjük el. tóber 3-án bejutott a Domica-barlang főágába. Már az első alkalommal több kilométernyi szakaszt be tudtak járni. A barlang megnyitására azonban még sokáig várni kellett. Majko addig több jelentős felfedezést tett a vidéken, átásta magát a Domicából az Ördög lyukba, 1929-ben elsőként ereszkedett le a Feneketlen-lednice töbörbe, majd 1931-ben felfedezte a A teraszok terme a Domica-barlangban (A szerző felvétele)
