Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-23 / 69. szám, szerda
DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. március 23., szerda 12. oldal Minden évben elhelyezik az emlékezés koszorúit a gránitszobornál (Száz Ildikó felvétele) FÓKUSZBAN Az erőszak áldozataira emlékeztet Érsekújvár. Nagy veszteségeket szenvedett el a város a második világháború idején. Háromszor bombázták, több mint négyezren haltak meg, többségük érsekújvári volt, de az áldozatok között akadtak magyar és német katonák, ukrán nők és gyerekek is. A szövetséges légierők bombái Érsekújvár nyolcvan százalékát semmisítették meg - a célpont a vasútállomás volt -, a katonai manőver azonban számos civil áldozatot követelt, és jelentős történelmi épületek pusztultak el. Március 31-én a szemtanúkje- lenlétében emlékeznek a második világháború befejezésére a főtéri kultúrházban, és megkoszorúzzák az erőszak áldozatainak tiszteletére állított emlékművet a Mihály-bástyánál lévő parkban. Április 3-án harci bemutatót rendeznek a főtéren, bemutatják az akkoriban használt haditechnikát. Történelmi kiállítást rendeznek, amelyen bemutatják a város bombázásakor készült felvételeket. (száz) Bulcsu vezértől ered Megegyezett a két magyar szervezet a falu neve V. KRASZNICA MELITTA ISKRI A falu már a 13. század elején fontos település volt, esztergomi érseki birtok, 1208-ban Szűz Mária tiszteletére szentelt templommal. Neve az évszázadok során több alakban is előfordult: Bulsou, Bulchu, Biuch, Búcs. Győrffy György István király és müve című könyvében Búcs névadójaként a honfoglalás kori Bulcsú vezért nevezi meg. A történelem viharai soha nem kímélték, a 14. század elején Csák Máté egyházi átokkal sújtott hívei az érsek tulajdonában lévő falut bosszúból porig égették, de két évtized múltán neve ismét szerepelt a pápai tizedjegyzékben. 1549-től török hódoltság alá került, lakosai ekkor vetették el a katolikus vallást és tértek át a protestáns hitre. A török uralom alóli felszabadulás után, 1691-ben itt tartották az első megyei tisztújító közgyűlést. Református temploma 1784-ben készült el. A település szellemi gyarapodásához nagymértékben hozzájárult, hogy 1803-tól haláláig itt volt lelki- pásztor Katona Mihály, a század legrangosabb magyar geográfusa, napjainkban az ő nevét viseli az alapiskola. A falu férfilakossága kivette a részét a 1848/49-es forradalomból, Klapka György komáromi várvédői között 14 búcsi volt, aki menlevelet kapott. 1945 januárjában, a német visszavonulás idején frontfalu lett, március végéig folytak a harcok Búcson. A deportálások idején 45 családot hurcoltak Csehországba, 15 családot telepítettek Magyarországra. Legközelebb Bős címerét mutatjuk be. SZÁZ ILDIKÓ A Csemadok Érsekújvári Alapszervezete kapta a kiemelt városi támogatást. f-l íÉl 1 ÍUMV«TU Számos konfliktust okozott, és megannyi félreértés forrása volt a kérdés, hogy melyik magyar és szlovák kulturális szervezet jogosult az éves, 25 ezer eurós kiemelt városi támogatásra. Idén a testület a kulturális bizottság javaslatára a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének és a Matica slovenská helyi szervezetének ítélte az összeget. Tavaly a Matica slovenská és a civil szervezeteket tömörítő Kultúr- Korzó részesült a jelentős támogatásban, amelyből jutott a székház, illetve az iroda működtetésére, valamint számos kulturális rendezvényre és azok propagálására. 2014-ig minden alkalommal a város két legnagyobb szervezete, a Csemadok és a Matica között osztották el a pénzt, a többi szervezet pályázat útján kapott kisebb-nagyobb támogatást. Tavaly első alkalommal történt, hogy az érsekújvári MKP-Híd képviselői klub hosszan elemezte az elmúlt tíz év történéseit, a szervezetek tevékenységét és tagságát, és személyes találkozókat kezdeményezett a két magyar szervezettel. A Csemadok városi szervezetének akkori vezetése az utolsó pillanatban lemondta a találkozót. A Kultúr- Korzónak világos tervei voltak, féléves programsorozattal állt elő, több civil szervezetet tömörített, ezért kapták a kiemelt támogatást. Időközben őrségváltás történt, és Dan- czi Józsefet választották a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének élére. Az új elnök hangsúlyozta, a székház nyitott minden jó szándékú ember előtt. Stugel Tibor, a Kultúr- Korzó elnöke elmondta, tárgyalt és egyeztetett Danczi Józseffel, és az MKP-Híd képviselőit is tájékoztatták az együttműködés terveiről. „Nem szerettük volna, ha a magyaroknak szánt 25 ezer eurót egyenlő arányban szétosztják a Csemadok és a KultúrKorzó között. Úgy gondoltuk, egyfajta váltórendszert vezetünk be. Tavaly mi kaptuk az összeget, ebben az évben a Csemadok kapja, jövőre megint mi következnénk. Szeretnénk, ha ez a megoldás ösztönzően hatna mindkét szervezet munkájára és segítenénk egymást” - mondta Stugel Tibor. Danczi Józseftől megtudtuk, már most biztatónak látja a közös munkát, mivel a március 15-i, előre megtervezett ünnepségsorozattal csaknem ezer érsekújvári és térségbeli magyart sikerült megszólítaniuk. „Együttműködésünk legyen üzenet a magyarok számára, hogy összefogással többet érhetünk el. Húsvéthétfőn 18 órakor várjuk a fiatalokat a Csemadok- székházba egy kis húsvéti piknikre, április 8-án 18 órától a Czuczor GerAz érsekújvári testület jóváhagyta a kiemelt támogatást a Csemadok- alapszervezetnek (A szerző felvétele) gely Alapiskola hagyományőrzői, a Kis Zúgó együttes tagjai rendeznek táncházat ugyanitt” - egészítette ki az elmondottakat Danczi József. Változás történt az önkormányzat kulturális bizottságában is, a legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselők jóváhagyták a tagcserét: Kis Pétert és Magyar Bélát a kulturális bizottságban Danczi József és Stugel Tibor váltotta. A két érsekújvári magyar kulturális szervezet elnöke úgy véli, ha a Csemadoknak és a KultúrKorzónak lesz képviselete a bizottságban, mindkét szervezet jelentős szerepet kap a város kulturális életében. \ A mén a honfoglalást jelképezi A címerben látható mén arra utal, hogy Búcs a honfoglaló magyarok letelepedésének helye volt, amit régészeti ásatások is igazolnak; ezüst színe egyben az ősi Fehérlófia mondát idézi. A települést említő első írásos emlékek az Árpád-korból származnak, ezt jelképezi a vörös-ezüst színpár, valamint a kettős kereszt. A pajzs alsó felének zöld színe a benne lévő kalásszal a lakosok életét meghatározó mezőgazdaságra, míg a nyolcágú csillag a lakosok többségének vallási hovatartozására utal, a református templom toronydíszét szimbolizálja, (vkm)
