Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-22 / 68. szám, kedd

www.ujszo.com ■■ FOCITIPP ■ 2016. MÁRCIUS 22. EB-TÖRTÉNET T9 II. Európa-bajnokság 1964 Spanyolország Az egyenes kieséses szakasz meccseinek eredményei: Nyolcaddöntők: Szovjetunió-Olaszország, 2-0,1-1 Svédország-lugoszlávia 0-0,3-2 Hollandia-Luxemburg 1-1,1-2 Dánia-Albánia 4-0,0-1 Magyarország-NDK 2-1,3-3 Bulgária-Franciaország 1-0,1-3 Ausztría-Írország 0-0,2-3 Spanyolország-Észak-írország 1-1,1-0 Negyeddöntők Luxemburg-Dánia 3-3,2-2,0-1 Spanyolország-írország 5-1,2-0 Magyarország-Franciaország 2-1,3-1 Svédország-Szovjetunió 1-1,1-3 Négyes döntő (Spanyolország, 1964. június 17-20.) Elődöntők: Spanyolország-Magyarország 2-1 (1-0,1-1,1-1) © Pereda (39.), Amancio (115.), illetve Bene (85.) Magyarország: Szentmihályi - Mátrai, Mészöly, Sárosi, Nagy I., Sipos, Bene, Komora, Albert, Tichy, Fenyvesi dr. Szövetségi kapitány: Baráti Lajos Szovjetunió-Dánia 3-0 (2-0) © Voronyin (19.), Ponyegyelnyik (40.), Ivanov (88) A harmadik helyért: Magyarország-Dánia 3-1 (1-0,1-1,1-1) ©Bene (11.), Novák (107., 110.-az elsőt 11-esből), illetve Bertelsen (81.) Magyarország: Szentmihályi - Novák, Mészöly, Ihász, Solymosi, Sipos, Farkas, Varga, Albert, Bene, Fenyvesi dr. Döntő (1964. június 20.) Spanyolország-Szovjetunió 2-1 (1-1) © Pereda (6.), Marcelino (83.), illetve Huszainov (8.) Madrid, Santiago Bernabéu stadion, 79 115 néző Vezette: Holland (angol) Spanyolország: Iríbar - Rlvilla, Olivella, Calleja, Zoco, Füsté, Amancio, Pereda, Marcelino, Suárez, Lapetra. Szövetségi kapitány: Jósé Villalonga üorente Szovjetunió: Jasin - Susztyikov, Sesztyemyov, Kornyejev, Mudrik, Voronyin, Anyicskin, Csiszlenko, Ivanov, Ponyegyelnyik, Huszainov. Szövetségi kapitány: Konsztantyin Beszkov A döntő góllövőlistájának j élmezőnye: 2 gólos: Bene Ferenc, Novák Dezső (Magyarország), i Jesús María Pereda (Spanyolország) teljes torna (1962-64) . 'ilövőlistájának élmezőnye: 1 •, lólos: i Ole Madsen (Dánia) 5 gólos: I Bene Ferenc (Magyarország) 4 gólos: Amancio Amaro Varela (Spanyolország), Noel Cantwell (Írország), j Alberto Orlando (Olaszország), ! Viktor Ponyegyelnyik (Szovjetunió), ! Tichy Lajos (Magyarország) Trónfosztás és az első magyar Eb-érem A második Európa- bajnokság már hű volt a nevéhez: 29-re emelkedett a résztve­vők száma. A Baróti Lajos vezette magyar csapat majdnem a döntőig menetelt, de végül csak a gólkirályi címnek örülhettünk. A spanyoloknak sikerült a trónfosztás: Luis Suárez a konti­nens csúcsára vezette a válogatottat. első Európa- bajnoksághoz képest 1964-re sem tervezett forradalmat az Európai Labdarúgó-szövetség, a lebonyolítás ugyanaz maradt: kva­lifikációs sorozat végén egy négyes döntővel a legjobbak számára. A különbség annyi volt, hogy a részt­vevő országok száma 17-ről 29-re emelkedett, és olyan nagy nemze­tek is bejelentkeztek, mint Anglia, Olaszország és Svédország. Az angoloknál ez a torna jelentette Alf Ramsey bemutatkozását, az új szövetségi kapitány a franciák ellen ült először tétmérkőzésen a kispa- don, de végül 6-3-as összesítéssel kiesett a nagy riválissal szemben. Az olaszok a nyolcad-, a svédek a negyeddöntőben búcsúztak, mind­kettőjüket a címvédő szovjetek bú­csúztatták. Kvalifikáció: görög visszalépés, luxemburgi bravúr Az Eb ezúttal sem múlhatott el diplomácia probléma nélkül, amíg négy éve a spanyolok nem akar­tak a szovjetekkel játszani, addig ezúttal Görögország döntött úgy, hogy nem lép pályára a hivatalosan 1912 óta fiiggeden, emiatt háborús ellenfél Albánia ellen. Az albánok azonban végül nem tudták kihasz­nálni az erőnyerő szerepét, a dánok 4-1 -es összesítéssel továbbjutottak ellenük. A sorozat bombameglepetését egy nagyhercegség szenzációs szerep­lése jelentette. Luxemburg soha­sem számított nagyhatalomnak (sőt...), 1963-ban mégis alaposan kitett magáért. Ki tudja, miért, de az első körben erőnyerőként nem játszottak, majd Hollandiát 3-2-es összesítéssel búcsúztatták. A nyolc között következett Dánia, és két újabb dönteden (3-3, 2-2), így harmadik mérkőzésre került sor, amelyet már a dánok behúztak (1- 0). Persze könnyű dolguk volt, hi­szen akadt egy olyan csatáruk, mint Ole Madsen, ő szerezte a három meccs mind a hat dán találatát. Csak a szovjetek maradtak Az 1964. június 17-21-i spanyol- országi végjátékra a négy évvel korábbi válogatottak közül csak a szovjetek jutottak be. A csehszlová­kok már az első selejtezőkön elbuk­ták az NDK ellen, a jugoszlávokat a 16 között a svédek, a franciákat a negyeddöntőben a magyarok bú­csúztatták Bizony, az a magyar csapat nagyon ütős volt, Baróti Lajos vezetésével az 1962-es világbajnokságon az ötödik, négy évvel később a ha­todik volt, a kettő között pedig megszerezte tönénete egyeden Eu- rópa-bajnoki érmét. Az első körben Walest verte ki 4-2-es összesítéssel (3-1, 1-1), aztán az NDK ellen is jól jött az idegenbeli 2-1-es siker, így a hazai 3-3 is elegendőnek bi­zonyult a továbbjutáshoz. A nyolc között a franciákat már kettős győzelemmel sikerült búcsúztatni (3-1,2-1), a csapat legeredménye­sebb játékosa a négygólos Tichy La­jos volt, Bene Ferenc három, Albert Flórián és Sándor Károly kettő-ket­tő találatig jutott. Baróti nagyszerűen ötvözte a rutint és a fiatalságot, a keretben még ott voltak az öregebb játékosok, Mát­rai Sándor, Fenyvesi Máté, Sipos Ferenc és Sándor Károly, az erejük teljében lévő klasszisok, Rákosi Gyula, Novák Dezső, Göröcs János és Albert Flórián, de már kulcssze­rep hárult a 20 éves Bene Ferencre és a 19 évesen a négyes döntőben debütáló Varga Zoltánra. mnmzmm Lev Jasin (szovjet) - Feliciano Rivilla (spanyol), Novák Dezső (magyar), Ignacio Zoco (spa­nyol), Fernando Olivella (spa­nyol), Amancio Amaro (spa­nyol), Bene Ferenc (magyar), Valentyin Ivanov (szovjet), Jesús Maria Pereda (spanyol), Luis Suárez (spanyol), Albert Flórián (magyar) Baróti összerakta Az elődöntőben aztán hiába védett szenzációsan Szentmihályi Antal, és mentette hosszabbításra a mécs­esét a 85. percben Bene Ferenc, a ráadásban Amancio, a Real Madrid szélsője eldöntötte a spanyolok elle­ni meccset. A harmadik helyért Dá­nia volt az ellenfél, Baróti kapitány pedig úgy döntött, felforgatja a 1964-ben már olyan nagy nemzetek is bejelentkeztek az Eb-re, mint Anglia, Olaszország és Svédország. csapatot. Mátrai helyett Novák lett a jobbhátvéd, Sárosi helyett Ihász Kálmán a balhátvéd, elöl pedig Varga kezdett. A frissítés jót tett, ugyan Bene gólját a 82. percben Carl Berthelsen kiegyenlítette, de a hosszabbításban Novák két gólja bronzérmet ért. A döntőt a szovjetek és a spanyolok vívták, Franco tábornok egy finá­lét már mégsem bojkottálhatott, és végül elégedetten nézte, ahogy Jesús María Pereda és Galimzjan Huszainov korai gólváltását köve­tően Marcelino a 84. percben meg­szerezte a győztes gólt. Ahogy Jonathan Wilson fogal­mazott Futballforradalmak című könyvében, a hatvanas évek elején az egész világ, így a Szovjetunió is a 4-2-4 felé fordult. De Gavriil Kacsalin a váltást olyan gyorsan akarta véghezvinni, hogy az a ’62-es világbajnokságon a korai, negyed­döntőbeli búcsúhoz vezetett. Utód­ja, Konsztantyin Beszkov pedig bár továbbra is azt hirdette, hogy 4-2-4-et játszik a csapatával, a ti­zennyolc hónapnyi kapitánykodása alatt végig WM-rendszerben küldte pályára csapatát. A spanyolok is erre esküdtek és Jósé Villalonga kapitány a Jósé Angel Iribar - Feliciano Rivilla, Ferran Olivella, Isacio Calleja - Ignacio Zoco, Josep Maria Füsté- Jesús María Pereda, Luis Suárez — Amancio Amaro, Marcelino Martinez, Carlos Lapetra összeállí­tásban küldte pályára csapatát. Luis Suárezből igazi sztár lett Villalonga neve annak ellenére ke­veset mondhat, hogy az Eb-győ­zelem mellett a Real Madridot két BEK-sikerre is vezette 1955-ben és 1956-ban. Az 1966-os sikerte­len vb-szereplés után visszavonult, az edzőképzésben dolgozott, és 53 évesen szívinfarktusban meghalt._ A játékosok közül kevesen váltak igazán ismerté, pedig Amancio Amaro kétszeres gólkirály és BEK- győztes volt, 1984-85-ben néhány mérkőzés erejéig a Real Madridot is irányította. A döntő hőse, Marcelino Martinez 30 évesen visz- szavonult, és inkább az építőipar­ban vállalt munkát. Arra azonban a mai napig büszke, hogy a Zarago- zában rekordnak számító 117 gólt szerzett tétmérkőzéseken, és Carlos Lapetrával együtt tagja volt a klub mágikus csatárötösének. A leghíresebbé azonban egyértel­műen Luis Suárez vált, a május­ban már 80. születésnapját ün­neplő egykori Barcelona- és Inter- középpályás 1960-ban Aranylabdát kapott, játékosként kétszer nyert spanyol, háromszor olasz bajnoki címet, és részese volt az Inter 1964- es és 1965-ös BEK-sikerének is. Príntz László A sorozat két hét múlva, április 5-én folytatódik. A Barcelona játékosa, Luis Suárez volt a legnagyobb név a spanyol válogatottban

Next

/
Thumbnails
Contents