Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-22 / 68. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. március 22. KÖZÉLET I 3 Az SNS már szóba áll a magyarokkal Ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: az SNS a kisebbségi jogok bővítése mellett SZALAY ZOLTÁN Nemrég még tankokkal vonultak volna Budapest ellen, most megmentenék a magyar kisiskolákat, és megszavaznák a kulturális autonómiát. Hogyan alakult az SNS magyarokhoz fűződő viszonya az elmúlt évtizedekben? Az SNS-ről elsőre mindenkinek Ján Slota jut az eszébe, pedig nem kizárólag ő formálta a párt arculatát az elmúlt évtizedekben. A nemzetiek néhány választási időszakot leszámítva a szlovákiai politikai porond fontos szereplőinek számítottak, köszönhetően egyrészt választóik fegyelmezettségének, másrészt vezetőik elvi következetességének. Az 1990-ben megalakult párt az 1871 és 1938 között fennálló Szlovák Nemzeti Párt történelmi örökösének vallja magát, így elsőrendű feladatai között tartja számon a szlovák állami szuverenitás védelmét. Močiar oldalán Az SNS vezető funkcionáriusai jó kapcsolatot ápoltak Vladimír Mečiarral. Víťazoslav Móric, az SNS első elnöke a párt radikális irányvonalát képviselte, a magyar „irredentizmus” elleni harcos felszólalásairól volt híres, a kisebbségi nyelvhasználati törvényben például azt javasolta, a nyelvhasználati küszöb ne 20, hanem 99,99% legyen. Az utána következő Jozef Prokeš a mérsékeltebb politizálásra hajlott, ő Mečiar mellett miniszterelnökhelyettesként is tevékenykedett. A párt 1991-es komáromi közgyűlésének fő témája a délszlovákiai szlovákok helyzete volt. 1992-ben választották meg az új elnököt, Ľudovít Čemákot, aki a délszlovákiai szlovákok elmagyarosí- tása és a magyar irrendentizmus beszivárgása elleni harcra szólított fel. 1994-ben választották meg elnöknek Ján Slotát, aki az 1994-től 1998Ján Slota és Andrej Danko ig tartó, a legsötétebbként emlegetett Mečiar-korszakban is vezette a HZDS koalíciós partnereként kormányzó pártot. Ebben az időszakban az SNS jelöltje, Eva Slavkovská vezette az oktatási tárcát, az ő nevéhez fűződik például a kétnyelvű bizonyítványok betiltásának ügye, amely erős magyar tiltakozással találkozott. A pártszakadás A Mečiar-korszak utáni éveket az SNS-nél a két nagy rivális, Ján Slota és Anna Malíková-Belousovová versengése határozta meg, amely pártszakadáshoz is vezetett, Be- lousovová lett az SNS új elnöke. Slota és Belousovová radikalizmusukban nem álltak távol egymástól, bár Slota vulgarizmusa a következő években a szlovák politikában páratlan méreteket öltött. Slota leghíresebb „magyar témájú” kijelentései: „A magyarok a szlovák nemzet daganata, amelyet haladéktalanul el kell távolítani”, „A magyarok rossz emberek, akik gyilkolták az apáinkat és anyáinkat”, „Nem fogjuk nézni ezeket a hülye turulokat, a magyar papagájokat, amint Dél-Szlovákia felett repkednek” stb. A pártszakadás következtében 2002-ben parlamenten kívülre szorult az SNS, a 2006-os választások előtt azonban Slota és Belousovová kibékültek, így megalapozhatták a párt újabb sikeres korszakát, most már újra Slotá- val az élen. Belousovová a 2006-os választások előtt „Slotához radika- lizálódott”, az MKP-t például nyilvánosan elküldte a pokolba. Fico kormányában Az újraegyesült SNS 2006-ban a harmadik legerősebb pártként végzett a választásokon, és három miniszteri posztot kapott az első Fico- kormányban. Ismét a nemzetiek kapták az oktatásügyet, amelyet Ján Mikolaj vezetett, ő volt az egyetlen SNS-es miniszter, aki kibírta a négyéves ciklust. Mikolaj nem volt megengedő a kisebbségi oktatás irá(Ján Krošlák felvétele) nyában, felszólalt annak kapcsán, hogy a magyar iskolákban túl sok mindent tanítanak magyarul, és kísérletet tett a magyar földrajzi neveknek a tankönyvekből való eltávolítására. Az első Fico-kormány retorikáját nagyban a magyarellenes kirohanások jellemezték, ezeknek az SNS a radikálisabb, a Smer a kifinomultabb művelője volt, a 2010-es kampány idején Sólyom László magyar köztársasági elnök 2009 augusztusában történt, Szlovákiából való kitiltása és a kettős állampolgárság kérdése borzolta a kedélyeket. Az SNS-t azonban annyira szétzilálták a Fico-kormány idején történt korrupciós ügyek és Slota vállalhatatlanná vált kitörései, hogy 2010-re alaposan megcsappant a párt támogatottsága, épp hogy csak becsúsztak a parlamentbe. Ennek ellenére újraválasztották Ján Slotát a párt elnökének, és 2010-ben vált első alel- nökké Andrej Danko. A Radičová- kormány idején az SNS képviselői hevesen támadták a kisebbségi nyelvtörvény módosítását, a pártnak azonban ez már nem volt elég ahhoz, hogy a 2012-es előrehozott választásokon elérje az öt százalékot. Változó idők A 2012-ben az elnöki székbe került és a párt megújítását hirdető Andrej Danko változtatott a párt retorikáján, bár továbbra is az érzelmi alapú és az ellenségkeresésen alapuló retorikát követte. A magyarokkal szemben azt hangsúlyozta, ne a konfliktusforrásokat keressük, hanem in- -kább a gazdasági problémák megoldására törekedjünk. Ugyanakkor kijelentette, soha nem fog egyetérteni a kettős állampolgársággal. Az nem számít neki, hogy Bugár Béla magyar, mondta a választások előtt a pluska.sk-nak adott inteijújában. „Ha nem beszél az autonómiáról, a magyarkártyáról, tudok vele pragmatikusan beszélgetni” - állította Danko. A választások után Danko megismételte, pártja számára kulcsfontosságú a magyar téma, és Bugámál rá fog kérdezni az oktatásügy autonómiájának és a kettős állampolgárságnak a kérdésére. „Az, hogy én nem sértegetem az embereket a bőrszínük vagy a nemzetiségük miatt, nem jelenti azt, hogy hajlandó vagyok olyasvalakivel együttműködni, aki akárcsak kicsit is gondolkozik az autonómia bármilyen formáján, az állampolgárság kérdéskörén” - mondta pár nappal a választások után Danko. Miután elkezdődtek a koalíciós tárgyalások a Smer, az SNS, a Híd és a Sieť között, Danko már nem emlegette a magyar témákat, és beleegyezett, hogy az új kormány prioritásai között szerepeljen a nemzetiségi kisiskolák fenntartása, a kisebbségi nyelvtörvény összehangolása a gyakorlattal, illetve a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása. Ez utóbbi a kulturális autonómia egy modelljének tekinthető, az erről kötött előzetes megegyezés tehát mindenképp az SNS magyarokkal szembeni politikájának változását jelzi. További jelöltek örülhetnek a képviselői mandátumnak DEMECS PÉTER Pezsgőt bonthat néhány képviselőjelölt, akik március 5-én még nem örülhettek a parlamentbejutásnak. Pozsony. Legkésőbb csütörtökön feláll az új kormány, s a miniszteri vagy államtitkári tisztségbe távozó parlamenti képviselők helyére a vonal alatt maradt pótképviselők léphetnek. A kabinet kinevezése után 15 hely is megüresedhetne a parlamentben, ha mindegyik posztra parlamenti képviselő távozna. Legalább a Smerhez tartozó egészségügyi minisztérium esetében biztos, hogy nem képviselő vezeti majd a tárcát, de a Sieť sem akar a parlamenti képviselői közül válogatni. A fasiszta ás a bugyis A koalícióról tárgyaló pártokon kívül az OĽaNO-NOVA és Boris Kollár Sme rodina pártjának pótképviselői már csak a csodával határos módon juthatnak be a parlamentbe. A Marian Kotleba vezette ĽSNS, illetve az SáS listájáról viszont egy-egy pótképviselőnek már szerencséje volt. Az első esetben a 22 éves fasisztából, Milan Mazurekből lett váratlanul honatya, mivel a párt másik jelöltje, Andrej Medvecký visszalépett, miután nagy port kavart a médiában, hogy testi sértés miatt bírósági eljárás folyik ellene. A liberálisok szerencsése pedig a bugyis poszterekről ismert Jana Ci- gániková, aki a pártelnök, Richard Sulik helyére lép a parlamentbe, miután Sulik úgy döntött, az európai parlamentben folytatja tevékenységét. A vonatkozó törvények szerint két mandátumot nem tarthat meg, a nemzeti parlamentiről mondott le. Az esélyesebbek A Híd listáján levő pótképviselőknek már sokkal nagyobb az esélyük a bejutásra. Az elsők, Csicsai Gábor, illetve Pfündtner Edit a kormányba távozó Sólymos László és Lucia Zitňanská helyére léphetnek. További képviselők is bejuthatnak a parlamentbe, hiszen a Hídnak öt államtitkára lesz, s ebből minimum Csicsai Gábornak is szerencséje lehet négy parlamenti képviselő. így nagy esélye van a bejutásra Vörös Péternek is, aki a 2014-es európai parlamenti választások után is pótképviselőként ülhetett be a törvényhozásba. Most minden bizonnyal Érsek (Somogyi Tibor felvétele) Árpád helyére lép, aki a közlekedés- ügyi tárca államtitkára posztjára távozik. A negyedik, Peter Krajňák minden jel szerint egyenesen állam- titkári posztra távozik az oktatási minisztériumba, bár ő ezt még nem volt hajlandó alátámasztani. „Pótképviselő vagyok, arról nem beszéltünk, hogy kormányzati munkát kapnék” - mondta korábban lapunknak Krajňák. Ugyanúgy a Sieť néhány képviselője is reménykedhet. A párt vonal alatt maradt első pótképviselője, Zuzana Zimmenová oktatásügyi szakértő a Smerrel és SNS-szel kötött koalíció miatt már kilépett a pártból, a parlamentben független szakértőként fog tevékenykedni. A következő a sorban a gazdasági témákkal foglalkozó Vladimír Biléík. A Szlovák Nemzeti Pártban a volt válogatott labdarúgó, Tibor Janóira és az énekesi karrierjéről ismert Karol Konárik fia, ifjabb Karol Konárik vár a bejutásra. A Smer pótképviselői között már kevés ismertebb személyt találunk. A vonal alatt a negyedik helyen, de így is gyakorlatilag biztos befutó poszton maradt például Ján Kvorka, akit korábban a rendőrség zsarolással gyanúsított. Lupták munkáspártjának egykori alelnöke állítólag megtámadta élettársa, Lenka Toráčová korábbi élettársát.
