Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-21 / 67. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. március 21. KULTÚRA I 7 Könyörtelen végelszámolás Görgey Gábor kisregényében, A kivégzés éjszakájában a felvidéki magyarság is megjelenik GÖRGEY GABOR éjszakája ....- ^ S ZABÓ G. LÁSZLÓ Patinás történelmi családról, azon belül pedig egy titokzatos valakiről szól Görgey Gábor friss regénye, A kivégzés éjszakája, amellyel- mint vallja - régi adósságát törleszti a szerző. Most mondja ki ugyanis: „A holokausztért felelős a korabeli úri osztály is. Bridzsparti közben elképzelhetetlen volt ugyan a zsidózás, de a maguk finom, tartózkodó módján ezek az urak eltűrték a zsidótörvényeket és a zsidók elhurcolását.” A nyolcvanhetedik évében járó, több műnemben alkotó, Kossuth- díjas író (Utolsó jelentés Atlantiszról- nagyregény, Komámasszony, hol a stukker?, Rokokó háború, Galopp a Vérmezőn, Görgey - színmüvek, Megírhatatlan történet - elbeszélések, Eszkimó nyár - versek) munkái sokszor önéletrajzi ihletésűek. Új regénye fikció, bár hőse, akárcsak az író, szintén az egykori uralkodó osztályból származik, és gyerekkori környezetük is sokban hasonlít. „A szalon-antiszemitizmustól Auschwitzig, és tovább. Ha tanulmányt írtam volna, ez lenne a könyvem címe - jelzi Görgey Gábor A kivégzés éjszakája fülszövegében. — De regényt írtam, a regényíró pedig történetbe és életbe ágyazva mesél. Mesél akkor is, ha a rettenetét meséli.” Majd tömören fogalmazva hozzáteszi: „Élenjárók voltunk az első világháború után a numerus clausustól a három zsidótörvényig.” Izgalmas képpel indul a regény. 2002 nyarán telefonon keresi meg egy ismeretlen személy az írót. Bemutatkozik, és találkozót kér tőle, hogy elmondhasson neki, és kizárólag neki egy fontos történetet. Az író, aki tele van munkával és időpontokkal, végül megadja magát, és otthonában fogadja az egyenes tartású, idős férfit, aki csupán annyit kér tőle, „gyónását” csak a halála után adja közre. És belekezd százhatvannyolc oldalas, fájdalmas történetébe. Egy könyörtelen, totális végelszámolásba, amely több mint szembesítés a múlttal. Személyes család- történet, amely érinti a 20. századi magyar történelem legfontosabb eseményeit. Görgey Gábor a legközvetlenebb hangot és az egyik legizgalmasabb irodalmi formát találta meg mindehhez. Szembe ülteti velünk a mesélőt, aki meggyónja mindazt, ami családja, egy köztiszteletben álló, megbecsült, régi arisztokrata család életében lezajlott, s ezeket az eseményeket köti össze az aktuálpolitika éles momentumaival. Ezek a kitérők meg is szakítják a vallomás fő sodrát, mégis mindig könnyedén vissza tudunk lépni a rejtélyes idegen („Minek is nevezzem el? Ja igen! János!”) élettörténetéhez. Nagynénik,' nagybácsik, szülők, testvérek, a könyv végén pedig lepereg előttünk a múlt század minden nagy fejezete. A háború, a holokauszt, a felszabadulás, a kitelepítés, a rendszerváltás, és nem marad el az „agyonnyúzott” Trianon sem, amely „természetszerűleg nehezen feldolgozható, mindmáig kísértő földcsuszamlás” volt. Ezen a vonalon pedig többször is szóba kerül a Trianon után alakult Csehszlovákia is, amely „nyugati típusú köztársaság volt, és mint ilyen, korszerűbb berendezkedésű állam, mint Horthy Miklós díszmagyaros, darutollas, félfeudális, királytalan félkirálysága”. Többször megjelennek a könyvben a „felvidéki magyarok” is, akikben „a nehezebb sors nem a gyűlölködést növelte, hanem több toleranciát váltott ki belőlük máig nehéz sorsuk iránt. Az anyaország antiszemitizmusát megvetették.” Annak a vírusa pedig „lappangó állapotra kényszerül, de az első kis szóra előpattan, és teljes virulenciával pusztít tovább” - úja Görgey, miközben hőse legbenső vívódásait olvassuk. O.V.-vel kapcsolatosan .„mérgezési politikát” emleget. „Történelmi megbékélés helyett vitriolt öntenek a hegesedő sebekbe.” A regény végén eltűnik a titokzatos figura. Amikor az egyre biztonságosabban pöffeszkedő vezér már felforgatta az egész országot, és még a választás törvényét is kiforgatta, János levélben köszön el az írótól. Közli vele: rátalált az útra, amelyen nyomtalanul eltűnhet. Nem a városból - a földi létből! És mire a levelet kézbesítik, addigra valóban „eltávozik”, s csak a vallomás marad utána. A vallomás, amely nem más, mint könyörtelen végelszámolás a múlttal és ajelennel. Akönyv utolsó, 168. oldalán öt sor olvasható csupán. A többi üres fehérség. Jövőképnek kézenfekvő. RÖVIDEN Újra együtt a Taxisofőr szereplői New York. Martin Scorsese rendező és legendás filmje, a 40 éve bemutatott Taxisofőr főszereplői, Robert De Niro, Jodie Foster és Cybill Shepherd 40 évvel a bemutató után a Tribeca Filmfesztivál egy rendezvényén vesz részt. A cannes-i filmfesztivál Aranypálma díjával kitüntetett Taxisofőr csapata a Tribeca fesztivál keretén belül, a New York-i Beacon Színházban találkozik április 21 -én, hogy az 1976-os pszichodráma levetítése után a film jelentőségéről beszélgessenek. A 15. Tribeca Filmfesztivált április 13. és 24. között tartják New Yorkban. (MTI) Kiefer fametszetei az Albertinában Bécs. Anselm Kiefer német festő és szobrászművész retrospektív kiállítása nyílt meg a bécsi Albertinában, ahol a művész fametszeteit mutatják be. Kiefer korunk egyik legjelentősebb művésze, olyan alkotó, aki nagy formátumokban dolgozik és gondolkodik. A bécsi Albertina a híres metszetek közül a 35 legfontosabbat mutatja be, szemléltetve a Kiefer által jellemzően feldolgozott témákat és képciklusokat. A művek negyede a párizsi Thaddaeus Ropac galériából, a többi magángyűjtőktől érkezett Bécsbe. Az Albertinában kiállított alkotások főleg a német történelemmel, kultúratörténettel és mitológiával foglalkoznak. A Párizsban élő Anselm Kiefer grandiózus alkotásait - ugyanis csak ritkán készített hat négyzetméternyinél kisebb műveket - egyedi kollázstechnikája, festészeti megoldásai és kísérletező anyag- használata teszi egyedivé. Az idén 71 éves Kiefer művei június 19-ig láthatók a bécsi Albertinában. (MTI) Szlovákia a budapesti könyvfesztiválon Budapest. Csaknem 300 programmal, köztük író-olvasó találkozókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel, kiállításokkal várja a közönságet április 21. ás 24. között a Millenáris parkban a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A fesztivál idei kiemelt vendége Szlovákia, íródíszvendége pedig a norvég Jostein Gaarder lesz - hangsúlyozta Szabó Eszter fesztiváligazgató. Hozzátette: a nagyszabású rendezvényen idén 24 ország fogja képviseltetni magát, és mintegy 600 szerző, író, tudós és művész érkezik vendégként Budapestre a fesztivál alkalmából. A szokásoshoz képest idén több társadalomtudományi témát feldolgozó beszélgetés szerepel a programban, valamint mintegy két évtizedes szünet után ismét lesz cseh kiállítója a fesztiválnak a Cseh Centrum képviseletében. A hagyományos programok között immáron 16. alkalommal rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyre idén 18 országból érkeznek tehetséges fiatalok, az eseményen Magyarországot Totth Benedek fogja képviselni. Folytatódik a csaknem háromezer könyvtárost megmozgató Könyvtáros Klub is, az Európai Irótalálkozó résztvevői pedig idén az irodalmi díjak és pályázatok szerepéről, a siker és az irodalmi kvalitás összefüg- géseiről fognak beszélgetni, emellett téma lesz Európa növekvő megosztottsága is - ismertette Szabó Eszter. 2016-ban ötödik alkalommal rendezik meg a fesztivál keretében az ország független könyvesboltjainak sokszínűségét ünneplő Kis Könyves Éjt, valamint idén is várja a családosokat a Gyerek(b)i- rodalom szekció. Az MTI kérdésére, hogy miért Szlovákiára esett idén a szervezők választása, mint a fesztivál díszvendég-országa, Szabó Eszter úgy válaszolt: „az elmúlt évek során sok messzi ország kultúrájával ismerkedhettek a látogatók, így Kanada, Kína vagy Törökország is volt már kiemelt vendége a fesztiválnak, de az is fontos, hogy közelebbre is tekintsünk, a szomszédainkat is megis- meijük.” A fesztiváligazgató elmondása szerint a Szlovák Irodalmi Információs Központ a rendezvény alkalmából pályázat útján mintegy 25 szlovák mű magyar nyelvre fordítását támogatta. Mint fogalmazott, az idei fesztivál jó lehetőséget teremt, hogy kiderüljön, milyen piaca lehet a szlovák szerzők műveinek Magyarországon. A díszvendégség 45 programja között történelmi, valamint kiadói- fordítói kérdéseket megvitató szlovák-magyar kerekasztal-beszélge- tések, és számos könyvbemutató - kortárs költészeti és prózai antológiák, mesekönyvek, szakácskönyv, esszékötet - is szerepel. A fesztiváligazgató Jostein Gaar- derről, a vásár idei íródíszvendégéről szólva hangsúlyozta, hogy a norvég szerző első számú bestsellere, a Sofie világa 60 nyelven látott napvilágot, eddig eladott példányszáma elérte a 40 milliót. Film, valamint számító- gépes társasjáték is készült a műből, 1995-ben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. (MTI) Elhunyt Jan Prága. Súlyos betegség után 79 éves korában pénteken Prágában meghalt Jan Némec, a csehszlovák új hullám nemzetközileg is elismert rendezője és forgatókönyvírója. A filmvilág 1964-ben figyelt fel rá, amikor bemutatták Az éjszaka gyémántjai című, a második világháború idején játszódó filmdrámáját. A legismertebb alkotása az 1966-ban bemutatott Az ünnepségről és a vendégekről című film, amely a korabeli csehszlovák szocialista társadalom egyik legélesebb művészi kritikája. A Film and Filming című angol szakfolyóirat 1969-ben ezért a filmjéért a világ legjobb rendezőinek sorába iktatta. Legnagyobb sikerét azonban Jan Némec az 1968-ban bemutatott Prágai oratórium című dokumentumfilmjével aratta, amely Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállását örökítette meg. „Ez volt a legsikeresebb filmem, az egész világon több mint egymilli- árd ember látta” - jelentette ki egy korábbi inteijúban Jan Némec. A prágai tavasz eltiprása után Nemec Jan Némec (1936-2016) (SITA/AP -felvétel) Némec már nem filmezhetett, egy ideig a televízióban dolgozott, majd 1974-ben Nyugatra távozott. Előbb Németországban, majd az Egyesült Államokban élt, hazájába az 1989-es rendszerváltás után tért csak vissza. (MTI)
