Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-19 / 66. szám, szombat
1 o N go Magyar luxusmárka Párizsban 13. oldal 2016. március 19., szombat, 10. évfolyam, 12. szám Nem ilyennek képzelték Európát Mohammad Aszif Núri úgy gondolta, hogy Németországban majd kényelmes élete lesz. Görög eposzba illő hányattatásai, valamint az európai menekülttáborokban eltöltött, rémálomnak tűnő két hónap azonban meggyőzték az afgán férfit arról, hogy az erőszak és a munka- nélküliség ellenére Kabul mégsem any- nyira rossz hely. j (YT T gondoltam, V hogy Euró- t JJ pában megvalósíthatom az álmaimat - magyarázta Núri, akinek társai közül sokan szintén rózsaszín álmokat kergetve menekültek el a háború és a gazdasági kilátástalanság elől. Az elmúlt évben több mint 1,25 millió bevándorló nyújtott be menedékkérelmet az Európai Unió 28 tagállamának valamelyikében, ami rekordmennyiség az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint. A legtöbb menekült Szíriából érkezett, a második helyen az afgánok állnak. A közgazdász diplomával rendelkező 26 éves Núri a lehetőségek hiánya miatt döntött hazája elhagyása mellett a múlt év végén. A fiatal férfi hatalmas utat tett meg Kabultól Frankfurtig, hogy rájöjjön, a fii mégsem olyan zöld Németországban, mint ahogy azt az induláskor hitte. Núri útja Iránon, Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül vezetett. ,A legkeményebb az iráni és a török szakasz volt” — mondta. „Volt egy dagi srác a csapatunkban, aki alig bírt felkapaszkodni a meredek hegyi utakon. Az embercsempészek egy rúgással letaszították a szakadékba, és többé nem láttuk” - tette hozzá. Az egyik német menekülttáborból a másikba vándorolva Núri rengeteg szíriai és iraki sorstársával találkozott, akik közül sokan belekeseredtek a véget nem érő hányattatásokba és a nem túl szívélyes fogadtatásba. „Az európaiak azt hiszik, azért jövünk, hogy leromboljuk a kultúrájukat” - mutatott rá az algán férfi. A menekültekkel szembeni bizalAfgán menekültek imája a macedón-szerb határnál fekvő Tabanovce befogadóközpontjában |X ■' w* -é wm S Ám Hosszú rémálomnak tűnhetnek a menekülttáborokban eltöltött napok, hónapok (Fotók SITA/AP, TASR/AP) A kabuli bolhapiacon. Bár munkanélküliség van, és tombol az erőszak Kabulban, sok hazatérő szerint mégsem annyira rossz hely. Egy év alatt megháromszorozódott az Európát megjárt, majd hazatért afgánok száma. Apa és fia egy kabuli kovácsműhelyben. Úgy gondolják, jobb otthon, mint a bizonytalan nagyvilágban. madanság és ellenérzés tovább nőtt a németországi szilveszteri molesz- tálások után. Núri két hónap után úgy érezte, betelt a pohár, és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) segítségével sikerült hazatérnie. Csak egy elbírálásra váró menedékkérelmet hagyott maga után Európában. „Keserű szájízzel tértem haza Európából” - összegezte. Honfitársa, a 24 éves Abdul Gafur Arján is rémálomként mesélt útjáról, illetve az európai menekült- táborokról. Arján három hónapot töltött a Frankfurttól északkeletre található fuldai központban. 7500 dollárt fizetett ki az embercsempészeknek európai útjáért. „Fuldában az összes mellékhelyiség piszkos volt, és minden étkezésre vajas-lekváros kenyeret kaptunk”- panaszolta Arján. Arján alacsonyabb rendűnek- érezte magát szíriai sorstársainál. A férfi lép- ten-nyomon megkülönböztetéssel szembesült: a szíriaiak részt vehettek német nyelvtanfolyamokon, míg az afgánok nem. ,A németeknek tudniuk kell, hogy Afganisztánban, ugyanúgy ahogy Szíriában, háború van. Egyenlő elbánást érdemiünk” - tette hozzá. Arján is az IMO-nak köszönhetően került haza. Vele együtt akkor 135 afgán döntött úgy, hogy mégsem kér az „európai álomból”. Hazatérésüket Thomas de Maiziere német belügyminiszter is üdvözölte. Az IMO adatai szerint összesen mintegy ezer afgán menekült kérte, hogy hazatérhessen Németországból. Egy év alatt megháromszorozó99 Volt egy dagi srác a csapatunkban, aki alig bírt felkapaszkodni a meredek hegyi utakon. Az ember- csempészek egy rúgással letaszították a szakadékba, és többé nem láttuk. dott az Európát megjárt, majd hazatért afgánok száma. Míg 2014- ben még csak 92-en, 2015-ben már 304-en döntöttek úgy: hátat fordítanak az „ígéret földjének”. „A haza elhagyása már csak a családtól való elszakadás miatt is nehéz a fiataloknak” - magyarázta Jochen Oltmer, az osnabrücki egyetem migrációkutatója. „Számolniuk kell vele, hogy több évig is eltarthat, míg áthozhatják a családot a fogadóországba, így sokan feladják”- mondta. Nomjalaj Szaidot sem ez, sem Donald Tusk európai tanácsi elnök gazdasági bevándorlókat eltántorítani hivatott felszólítása nem érintette meg. Az afganisztáni amerikai haderő egykori tolmácsa jelenleg munkanélküli, és egy kabuli parkban tengeti mindennapjait. Ha továbbra sem sikerül állást találnia, az afgán fiatal felveszi a kapcsolatot az embercsempészekkel. „Itt nem vár rám túl fényes jövő”- magyarázta döntését. Azok ugyanis, akik együttműködtek az országban állomásozó nemzetközi erőkkel, különösen életveszélyben lehetnek a szélsőséges fegyveresek esetleges bosszúja miatt, akik árulónak bélyegezhetik őket. (MTI)
