Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-18 / 65. szám, péntek

141 DIGITÁLIA 2016. március 18. | www.ujszo.com Samsung Galaxy S7, ezt kell megugrani TESZT Tavaly megmutatta a Samsung, hogy tud igazán prémium telefont készíteni, bér kompromisszumok érén. Idén a gyártó visszavett a kompromisszumokból, miközben maradt a prémium minőség. Végre nem az iPhone-t akarja ver­ni a gyártó, „csupán” jó telefonokat akar készíteni, ez pedig minden ed­diginél ütösebb modellben kristályo­sodott ki. Külső Ha a Samsung idei Galaxy S7 csúcsmodelljét a tavalyi modell mel­lé tennénk, valószínűleg csak a gyár­tó leghűségesebb felhasználói tudná­nak különbséget tenni a két modell között. Ez nem is feltétlen probléma, a tavaly debütált fém+üveg forma­terv cseppet sem avult, így nem ró­ható fel negatívumként, hogy a Sam­sung nem nagyon piszkálta a telefon külsejét - különösen annak fényé­ben, hogy az eszköz belseje egyértelműenjavára változott. Az S7 formaterve az a terület, amely messze az androidos mezőny fölé emeli és stabilan a prémium szegmensbe pozícionálja a telefont. Az előlap és a hátlap üvegből készült, a két lap között pedig a finoman meg­munkált alumínium keret található. Az illesztések elképesztően ponto­sak, a telefon „egyben van”, fantasz­tikus minőségélményt ad a készülék, jobbat (vagy hasonlót), mint a leg­újabb iPhone-ok. A hátlapi kamera púpja idén vékonyabb lett, sokkal Íz­lésesebben simul a borításba, mint a tavalyi modellen. Hátrányként talán annyit lehet felróni, hogy a borítás vi­szonylag gyorsan zsírosodik, de úgy tűnik ez az üveg hátlap hátránya, a Sony-féle Xperia Z-sorozatnál is ta­pasztalható ez a jelenség. Közkedvelt funkciók A Galaxy S7 valamivel vastagabb, mint tavaly, de ez most nem vissza­lépés. Ez egyrészt mindennapi hasz­nálat során semmiféle plusz nehéz­séget nem okoz, sőt, a szélesebb alu­míniumkeret valamivel még kényel­mesebb fogást is biztosít, mint az S6 keskeny széle. Ehhez a hátlap kiala­kítása is hozzájárul, az ugyanis az előddel ellentétben már nem teljesen lapos, helyette a Note 5-ből megis­mert, szélein ívelt kialakítást kapta, akár egy fordított Edge modell - a kissé molettebb ház ráadásul az akku méretére is igen jótékony hatással van. A kijelzőméret és a ház okos ki­alakítása azt eredményezi, hogy a Galaxy S7 egy kézzel is kényelme­sen használható lett. A ház nem csú­szós, jól kézbeáll, a kijelző alatt ta­lálható kezelőszervek (a vissza- és appváltó gomb, illetve a fizikai home gomb) fogásváltás nélkül elérhetőek - az ergonómiára emiatt járna az öt csillag, ha osztogatnánk ilyeneket. A jó hír, hogy a Galaxy S7 ismét képes microSD kártyák befogadásá­ra, azoknak a vállalat a SIM-tálcán szorított helyet, emellett a telefon új­ra vízálló is lett, méghozzá mindjárt IP68 besorolással. Eszerint a telefon víz alatt folyamatosan használható a gyártó által meghatározott, 1-3 mé­ter közötti mélységben, por ellen pe­dig teljes mértékben védett. A mic­roSD kártyák kezelése kapcsán azért meg kell említeni, hogy a funkció nem száz százalékos, a telefon nem támo­gatja ugyanis az Android 6.0-val be­vezetett Adoptable Storage megol­dást, fotókat, térképeket, zenét mi­egymást persze továbbra is tárolha­tunk rajta. A külső hasonlóságok az S6-tal egyébként nem merülnek ki a készü­lékházban, a kijelző gyakorlatilag teljesen ugyanaz, mint a tavaly hasz­nált panel - félreértés ne essék, ez egyáltalán nem negatívum. A szóban forgó 5,1 hüvelykes Quad HD AMOLED kijelző ugyanis túlzás nélkül volt 2015 legjobb panelje, gyönyörű színekkel, a gigantikus pixelsűrűségnek köszönhetően tűéles képpel és a piacon elérhető legna­gyobb fényerővel. Ha nem romlott el, ne javítsd meg - szól a mondás, a Samsung pedig hallgat is rá, keresve sem találni jobb panelt hétköznapi használatra, böngészésre vagy mé­diafogyasztásra. Szoftveres újdonság, hogy a kijel­ző lezárt állapotban is folyamatosan mutatja az időt és az akkutöltöttséget. Óriási kihagyott helyzet, hogy az ér­tesítéseket viszont erre a képernyőre nem teszi ki a telefon, kizárólag az SMS és a fogadatlan hívások száma kerül ki, az app-értesítések viszont nem. Szerencsére AMOLED- kijelzőről lévén szó a funkció érdem­ben nem csökkenti az üzemidőt, így asztali óraként bevethető azért. Egy Achilles-sarka mégis akad a kijelzőnek, mégpedig a Samsung VR szemüveges ambíciói. A vállalat Gear VR készülékével van jelen az okos­telefonos virtuális valóság piacán, amelybe az S6 vagy S7 sorozat tet­szőleges modellje dokkolható. A szemüveg viselője a kijelző kettéosz­tott képét két lencsén keresztül figye­li, amelyek azt széles látószögüvé formálják. Miután azonban a telefon gyakorlatilag nagyitok mögött ül, ha­talmas pixelsűrűségre van szükség, hogy a szemüvegben ne legyenek lát­hatók az önálló képpontok - sajnos az így megjelenő „szúnyogháló” effek­tus még a Samsung csúcsmodelljeit a Gear VR-be csúsztatva is előjön. Bár a VR felhasználás egyelőre ki­fejezetten rétegigény, a Samsung esetében nem mehetünk el mellette szó nélkül, több okból sem: amellett, hogy a gyártó saját szemüveget is ki­adott, világszerte számos régióban, köztük hazánkban is ajándék Gear VR jár a szolgáltatóknál a Galaxy S7, valamint S7 Edge előrendelések mellé, így a következő időszakban várhatóan megugrik majd az eszköz felhasználói bázisa. A másik szem­pont pedig, hogy valószínűleg épp a szemüveggel való kompatibilitás volt a fö oka, hogy a Galaxy S7 modelle­ken még mindig a hagyományos microUSB aljzat található, az új ge­nerációs USB-C helyett, amely a ta­valyi Nexusokkal kezdve már több új modellben is alapvetőnek számít. Veszített előnyéből A telefon szubjektív teljesítmé­nyével (természetesen) semmilyen probléma nincs, a rendszer működése, az alkalmazások betölté­se mind-mind villámgyors. Egy csúcsmodelltől persze ez abszolút el­várható, érzésre azonban a Galaxy S7-ben még évekre szóló tartalék van, a készülék várhatóan két-három év múlva is használható marad majd. A készülék minden feladattal könnye­dén megbirkózik, beleértve a látvá­nyos grafikát felvonultató játékokat, a weboldalak villámgyors betöltését és görgetését. Az eszköz a melege­dést sem viszi túlzásba, leginkább akkor hevülhet fel, mikor beköltö­zésnél nagy mennyiségű alkalmazást kell frissítenie (illetve benchmarkok alatt), noha még ekkor sem mondha­tó kifejezetten forrónak. A legújabb Android A készülék a legfrissebb, 6.0-s Marshmallow Android rendszerrel felszerelve érkezik, amelyre a gyártó szokás szerint ráhúzta saját Touch- Wiz felületét. Ez mára egészen le­tisztulttá vált, esetleg a beállítások menü, illetve az értesítési és gyors­beállítási sáv világos élénk színei le­hetnek kicsit túl rikítók egyesek szá­mára - ezekkel a gyártó valószínűleg az AMOLED panel képességeit akarta hangsúlyozni. Igaz, megjele­néskor a legfrissebb Android talál­ható az eszközön, a Galaxy S6 mo­dellek példája azonban nem sok jóval kecsegtet a későbbi frissítések kap­csán. A gyártó tavalyi csúcsmodell- jeinek egészen idén február végéig kellett várni, hogy az első készülékek Marshmallow-t kapjanak, míg több rivális készülékre, köztük az LG G4 zászlóshajójára már röviddel a meg­jelenés után, tavaly novemberben el­jutott a rendszer. Szerencsére az S6-nál már jól működik az androidos havi bizton­sági frissítések kiadása, egy-két hét­tel a Google hivatalos kiadása után a Samsung is leküldi a telefonokra a ja­vításokat - az S6 például jelenleg a februári patchnél tart. Várhatóan az S7-néi is tartja ezt a szokását a Sam­sung, és legalább a csúcsmodelleket rendszeresen foltozza majd. Szerencsére az előre telepitett ap- pokat a cég nem vitte túlzásba, a Google alkalmazásain kívül marok­nyi Samsung app és a Microsoft né­hány appja került fel a készülékre. A gyártó saját szoftverei közül nem ma­radt ki az egészség- és fitneszfigyelő S Health, amellyel akárcsak az ko­rábbi készülékgenerációknál, szám­lálhatjuk a megtett lépéseket, több­féle testmozgást is követhetünk vele a futástól a kerékpározáson át, egé­szen a túrázásig, a hátlapi kamera melletti szenzorral a pulzusunkat is megmérhetjük, valamint étel­italfogyasztásunk is naplózható se­gítségével. A Galaxy S7 fizikai home gombja ujjlenyomat-olvasót is tartalmaz, és ahogy a tavalyi kiadásnál, most is érintéses és nem lehúzós működésű a szenzor. A szenzor pontosságára a telefont kézben tartva nem lehet pa­nasz, gyakorlatilag minden alkalom­mal elsőre felismeri a ráhelyezett uj­jat, és a mintegy másodperces kés­leltetés sem zavaró. Komolyabb aka­dály, ha a megszokottól eltérő szög­ben nyomunk a szenzorra, például ha az asztalon fekvő telefont szeretnénk kézbevétel nélkül feloldani - ilyen­kor csak sokadik próbálkozásra jár­tunk eredménnyel. Kamera Nagyot megy viszont az eszköz a kamerát beizzítva: a szenzor bár négy megapixellel karcsúbb mint tavaly, a 12 megapixeles érzékelő, 1,4 milli­méteres pixeleinek köszönhetően, rendkívül szép képeket készít, még gyér fényviszonyok mellett is. Mi­után, ahogy a gyártó nevezi „Dual Pi­xel” szenzorról van szó, annak min­den pixele bevethető a fókuszkere­séshez, ezáltal kivételesen gyors au- tofókuszra képes. A kamerából az optikai képstabilizátor sem maradt ki, ami ugyancsak sokat javít a fotók mi­nőségén, különösen kevés fény mel­lett. A gyakorlat visszaigazolja a gyártó ígéreteit: a kamera tényleg ki­vételesen gyorsan és pontosan fóku­szál, miközben az elkészült képek is hozzák a legjobb telefonos kamerák szintjét. Némi kifogás csupán a zajszűrő algoritmust érintheti, rossz fényviszonyok között képes a kame­ra elmosni a finomabb részleteket - de ez csak kivételesen gyenge fénynél zavaró. A telefont használva érezhető, hogy a Samsung most tényleg igyekezett hallgatni a felhasználókra-vásárlókra. Nincs erre jobb illusztráció, mint az akkus kapacitás. A „régi Samsung”, amely az Apple kihívójaként tekin­tett magára, nem engedte volna meg, hogy az aktuális iPhone-hoz képest vastagabb telefont dobjon piacra - a Galaxy S6 például hajszállal, de vé­konyabb volt az iPhone 6-hoz és 6S- hez viszonyítva. Erős akkumulátor Ezt a logikát azonban végre kidob­ta a Samsung, a Galaxy S7 több, mint egy teljes millimétert hízott, ennek előnyeit pedig a felhasználók élvez­hetik: az S6 éppen csak átlagos 2550 mAh kapacitású akkuja helyett egy tiszteletet parancsoló 3000 mAh-s telep fért a házba. Ez már nagyszerű akkus üzemidőt biztosít, normál használat mellett másfél nap is ki­húzható, könnyebb használattal pe­dig a két teljes nap sem elérhetetlen, közepes fényerővel mintegy 4-5 óra folyamatos bekapcsolt kijelzős hasz­nálatra számíthatunk - ami nagyon jó értéknek számít, ilyent jellemzően a phabletek tudnak nyújtani. Konklúzió Mindent összevetve tehát el­mondható, hogy a Samsungnak idén sikerült megalkotni a meghatározó, kategóriadefiniáló prémium androi­dos telefont. A készülék amellett, hogy kézbe fogva nem hagy kétsé­get afelől, hogy felső kategóriás esz­közről van szó, teljesítmény terén is nagyon jól sikerült, mindezt irigy­lésre méltó akkus üzemidő mellett. A vízállóság és microSD csak hab a tortán - utóbbinak köszönhetően rá­adásul könnyebb szívvel dönthe­tünk a kisebb tárhellyel szerelt, ezért olcsóbb verziók mellett. Ezzel el is érkeztünk a hagyomá­nyosan legfájdalmasabb specifiká­cióhoz, az árhoz. A 32 gigabájtos alapmodellért jelenleg 700 euró körüli összeget kell kicsengetni (igaz, a szlovákiai mobilszolgálta­tók kínálatában, akciósán ennél lé­nyegesen olcsóbban is megvásá­rolható a koreai gyártó újdonsága). Ez tetemes befektetés, 2016-ban azonban már sajnos el kell fogad­nunk, hogy a csúcskategória felső kilátójára ennyibe kerül a belépő­jegy. Cserébe viszont kétségtelenül prémium eszközt kapunk a pén­zünkért, amelynek - eddig leg­alábbis - nincs párja az idei andro­idos mezőnyben. (hwsw) Nincs párja az idei androidos mezőnyben (Fotó: Samsung)

Next

/
Thumbnails
Contents