Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-14 / 61. szám, hétfő
4 I Vészhelyzet? KOCÚR LÁSZLÓ M árcius 6. némileg barna hajnala óta tudjuk, választani csak több rossz megoldás közül lehet. Nem ilyen lovat akartunk. A választások előtt úgy tűnt, a kardinális kérdés a „Smer vagy a jobboldal” lesz, és már rajzolódtak is a kényelmes, kvázi realisztikus forgatókönyvek. Aztán a választók másként döntöttek. Mondják, a választók egy része frusztrált volt, de hát a frusztrált választó is választó. A választási törvény meg egyébként sem ismeri ezt a kategóriát. Amit dobott a gép, az minden, csak nem kényelmes, ámbátor nagyon is realisztikus. Ezzel kell valamit kezdeni. A kampány lőporfüstje elszállt, s vele a kampány lényegét képező érzelmekre és indulatokra hatás is a múlté. Maradtak a számok, s azok makacs dolgok. A köszönő kiegészítésekkel ellátott óriásplakátokról még önbizalommal telire photoshoppolt politikusarcok mosolyognak ránk, ám akinek komoly lapokat osztottak, az sokat öregedett ez alatt a pár nap alatt. A fejlemények iránt hivatalból érdeklődni köteles sajtómunkás és az érdeklődő választó csak kapkodhatta a fejét ezen egy hét alatt, hogy akkor most ki kivel igen, ki kivel nem, utóbb mégis, vagy mégsem. A képviseleti demokrácia azon az illúzión alapszik, hogy a választók választott képviselőik útján, politikai erejükkel arányos mértékben gyakorolják a hatalmat. E választott képviselők a legjobb tudásuk szerint irányítják az országot, a nép, az istenadta javára. A rendszerváltás óta azonban ezt így, ebben a formában vajmi kevésszer tapasztalhattuk meg. Olyannyira, hogy az ország negyven százaléka már el se ment választani. Azt még anélkül is elmondhatjuk, hogy az általános, politikusellenes hangulatra demagóg módon való rájátszással vádolhatnának bennünket, hogy a politika eltávolodott, elszakadt az emberektől. Részben ennek is a következménye a közöny, és a mostani eredményeket is szülő, fentebb említett frusztráció. Fontos, hogy ebben a helyzetben ne értékeljünk túl dolgokat, folyamatokat, illetve, hogy a politikusok se tulajdonítsanak önmaguknak nagyobb jelentőséget annál, amekkora megilleti őket. Akármilyen koalíció áll is össze, a haza megmentőjének szerepében tetszelegve, sokadszor a kisebbik rosszat választva, önnön arcát vesztve, az elfogadhatón túli kompromisszumokat meghozva senki sem tündökölhet majd. Mert az ország nincs olyan helyzetben, hogy meg kelljen menteni. Ilyen utoljára 1998-ban volt, azóta nem. A „bármit, bárkivel a kisebbik rossz érdekében” a pártok saját választói körében nem ad felmentést a politikai promiszkuitásra, aminek az egyik csúcsa kétségkívül az lenne, ha egy részben magyar párt a Smerrel és a magyarfaló Szlovák Nemzeti Párttal kormányozna, csak azért, mert a március 6. reggelére kialakult számsorból csak így lehet 76-nál többet kihozni. A hétvége politikusszájból legtöbbet kihulló kifejezése a felelősség volt. Felelősség az országért, annak kormányozhatóságáért. Ám az országgal és a választókkal szembeni felelősség nem mindig ugyanaz. Nehéz és fárasztó, nem utolsó sorban drága kampányon vannak túl a pártok. Értelemszerűen elvetik az előrehozott választások gondolatát, hisz akkor ugyanezt elölről kellene kezdeniük. Ehhez a pénz, paripa, fegyver, és persze a humán erőforrás sem adott minden politikai alakulatnál. A parlamentbejutott pártok a szakértői kormánynak sem barátai, hiszen akkor a végrehajtó hatalomból maradnának ki teljességgel, ami egyenlő a kidobott kampányerőforrásokkal. Ezt is látnunk kell a haza sorsáért érzett, hirtelen támadt, fenenagy felelősségérzet mögött, természetesen a protestpártok várható további megerősödése mellett. Az EU-s elnökségre való hivatkozás, mint apromiszkuitás legitimációja, szintén fals szirénhang csupán. Ott van Belgium, amely a maga 541 napjával világrekordot döntött a „kormánytalanságban”, ez idő alatt szemrebbenés nélkül levezényeltek egy EU-s elnökséget is, különösebb problémák nélkül, és az ország sem omlott össze. Szlovákiában most adott egy, a „megszokottnál” bonyolultabb politikai helyzet. Azonban olyan „vészhelyzetről”, amely szélsőséges megoldásokra hatalmazná fel a parlamenti pártokat, nem beszélhetünk. Nekik biztosan rosszabb lenne egy hivatalnokkormány és/vagy egy előrehozott választás. Az országnak nem biztos. FIGYELŐ Ajjaj: kötelezővé tennék a szavazást Első olvasatban elfogadta a bolgár parlament azt a javaslatot, amely kötelezővé tenné a választásokon való részvételt. A jobbközép kormány szerint a kötelező részvétel mérsékelné a választási csalások veszélyét, és emelné a politikai intézményekbe vetett bizalmat. Az EU legszegényebb tagállamában az elmúlt szűk három évben öt kormány működött, a legutóbbi, 2014-es választásokon 51 %-os volt a részvétel. A javaslat alapján azok, akik nem adják le voksukat, 50 leva (kb. 27 euró, ám a minimálbér is csak 160 euró) pénzbírságra vagy szociális juttatásaik három hónapos megvonására számíthatnak. A tervezetről, amelyet a képviselők 121-27 arányban szavaztak meg, március végén ismét állást kell foglalniuk a törvényhozóknak. Bulgáriában októberben elnökválasztást rendeznek, az új parlament megválasztására pedig 2018-ban kerül sor. 2013-ban Bulgáriában hónapokig ezrek tiltakoztak a korrupció és szervezett bűnözés ellen. Az Európai Unió ugyancsak többször kifogást emelt az igazságszolgáltatás helyzete és a korrupció miatt, s ez hozzájárult ahhoz, hogy Bulgária és Románia nem válhatott a schengeni övezet tagj ává. (MTI) VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. március 14. | www.ujszo.com Skócia újra nekifút a függetlenségnek Ha Naev-Britannia kilép az EU-ból, a skótok elszakadhatnak Nem hagyjuk, hogy Skóciát akarata ellenére kirángassák az Európai Unióból - ezzel reagál a brit kilépési népszavazásra a skót kormány, és egyelőre szelíd kilépési kampányba kezd. A pontos megfogalmazás szerint ,meggyőzési kampányt” indít a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP), ismét el kívánja magyarázni a skót választóknak a Londontól való függetlenség mellett szóló érveket. Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal, és David Cameron brit miniszterelnök a voksolás másnapján kijelentette, hogy a skót függetlenség kérdése „egy nem- zedéknyi időre, sőt talán végérvényesen lekerült a napirendről”. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a hétvégén bejelentette: az új kampány nyáron indul, a májusi skóciai parlamenti választások és a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt országos népszavazás után. Sturgeon szerint a kormány „nem akarja erőszakosan belehajtani” a skót függetlenség ellenzőit álláspontjuk megváltoztatásába, hanem „türelemmel, tiszteletteljesen” igyekszik meggyőzni őket arról, hogy a függetlenség kínálja Skócia számára a legjobb jövőt. Hozzátette: az általa elképzelt skót jövőt „nem az egymást követő, általunk meg nem választott tory kormányok alakítják, hanem azok, akiket mi választunk”. Nicola Sturgeon a Nagy-Britanniát 2010 óta kormányzó - Skóciában rendkívül népszerűtlen - brit Konzervatív Pártra utalt. Beszédében a skót miniszterelnök egyelőre nem tett utalást a Skócia függetlenségéről szóló esetleges újabb népszavazás időpontjára. Korábban azonban már többször is egyértelművé tette azt az álláspontját, hogy ha az EU-tagságról tervezett júniusi népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor indokolttá válna egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon legutóbb február végén, a BBC televíziónak nyilatkozva jelentette ki, hogy szinte biztosra vehető az újabb függetlenségi népszavazás, ha Skóciát akarata ellenére kirángatják az EU-ból. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Bugár vihart kavart az interneten TALLÓZÓ Szinte felrobbantak a szlovák hírportálok internetes oldalai, miután Bugár Béla, a Híd elnöke szombaton este élő adásban bejelentette, hogy elfogadja a meghívást, és részt vesz a Smer kormányalakítási tárgyalásain. Ezután Andrej Danko, az SNS elnöke megdicsérte őt, mondván, Bugár kompromisszumkereső politikus, és a Szlovák Nemzeti Pártnak a Smerrel, valamint a Híddal lenne a legkevesebb gondja az együttműködés terén. A szlovák kommentelők a Face- bookon sem kímélték a Híd elnökét. Minden elkeseredettségüket Bugár nyakába zúdították, szembesítve őt választások előtti ígéreteivel, és március 8-i kijelentésével, hogy nem tárgyal a Smerrel. Egyes hozzászólók szerint éppen ez a lépés okozza majd, hogy Marián Kotleba pártja még jobban megerősödik. Sokan sajnálkoztak, hogy rá szavaztak, árulónak, Júdásnak nevezték, például a Híd választási óriásplakátján álló egyik szlogenre hivatkozva: „El tud képzelni egy Fico-nélküli kormányt? Mi igen!”. Az egyik visszatérő kérdés az volt, vajon a Híd „hogyan akarja megelőzni a szélsőségesek további erősödését, amikor épp most döntötte el, hogy azt fogja támogatni, ami itt négy évig volt”. A Denník N bloggere, Marián Letko szerint Bugár ezzel politikai öngyilkosságot követett el, „ de már unja az ellenzéki padsorokban való üldögélést, fáradt és öreg”. A szerző szerint már csak abban reménykedhet, hogy tényleg összeáll a Smer-SNS-Híd-Sieť-kormánkoa- líció. „Ezek után egy előrehozott választásokat nem élne túl a pártja. Kérdés, hogy túlélheti-e a Smerrel való kormányzást. A Smer nem bánik kesztyűs kézzel a koalíciós partnereivel, egy szempillantás alatt eltünteti azt, akire már nincs szükség. Meggyőződhetett erről a HZDS és az SNS is, és most pontosan ez vár a Hídra. De bárhogy lesz is, egy biztos: Béla befejezte” - írta a Denník N. (pluska, denníkn)
