Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-02 / 51. szám, szerda
www.ujszo.com I 2016. március 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Migráns munkavállaló A menekülteket már a nyugati minimálbérek is kiszorítják a piacról A összeesküvéselméletek gyártói JLM M kitalálták, hogy a JL. menekültáradatot a multik is gerjesztik, hogy így hozzanak be olcsó munkaerőt az Európai Unióba. Bárcsak ilyen jó helyzetben lennének az uniós munkaerőpiacok. Szép is lenne, ha a menekültek vagy a bevándorlók általában gyorsan találnának maguknak munkahelyet, (legálisan) dolgozni kezdenének, és így adófizető állampolgárrá válnának. Ahelyett, hogy a többi adófizetőnek kellene eltartani őket (finanszírozni a jóléti juttatásokat és szolgáltatásokat számukra). A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Minimálbér tekintetében Luxemburg az európai csúcstartó 1923 eu- róval, Franciaországban 1458, Hollandiában 1502, Írországban 1545 euró a legkisebb lehetséges fizetés, hogy csak néhány példát említsünk. Ez a havi fizetés, heti 40 órás munkaidővel számolva (a franciáknál ez csak 35 óra). Nyugat-Európában egyedül Németországban nem létezett szövetségi szintű minimálbér, de az új Merkel-kormány a szocdemek nyomására bevezette - tegyük hozzá, kitűnő időzítéssel épp a menekültáradat előtt, bár akkor ezt még nem tudhatta. Ha tehát most egy német munkaadó alkalmazni akarna bárkit is, azt csak 8,51 eurós órabérrel vagy e felett teheti (ez havi szinten 1473 euró). Ennyit az „olcsó munkaerő” behozatalának logikájáról. Valószínűbb, hogy a kevésbé képzett, rossz nyelvtudással és kevés tapasztalattal rendelkező migránsokat már a minimálbérek is kiszorítják a munkaerőpiacról. És ez még csak a kezdet. Mert a bruttó bér még nem feltétlenül tartalmaz egy sor járulékot meg egyéb költséget (étkeztetés, fizetett szabadság), így a munkaadó költségei a fenti összegeknél is magasabbak. Különösen olyan ágazatban, ahol az ágazati kollektív szerződések a minimálbérnél magasabb bért írnak elő. És még mindig nincs vége, mert még szóba sem kerültek a bürokratikus terhek. Csak illusztrációként: ahogy a brit The Economist gyakran emlékeztet, a francia munkatörvénykönyv teijedelme tavaly 3809 oldalt tett ki (45 százalékkal több, mint 10 éve) és csak a fodrászok kollektív szerződése 196 oldalból áll. Az EU tagállamai megint nem használták fel a közpénzügyeik rendbetételére és a sokat ragozott strukturális reformokra azt az időt, amit az uniós mentőalapok létrehozásával és az Európai Központi Bank nem standard monetáris politikájával nyertek. Ezért a menekültek jórészt agyonszabályozott, agyonadóztatott, és megdrágított munkaerőpiacokra érkeznek, ahol többségük elhelyezkedési esélyei elég gyatrák. Viszont a valóban menekültjogot kapók előtt tárva-nyitva áll ajóléti állam kapuja (a korlátozásokat alkalmazó Dánia kivételével). Ebből sehogy sem jön ki pozitív gazdasági hatás a befogadó országokra, es ez a fo gond. Olcsó munkások toborzásával vádolni a multi- kat teljes képtelenség. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója KoTAHh (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Például a hazai bab VERES ISTVÁN agyon feldühítettek a múlt héten, mert nem tudtam rendes babot venni. Rendes bab alatt azt értem, hogy a csomagolására ráírják, hogy melyik országból származik. Több üzletláncban is próbáltam olyan szárazbabot venni, amelyen ez szerepelt volna. Olyasmik voltak rajta, hogy „Származási hely:” a kettőspont után meg semmi, vagy kis ragasztott cetli, olvashatatlanul apró betűvel pedig ráírva, hogy A: Kína, B: Argentína, C: Madagaszkár. A csomagoláson viszont nem találtam semmilyen feliratot. Egyébként sem földrajzos kvízt jöttem megoldani, hanem babot szeretnék venni. Miért kell ezt bonyolítani? Oké, menjek piacra. Csakhogy én a piacosoknak sem hiszek. Pontosabban valamelyiknek hiszek, valamelyiknek nem. De akinek hiszek, az meg nem biztos, hogy árul babot. Közben egy olyan országban élek, amelynek a nagy részén a bab, ez a viszonylag igénytelen növény megterem. Még az Alacsony-Tátrában is sok helyen látni, ahogy a falusi udvarokban, kertekben egymás mellé leszurkált botokra futtatják fel a babot. Szerencsés emberek, van saját bábuk. Nem azt akarom mondani, hogy a kínai, argentin vagy madagaszkári bab nem lehet jobb annál, ami nálunk terem. De szerintem ha Kínában, Argentínában vagy Madagaszkáron valakinek sikerül nagyon jóféle babot termelnie, azt nem fogják nálunk árulni 60 cent per félkilós csomagolásban. Azt sem akarom mondani, hogy amit külföldről behoznak, az eleve rossz, hiszen ez nem igaz. Viszont ha külföldről jót hoznak be, az biztosan nem lesz olcsó. Ezért nem veszek olcsót és külföldit: mert szembe megy a józan ésszel, hogy minőségi is legyen, utaztassák is, és még olcsón is árulják. Mindenesetre szomorú, hogy mifelénk, ahol régen mindenki mezőgazdasággal foglalkozott, hirtelen nem lehet hazai babot venni. Vagy ha lehet, nagyítóval kell keresni. Nem mintha a kenyérrel nem ugyanez lenne a helyzet, de ez megint egy külön téma. Én egyébként úgy kezdeném a dolgot, hogy hoznék egy törvényt, amely adómentesíti és egyszerűsíti a háztáji termények árusítását. De ha intelligens országban élnénk, még állami támogatást is kaphatnának. Főút mellett lakó személy kartonlapra kiírja hogy bab eladó, és kiakasztja a kapura. És ezért nem kap büntetést. A következő évben már a szomszéd is ki fog akasztani egy táblát, hogy árul valamit és kialakul valami, amiből mindenki profitál. Biztos, hogy többen meglátnák a régiójukban, a földben rejlő lehetőségeket. Nem értem, miért kellenek ilyen törvény- módosításhoz évtizedek. Dobjuk ki a görögöket, és minden oké MARIÁN LEŠKO pár nappal a választások előtt rendeznek televíziós ■„„.J politikai vitaműsort, az már önmagában magyarázat arra, hogy mi minden hangozhat ott el, de ez nem je- JBL jBL. S* * lenti azt, hogy az elhangzottak rendben is lennének. Megbocsáthatatlan például a politikai paletta egyetértése abban, hogy Görögországot egyszerűen ki kell tenni az eurózónából és Schengenből. Tavaly nyáron a menekültkérdés még „német probléma” volt, most meg „görög problémaként” állítják be. A pártok feletti nagy egyetértés Szlovákiában abból fakad, hogy az egész menekültválság egy fikarcnyit se legyen a mi problémánk. A visegrádi országok B terve egyszerű, mint a faék. Mivel Athén nem hajlandó önként menekülttábort csinálni egész Görögországból, el kell intézni, hogy északi szomszédjai zárják le a határaikat, és egy nagy menekülttáborrá változik a görög-balkáni határsáv. Ez nem más, mint hogy négy közép-európai ország kijelöli azt a területet, hogy szerintünk hol alakuljon ki humanitárius katasztrófa. Mert azt egy percig sem hiszi senki, hogy a gazdaságilag romokban heverő Görögország képes menekültek százezreiről gondoskodni. A „megoldást” meglehetősen lakonikusan kommentálta Sigmar Gabriel német alkancellár: „Ez nem terv, hanem egy rakás szar”. Csakhogy a C terv sem jobb, amivel Ausztria állt elő és belerángatott nyolc balkáni államot, mert ugyanúgy kizárólagos görög problémát csinál egy európai problémából. Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter le is szögezte, hogy az EU-nak jelenleg semmilyen közös irányvonala nincs menekültkérdésben, csak az anarchiát próbálja menedzselni. Míg a szlovákiai pártok közös jellemzője, hogy még csak hallani sem akarnak arról, hogy ez a közös európai probléma a mi problémánk is, Orbán Viktor magyar kormányfő egyre inkább felfedi, hogy ő más célokat követ. O nem a menekülteket tartja ellenségnek, hanem az Európai Uniót. Erről tanúskodik az a kérdés, amit népszavazásra bocsát: Akaija-e hogy az EU az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? Kövér László, az Országgyűlés elnöke ehhez hozzátette:,,Nem megoldásról, hanem precedensről van szó a bevándorlási kvóták ügyében, amely arról szól, hogyan lehet újabb lépést tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Fel kell készülni a jövőre, amikor együtt kell megvédenünk a Kárpát-medencét”. Egy dolog olyan politikusok társaságába keveredni, akik az Európai Uniótól akarják védeni a Kárpát-medence népeit, és teljesen más, ha Szlovákia egy ilyen csoportban tartósan ott maradna, amikor azt látjuk, hogy Orbán egy ideje Vlagyimir Putyin legjobb ügynökeként ténykedik. Európában egyre erősebb az „antihumánus koalíció”, az olyan országok csoportja, amelyek a menekültek hermetikus kizárására törekednek. És egyre reálisabb a schengeni övezet szétesése, aminek részben az az oka, hogy a visegrádi országok semmilyen szerepet nem hajlandók vállalni a befogadásban. A hidegháborús idők óta elismert politológus, Zbigniew Brzezinski ismét fején találta a szöget: „Néhány fanatikus az Európai Unió szétesését áhítja. Hova fognak menekülni, ha ez bekövetkezik?” A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ A szlovének elveszik a menekültek pénzét A szlovén hatóságok minden pénzét elveszik azoknak a menekülteknek, akik nem háború sújtotta területről érkeznek, és egy fillér nélkül toloncolják őket vissza Horvátországba - jelentette az N1 horvát kereskedelmi televízió. Egyfajta bírságról van szó, illegális határátlépés miatt, a „büntetés” nagysága mindig attól függ, hogy mennyi pénz van a határsértőnél: ha 120 eurót találnak nála, akkor a büntetés 120 euró, ha 330-at, akkor 330. A Novi List című horvát lap azt állítja: birtokában van több olyan szelvény másolata is, amelyet a szlovén hatóságok állítottak ki többségében algériai és marokkói bevándorlóknak. A lap szerint a horvát hatóságok nem tehetnek mást, mint hogy visszaküldik őket Szerbiába. A Jutamji List arról ír, hogy a szlovén rendőrség a regisztráció alkalmával kérdéseket tesz fel a menekülteknek, s ha nem adnak megfelelő választ, visszaküldik őket. A hatóságok kérdéseitől már azok is rettegnek, akik Szíriából és Irakból érkeztek, és valóban a háború elől menekülnek, mert elég egy rossz válasz, és máris visszatoloncoljákőket. (MTI) Nem egyházellenes az Oscar-díjas film A Vatikán lapja is méltatta az Oscar-díjas Spotlight - Egy nyomozás részletei című filmet, amiért hangot adott a katolikus papok által szexuálisan zaklatott áldozatok „mély fájdalmának” és leszögezte, a film nem katolikusellenes. A film a Boston Globe újságíróinak nyomozását mutatja be, akik kiderítették, hogy katolikus papok több száz gyereket erőszakoltak meg Bostonban, és ezt az egyház szisztematikusan a szőnyeg alá söpörte. Az Osservatore Romano vatikáni újság idézte a film producerét, aki a díjátadóról üzent a pápának: Ferenc pápa, ideje megvédeni a gyerekeket és helyreállítani a hitet. A lap értelmezése szerint ez azt jelzi, hogy még él a hit az intézmény és a pápa iránt, aki folytatja az egyház megtisztítását. A filmet a pápa és a papok szexuális visszaéléseivel foglalkozó vatikáni testület is látta. (MTI)
