Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-09 / 57. szám, szerda
181 DIGITÁLIA 2016. március 9. I www.ujszo.com Váltságdíjat kér egy maces vírus INDEX-HÍR Váltságdíjat kérő vírus támadt OS X-es gépekre, valószínűleg ez az első ilyen ismertté váló eset. A vírust a Transmission nevű tor- rentklienssel töltötték le a felhasználók. Az alkalmazásban volt egy KeyRanger nevű rosszindulatú vírus, amely- három nappal a telepítés után blokkolta a felhasználó merevlemezét. A vírus ezek után pénzt kért azért, hogy a felhasználó megint hozzáférhessen adataihoz, ez volt a váltságdíj. Az Apple már megtette a szükséges lépéseket, hogy megakadályozza a vírus terjedését, a Transmission alkalmazás ezen változata egyszerűen nem települ a gépekre. Ez persze nem segít azokon, akik már telepítették a fájlt. Azóta kijött a Transmission újabb verziója, amelyben nincs vírus. Az utóbbi időben elég elterjedté váltak a váltságdíjat kérő vírusok a windowsos gépeknél, de OS X-re ezidáig ez nem volt jellemző. A szakemberek nem tanácsolják a váltságdíj kifizetését, mert ez felbátorítja a hackereket. Arra sincsen garancia, hogy a vírus írója tényleg feloldja a titkosítást a merevlemezről a pénz beérkezte után. Vagy arra, hogy teljesen eltávolítja a vírust a gépről és nem aktiválja egy későbbi időpontban megint. Három nappal a telepítés után blokkolta a merevlemezt (Képarchívum) Strapabíróbb akkumulátorok jöhetnek MTI-HÍR Évek óta próbálkoznak azzal kutatók, hogy új akkumulátor- technológiát fejlesszenek ki, ám a kutatások rendkívül lassan haladnak. Az amerikai energetikai minisztérium kutatószervezete (Arpa-E) bejelentette, hogy úttörő akkumulátortechnológiát fejlesztett ki. A szervezet úgy említi a találmányt, mint az akkumulátorok Szent Grálját, egy olyan új, kémiai és mérnöki eljárást dolgoztak ki, amivel adott méretben több energiát lehet tárolni, mint a ma ismert megoldásokkal. A szervezet igazgatója, Ellen Williams egyelőre csak annyit árult el, hogy hét év alatt sikerült egy olyan teljesen új megközelítést kifejleszteni, ami működőképes, és forgalomba is hozható. Tiszta és olcsó energiát ígér. Többről van szó azonban, mint hosszú ideig üzemelő okostelefonokról és autókról: a megoldás az egész amerikai elektromos hálózatot is átalakíthatja 5-10 éven belül - véli az igazgatónő. Az energiatárolás terén csak fájdalmasan kis lépésekkel megy a fejlesztés, mert olyan sok a megoldandó probléma. Jelenleg lítium- ion-akkumulátorokat használunk mobiltelefonokban és elektromos autókban egyaránt, e téren azonban több okból kifolyólag nagy áttörésre már nem lehet számítani. Helyettesítése érdekében számos kutatás folyik. 2013-ban az úgynevezett lítium-levegő- akkumulátorokkal sikerült - egyelőre csak laboratóriumi körülmények között - előrelépni. Ezzel egy elektromos jármű akár 800 kilométert is meg tudna tenni egyetlen töltéssel. Akkumulátorok terén nehéz áttörést hozni (Képarchívum) Sony Z5 Premium, a VR véletlen királya Ez az első 4K felbontású kijelzővel felszerelt telefon, a panel egész pontosan 2160x3840 pixelt vonultat fel (Képarchívum) TESZT A Sony Xperia Z5 Premium az első telefon, amelyet 4K kijelzővel szereltek fel - igaz a brutális panelt átlagos használathoz nehéz lenne megindokolni, VR- szemiivegbe téve azonban egyből értelmet nyer. A Sony idén elköszönt Z szériájától, a csúcsmodellsorozat utolsó darabjai tavaly nyár végén láttak napvilágot. A cég ekkor mindjárt három Z5 verzióval is előállt, szokásához híven az 5,2 hüvelykes standard csúcsmodell mellett egy kisebb, 4,6 hüvelykes változatot is kiadott „Compact” címkével. Utóbbiak egyébként hagyományosan népszerű modellek, mára gyakorlatilag ez maradt az egyetlen, kisméretű androi- dos csúcsmodelleket felvonultató széria. A szokásos két telefonon túl azonban a Sony 2015-ben felfelé is terjeszkedni kezdett, az Xperia Z5 telefonok sorához így - mintegy nagy fináléként — az 5,5 hüvelykes Z5 Premium is csatlakozott. A készülékben dolgozó hardvert tekintve lényegében egy felnagyított Z5-ről van szó: ugyanazt a processzort, memóriát és kamerát is találjuk a két eszközben. Akad azonban egy fontos különbség, amelynek köszönhetően a Premium címkés telefon még az idei Mobile World Congress frissen leleplezett csúcsmodelljeit is maga mögött hagyja a kijelző. Az első 4K panellel ■ Az Xperia Z5 Prémiumban a kereskedelmi forgalomban kapható androidos telefonokon eddig használt legnagyobb felbontású panel kapott helyet. Ez az első 4K felbontású kijelzővel felszerelt telefon, a panel egész pontosan 2160x3840 pixelt vonultat fel. A korábban leginkább tévék vagy monitorok paraméterei között felbukkanó érték a Z5 Premium 5,5 hüvelykjén egészen elképesztő, 806 PPI-s pixelsűrűséget produkál. Hogy ez pontosan milyen előnyökkel jár a mindennapi használat, böngészés, e-mailezés, videózás vagy játék során egy hasonló méretű Quad HD vagy akár Full HD panelhez képest? Semmilyennel. A csúcstelefonokban manapság népszerű Quad HD panelek ugyanekkora képátló mellett 534 PPI, az idén (különösen a Sony új Xperia X sorozatában) reneszánszukat élő Full HD felbontású kijelzők pedig 401 PPI pixelsűrűséget hoznak - mindkét érték elég magas ahhoz, hogy egy átlagos látással rendelkező ember szabad szemmel ne tudjon különbséget tenni közöttük. A hasonló óriás felbontásoknak ezzel együtt nagyon is van létjogosultsága - csak épp nem a mindennapi „utcai” felhasználás során. Az ilyen pixelsűrűségeket felvonultató telefonok az éppen szárnyait bontogató VR, azaz virtuális valóság szemüvegek hullámait lovagolhatják meg - legalábbis azt a vonulatot, amelyben a telefonok látják el a kijelző szerepét. A VR jelenleg két ágra látszik oszlani, ezek egyikét a mobilokhoz szánt kiegészítő szemüvegek, jobban mondva szemüvegkeretek alkotják, melyeket 2014-ben a Google indított útjára kartonpapírból hajtogatható Cardboard megoldásával, a másikat pedig PC-khez vagy konzolokhoz szánt dedikált eszközök, mint az Oculus Rift, a HTC Vive vagy épp a Sony korábban Project Morpheus néven ismert PlayStation VR-ja - a nagy felbontású telefonkijelzők értelemszerűen az előbbi halmazban lelhetnek otthonra. A Cardboard és a hasonló szemüvegek lényegében kimerülnek egy műanyagból vagy akár papírból készített keretben, amelybe behelyezhetjük a telefont, annak kijelzőjét pedig két lencsén keresztül nézhetjük - ezek formálják aránylag széles látószögű képpé a telefonon megjelenített, a szemekhez kettéosztott tartalmat. Miután a telefon képét így a szó szoros értelmében nagyítón keresztül nézzük, az alacsonyabb sűrűségű kijelzők azonnal viccesen pixelessé, „szúnyoghálóssá” válnak. Bár a hasonló szemüvegek, head- setek még ezzel együtt kis kifejezetten látványos élményt nyújtanak, hosszú távon nem túl vonzó az pi- xelfuggönyön át nézett tartalom. A 4K esetében ugyanakkor már más a helyzet: igaz, még az irdatlan nagy felbontás sem gyomlálja ki teljesen a pixeleket a felhasználók látóteréből, azok már korántsem rajzolódnak ki olyan egyértelműen, mint akár a Quad HD kijelzős modellek esetében. Kihagyott ziccer? Erről az Z5 Prémiumot egy Cardboard keretbe csúsztatva magunk is meggyőződhettünk: a rögtönzött VR-szemüveg meglepően szép képet produkált - igaz, a méretes telefon két vége valamelyest kilógott a kisebb eszközökhöz tervezett papírkeretből. A hatás ezzel együtt impresszív, a különböző Google Cardboard demókban körbenézve sokkal-sokkal szebb a kép, mint az eddigi próbálkozások. Ugyan az app által a rendelésre használt felbontás nem 4K, így némi fürészfogazás észrevehető, a kijelző pixelsűrűsége hatalmas előrelépést hozott. Ez egyébként a Z5 Prémiumnál több helyen előfordul: mint a készülékrajt után röviddel kiderült, az Android felületeit a rendszer nem a panel natív 4K felbontásán mutatja, hanem pontosan negyedakkora, Full HD méretben. A panel azért nem marad teljesen kihasználatlanul, egyes appok, mint a galéria vagy a 4K-s videók lejátszása a natív felbontást használják. Ebből egyébként semmi nem vezető észre, ha nem nagyítóval vizsgáljuk a felületeket, ellenben az akkus üzemidőt kíméli, hiszen a GPU-t iszonyatosan meg tudja terhelni a kijelző meghajtása. A 4K panel bevezetése a Z5 Prémiumban egyébként kifejezetten érdekes lépés volt a Sony részéről, hiszen a vállalat - legalábbis jelenlegi állás szerint - nem dédelget olyan jellegű VR- ambíciókat, mint például a Samsung, amely már tavaly piacra dobta csúcstelefonjaival használható GearVR-sisakját, ajapán cég ehelyett a PlayStationhöz készülő szemüvegére koncentrál. Ennek fényében kifejezetten fura, hogy épp a Sony gondozásában látott napvilágot a mobil-VR-re jelenleg minden kétséget kizáróan legalkalmasabb okostelefon. Mindenesetre, ha vállalat nem is, más gyártók hamar kiszúrták az eszközben rejlő potenciált: azt az idei MWC-n mi is láthattuk, több cég (például a Huawei) is a legnagyobb Z5 modellt használta cardboardos VR -emóihoz, a készüléket a kartonpapír alatt gondosan elrejtve. Kinek lehet szüksége tehát ilyen panelre? Egyértelműen azoknak, akik kőkemény médiafogyasztásra használják okostelefonjukat - nem elhanyagolható részben valamilyen Cardboard headset-variáns keretei között, és nincs elég türelmük, hogy kivárják míg a gyerekcipőben járó terület kiforrottabbá válik, valamint kiszélesedik valamelyest a jelenleg kifejezetten gyér tartalomkínálat. Emellett az sem árt, ha ezért hajlandók kicsengetni a készülék még mindig 600 euró környékén mozgó árát. (hwsw)
