Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-01 / 50. szám, kedd

www.ujszo.com I 2016. március 1. KÖZÉLET I 3 Bindics: Jó szakembereket kell választani LAJOS P. JÁNOS Tbbb kulturális projektnek is a menedzsere a fővárosban, például életet lehelt a régi vásárcsarnokba, de hátrányos helyzetű gömörieknek, köztük romáknak is próbál munkahelyet teremteni. Bindics Gábor kulturális menedzsert kérdeztük arról, mi alapján döntötte el, kire adja a voksát. A hétvégén választások lesznek. Már eldöntötte, kire adja szava­zatát? Döntöttem, a Hídra adom a vok- sómat. Mi alapján döntött? Miért a Hi­datválasztotta? Több dolgot vettem figyelembe. Az egyik az, hogy a Híd kidolgozta a kisebbségek számára a kulturális önkormányzatiság elvére épülő tá­mogatási rendszert, ami a többségi közegben a Művészeti Alap formá­jában már működik. A lényeg, hogy igyekeznek leválasztani a politiká­ról, a kormányhivatalról azt a támo­gatási rendszert, azt a támogatási összeget, amelyet a kisebbségi kul­túrára szán a kormány. így a jövő­ben elkerülhető lesz, hogy az le­gyen a döntő, kit „ültet” a rendszer élére a minisztérium vagy a kor­mányhivatal. Ez egy teljesen pozi­tív dolog, hiszen a politika általá­ban ezt fordítva képzeli el, azt sze­retné, hogy saját emberei dönthes­senek, ők ülhessenek be a megha­tározó pozíciókba. A törvényterve­zet előkészítésébe én is bekapcso­lódtam, sok más szakemberrel együtt. Ez merész lépés egy politi­kai párttól. És ami a legfontosabb, hogy ez már egy kézzel fogható, lé­tező javaslat, nem egy vágyálom, amelyről csak beszélgetünk, hogy meg kellene valósítani. Mi volt a második döntő szem­pont? A Híd álláspontja a menekültkér­désben. A párt olyan álláspontot képvisel, amely közel áll az enyém­hez. Nem ítéli el kollektív bűnösként az összes menekültet, aki Európába szeretne jönni, nem mondja azt, hogy minden bevándorló rossz, ami je­lenleg a szlovák és a magyar politi­kában is meghatározó véleményként jelenik meg. Egyes fórumokon ezt úgy ma­gyarázzák, hogy a Híd a magya­rok lakta régiókba telepítené le a menekülteket. Ettől nem tart? Engem nem zavar, sőt örülök, hogy vannak országok, ahol befogadják azokat, akik háború elől menekül­nek. Nyilván meg kell tartani a mér­téket, meg kell vizsgálni, hogy kik azok, akik ide érkeznek, milyen mo­tiváció hajtja őket. Azt gondolom, hogy ennek a „betelepítési történet­nek”, amit a Hídról terjesztenek, semmi valós alapja nincs. Sajnos rengeteg az összeesküvés-elmélet az interneten, és a félelemkeltésnél fon­tosabbnak tartom a higgadt párbe­szédet, az emberek pontos tájékoz­tatását, mert a menekültkérdés nem az a téma, amelyet egyszerűen, egy Bindics Gábor igennel vagy egy nemmel azonnal meg lehetne oldani. Miért tartja ilyen fontos szem­pontnak a menekültválságra ja­vasolt választ? Ez ugyanaz a témakör, mint a ta­valyi, családról szóló népszavazás volt, amikor a melegeket bélyegez­ték meg. Kisebbségi párt nem kö­vetheti el azt a hibát, hogy bárkit, le­gyen az menekült vagy bármilyen más közösség tagja, kollektív szin­ten ítél el. Ha ezt megteszi, akkor már nem várhatja el azt sem, hogy a ma­gyarokkal szemben ne alkalmazzák a kollektív bűnösség elvét, hogy ne kollektív módon értékeljenek ben­nünket. A Híddal kapcsolatban sokszor felmerül, hogy „vegyes pártként” (Somogyi Tibor felvétele) nem képviseli megfelelően a ma­gyarok érdekeit, az elmúlt négy évben az eredményei nem megfe­lelőek. Figyelembe vette-e az el­múlt négy év politikáját is? Nem szabad elfelejteni, hogy a Híd ellenzékben volt az elmúlt négy év­ben. Azt nem figyelem napi rend­szerességgel, hogy ki hogyan és mi­ről szavaz a parlamentben. De úgy vélem, hogy vannak olyan területek, ahol a Híd sokkal előremutatóbb po­litikát képvisel, sokkal többet tesz a szlovákiai magyarságért, mint bár­melyik másik párt. A Híd képviselőlistájának az összetétele befolyásolta a dönté­sét? Igen, hiszen látom azt, hogy a lis­tán szerepel Vavrek István és Mar­tin Dubéci, de befolyásolt az is, hogy Lucia Žitňanská a Hídban folytatja a politizálást. Fontosnak tartom azt is, ahogyan például Sólymos László viszonyúi a ki­sebbségi kultúra finanszírozásának kérdéséhez. Tehát nem tart attól, hogy a Híd listáján nemcsak magyar, hanem szlovák nemzetiségű jelöltek is be­jutnak a parlamentbe? Szerintem a magyarság mellett ugyanolyan fontos szempont az is, hogy akit megválasztunk, jó szak­ember legyen. Ha égy jó szakember magyar, az egy hozzáadott érték, amelyből a kisebbség és a többség is profitál. Ha megválasztanak egy magyart, aki nem ért a szakterüle­téhez, azzal a magyarok hitelét csorbítjuk. Ha Žitňanská például miniszter lehet, az nagyobb hozzá­adott értéket jelent mindenkinek, a magyaroknak is. Én nem hiszem, hogy a magyarokat csak magyarok képviselhetik, a magyarok számára fontos ügyeket csak magyarok old­hatják meg jól. A kisebbségi nyelv- használati törvény elfogadásakor az akkor a Híd frakciójába tartozó Ondrej Dostál nagyon jól érvelt a parlamentben, a szlovák képvise­lők számára is elfogadható módon. Természetesen kell, hogy legyen a pártban egy olyan vonal, amely a szlovákiai magyarok érdekeire is figyel, de emellett figyeljen a többi közösség érdekeire is, mert a szlo­vák többség így megérti, hogy a do­log lényege nem egy magyar lobbi, hanem egy mindenki számára élhe­tőbb és toleránsabb társadalom építése. Balázs F. Attila: Hajrá, magyarok! SZALAY ZOLTÁN Balázs F. Attila költő, kiadóvezető Marosvásár­helyen született, 1990 óta él Szlovákiában. A parlamenti választásokon az MKP-t támogatja, megkérdeztük tőle, miért. Miért kellene ön szerint a szlo­vákiai magyar választóknak az MKP-t választaniuk? A felvidéki magyar közösséget csak egy olyan párt képviselheti a parlamentben sikeresen, amely ér­zékeny a nemzetiségi sajátossá­gokra, érdekekre. 110 ezerrel csök­kent a szlovákiai magyarok száma rövid idő alatt, ennél súlyosabb érv nem kell ahhoz, hogy lássuk, egy elkötelezett etnikai párt képes csak .érvényesíteni a magyarság érdeke­it, megteremteni azokat a feltétele­ket, amelyek legalább lassítják az asszimilációt, ha megállítani nem tudják is. Az MKP programja nem­zetközi szinten is megállja a helyét, egy kormányképes program, amellyel szerintem fel lehetne pör­getni az ország gazdaságát. Ha kö­zülünk való szakemberek dolgoz­nak a parlamentben és netán a kor­mányban, a mi életterünk is élhe­tőbbé válhat. Nem kényszerülné­nek külföldre menni a fiatalok vagy akár a határon át ingázni a munká­sok. Az MKP még így, parlamenten kívüli pártként is rajta tartja folya­matosan a kezét a társadalom ütő­erén, reagál a politikai kihívásokra, és felemeli szavát, amikor a hata­lom nehéz helyzetbe hozza a ma­gyar intézményeket. Kik azok a személyiségek, akik ön szerint ezt a listát attraktívvá teszik? A párt nagyrészt megújult. A megmaradt régi káderekre ta­pasztalataik miatt van szükség, de felnőtt egy olyan nemzedék, amely­nek tagjai nem vonhatók felelős­ségre a múlt hibái miatt, és egyéni­leg vagy csoportosan folyamatosan a közösségért dolgoznak. Én ben­nük bízom elsősorban, őket támo­gatom minden erőmmel. Remélem, hogy március 5. után ők fogják ala­kítani a párt arculatát, elkötelezet­tebben, hűséggel és szerényen, ami természetesen jó tanácsadók nélkül nem fog menni, de ezzel, gondo­lom, ők is tisztában vannak. Sok ne­vet kellene felsorolnom, ezt most nem teszem meg. Konkrétan Samu István kampányát segítem, ő az a fi­atal politikus, akitől a legtöbbet vá­rok. Megvan benne a kellő szenve­dély, felelősségérzet és arányérzék, ami a jó politizáláshoz elengedhe­tetlen. Felkészült, energikus, széles látókörű, karakteres fiatalember, ilyennek képzelem el a jövő egyik parlamenti szónokát. Milyen segítséget nyújt neki a kampányban? Ellátom tanácsokkal, figyelem az interneten a visszajelzéseket, sta­tisztikákat, átnézem a megszólalá­sait, interjúszövegeit, szükség ese­tén stilizálom, ahogy az a világon mindenhol gyakorlat politikusok köreiben. Balázs F. Attila (Fotó: Somogyi Tibor) Ön a kultúrában dolgozik. Me­lyek azok a legfontosabb célok, amelyeket az MKP a szlovákiai magyar kultúra terén megvalósít­hat, ha bejut a parlamentbe? Tanulva a múlt hibáiból - koráb­ban alkalmuk lett volna elfogadtatni a kisebbségi kultúráról szóló tör­vényt, ám nem tették meg -, az MKP mostani programjában egy alaposan kidolgozott fejezet szól a kisebbségi kultúráról. A kultúra terén is az ön- rendelkezés, az önkormányzatiság teremtené meg a megfelelő feltéte­leket ahhoz, hogy az intézményrend­szer, az amatőr és a professzionális kulturális élet gondok nélkül működjön, ne juthasson olyan hely­zetbe, amilyenben ma van, amikor bizonytalan az intézmények mű­ködése, a kiadók gyakorlatilag megszűntek, helyettük nonprofit szervezetek pályáznak, amelyek nem is téveszthetik a könyveket teijesz- tőhálózatokon keresztül. Nagyon sa­nyarú helyzetben van a kultúra álta­lában, de ezen belül a könyv- és a lap­kiadás még inkább. Ha a 10-15 évvel ezelőtti állapotokhoz méljük, siral­mas a helyzet. Úgy érzem, hogy az MKP meg tud birkózni ezzel. Bízom abban, hogy a Híddal - ismerve az ő tervezetüket is - együtt tudnának működni a parlamentben ezeknek a céloknak a megvalósításában. Fontos szerepet kap az MKP kampányában a menekültpoliti­ka. Ön, aki Romániából települt évekkel ezelőtt Szlovákiába, meg­felelőnek tartja az MKP-nak ezt a politikáját? Nem titkolom, hogy egyetértek az MKP hozzáállásával, a petíciót alá­írtam. Nem azért, mert valami bajom volna a muszlimokkal, hanem azért, mert Kelet-Európa olyan gazdasági gondokkal küzd még mindig, akkora a nyomor, akár Észak-Magyar- országon, akár Kelet-Szlovákiában, Romániában vagy Bulgáriában, hogy még egy ilyen terhet nem volnánk ké­pesek elviselni. Egy nyugati állam­nak valószínűleg nem gazdasági, ha­nem biztonsági problémával kell szembenéznie, és azzal, hogy nem tudják munkára fogni őket és még azokat a tömegeket sem tudták integ­rálni, akik korábban érkeztek. Kelet- Európában, azt hiszem, hosszú időre visszavetné a gazdaságot a migrán- sok tömeges befogadása, nem be­szélve a biztonsági kockázatokról és a párhuzamos társadalmak kialaku­lásáról, a feszültségforrásokról. Mit tanácsol azoknak, akik attól tartanak, ha az MKP nem jut a parlamentbe, elveszik a pártra le­adott szavazatuk? A választók egy része kiábrán­dult, csalódottságuknak hangot is adnak az utcán, az interneten, A hi­bákért, mulasztásokért szerintem mindkét párt veteránjainak vállalni kell a felelősséget. Túl kell lépni a sérelmeken, előre kell nézni. A ma­gyar választóknak azt üzenném, hogy amint a sportban, van remény arra, hogy egy többszörösen vesztes csapat is nyerni tudjon, és tisztes­séggel képviselje közösségét. Van esély arra, hogy mindkét párt bejus­son a parlamentbe, ahol megvaló­sulhatna az az együttműködés, ame­lyet sokan óhajtottak a kampány kezdete előtt. Sokkal több magyar képviselő lenne a parlamentben, és biztos vagyok benne, hogy sok min­denben együtt tudnának működni. Mivel az MKP a bejutási határon táncol, maroknyi emberen múlik a bejutása. Remélem, ezek az embe­rek lesznek annyira bölcsek, elmen­nek szavazni, és segítenek abban, hogy a felvidéki magyarság megfe­lelő súllyal és arányban dolgozhas­son a magyar érdekekért a parla­mentben. Minden tiszteletem azoké, akik szavazni fognak, bármelyik pártra adva voksukat, mert ők azok, akik közösségben gondolkodnak, akik nem adták fel, akik nem a kocs­mában vagy a tévé előtt szidják a rendszert. Akik elmennek választa­ni, mozgósítsanak még legalább egy személyt, ezzel meg lehet duplázni a részvételi arányt a magyar vidéke­ken. Hajrá, magyarok!

Next

/
Thumbnails
Contents