Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-01 / 50. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. március 1. KÖZÉLET I 3 Bindics: Jó szakembereket kell választani LAJOS P. JÁNOS Tbbb kulturális projektnek is a menedzsere a fővárosban, például életet lehelt a régi vásárcsarnokba, de hátrányos helyzetű gömörieknek, köztük romáknak is próbál munkahelyet teremteni. Bindics Gábor kulturális menedzsert kérdeztük arról, mi alapján döntötte el, kire adja a voksát. A hétvégén választások lesznek. Már eldöntötte, kire adja szavazatát? Döntöttem, a Hídra adom a vok- sómat. Mi alapján döntött? Miért a Hidatválasztotta? Több dolgot vettem figyelembe. Az egyik az, hogy a Híd kidolgozta a kisebbségek számára a kulturális önkormányzatiság elvére épülő támogatási rendszert, ami a többségi közegben a Művészeti Alap formájában már működik. A lényeg, hogy igyekeznek leválasztani a politikáról, a kormányhivatalról azt a támogatási rendszert, azt a támogatási összeget, amelyet a kisebbségi kultúrára szán a kormány. így a jövőben elkerülhető lesz, hogy az legyen a döntő, kit „ültet” a rendszer élére a minisztérium vagy a kormányhivatal. Ez egy teljesen pozitív dolog, hiszen a politika általában ezt fordítva képzeli el, azt szeretné, hogy saját emberei dönthessenek, ők ülhessenek be a meghatározó pozíciókba. A törvénytervezet előkészítésébe én is bekapcsolódtam, sok más szakemberrel együtt. Ez merész lépés egy politikai párttól. És ami a legfontosabb, hogy ez már egy kézzel fogható, létező javaslat, nem egy vágyálom, amelyről csak beszélgetünk, hogy meg kellene valósítani. Mi volt a második döntő szempont? A Híd álláspontja a menekültkérdésben. A párt olyan álláspontot képvisel, amely közel áll az enyémhez. Nem ítéli el kollektív bűnösként az összes menekültet, aki Európába szeretne jönni, nem mondja azt, hogy minden bevándorló rossz, ami jelenleg a szlovák és a magyar politikában is meghatározó véleményként jelenik meg. Egyes fórumokon ezt úgy magyarázzák, hogy a Híd a magyarok lakta régiókba telepítené le a menekülteket. Ettől nem tart? Engem nem zavar, sőt örülök, hogy vannak országok, ahol befogadják azokat, akik háború elől menekülnek. Nyilván meg kell tartani a mértéket, meg kell vizsgálni, hogy kik azok, akik ide érkeznek, milyen motiváció hajtja őket. Azt gondolom, hogy ennek a „betelepítési történetnek”, amit a Hídról terjesztenek, semmi valós alapja nincs. Sajnos rengeteg az összeesküvés-elmélet az interneten, és a félelemkeltésnél fontosabbnak tartom a higgadt párbeszédet, az emberek pontos tájékoztatását, mert a menekültkérdés nem az a téma, amelyet egyszerűen, egy Bindics Gábor igennel vagy egy nemmel azonnal meg lehetne oldani. Miért tartja ilyen fontos szempontnak a menekültválságra javasolt választ? Ez ugyanaz a témakör, mint a tavalyi, családról szóló népszavazás volt, amikor a melegeket bélyegezték meg. Kisebbségi párt nem követheti el azt a hibát, hogy bárkit, legyen az menekült vagy bármilyen más közösség tagja, kollektív szinten ítél el. Ha ezt megteszi, akkor már nem várhatja el azt sem, hogy a magyarokkal szemben ne alkalmazzák a kollektív bűnösség elvét, hogy ne kollektív módon értékeljenek bennünket. A Híddal kapcsolatban sokszor felmerül, hogy „vegyes pártként” (Somogyi Tibor felvétele) nem képviseli megfelelően a magyarok érdekeit, az elmúlt négy évben az eredményei nem megfelelőek. Figyelembe vette-e az elmúlt négy év politikáját is? Nem szabad elfelejteni, hogy a Híd ellenzékben volt az elmúlt négy évben. Azt nem figyelem napi rendszerességgel, hogy ki hogyan és miről szavaz a parlamentben. De úgy vélem, hogy vannak olyan területek, ahol a Híd sokkal előremutatóbb politikát képvisel, sokkal többet tesz a szlovákiai magyarságért, mint bármelyik másik párt. A Híd képviselőlistájának az összetétele befolyásolta a döntését? Igen, hiszen látom azt, hogy a listán szerepel Vavrek István és Martin Dubéci, de befolyásolt az is, hogy Lucia Žitňanská a Hídban folytatja a politizálást. Fontosnak tartom azt is, ahogyan például Sólymos László viszonyúi a kisebbségi kultúra finanszírozásának kérdéséhez. Tehát nem tart attól, hogy a Híd listáján nemcsak magyar, hanem szlovák nemzetiségű jelöltek is bejutnak a parlamentbe? Szerintem a magyarság mellett ugyanolyan fontos szempont az is, hogy akit megválasztunk, jó szakember legyen. Ha égy jó szakember magyar, az egy hozzáadott érték, amelyből a kisebbség és a többség is profitál. Ha megválasztanak egy magyart, aki nem ért a szakterületéhez, azzal a magyarok hitelét csorbítjuk. Ha Žitňanská például miniszter lehet, az nagyobb hozzáadott értéket jelent mindenkinek, a magyaroknak is. Én nem hiszem, hogy a magyarokat csak magyarok képviselhetik, a magyarok számára fontos ügyeket csak magyarok oldhatják meg jól. A kisebbségi nyelv- használati törvény elfogadásakor az akkor a Híd frakciójába tartozó Ondrej Dostál nagyon jól érvelt a parlamentben, a szlovák képviselők számára is elfogadható módon. Természetesen kell, hogy legyen a pártban egy olyan vonal, amely a szlovákiai magyarok érdekeire is figyel, de emellett figyeljen a többi közösség érdekeire is, mert a szlovák többség így megérti, hogy a dolog lényege nem egy magyar lobbi, hanem egy mindenki számára élhetőbb és toleránsabb társadalom építése. Balázs F. Attila: Hajrá, magyarok! SZALAY ZOLTÁN Balázs F. Attila költő, kiadóvezető Marosvásárhelyen született, 1990 óta él Szlovákiában. A parlamenti választásokon az MKP-t támogatja, megkérdeztük tőle, miért. Miért kellene ön szerint a szlovákiai magyar választóknak az MKP-t választaniuk? A felvidéki magyar közösséget csak egy olyan párt képviselheti a parlamentben sikeresen, amely érzékeny a nemzetiségi sajátosságokra, érdekekre. 110 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarok száma rövid idő alatt, ennél súlyosabb érv nem kell ahhoz, hogy lássuk, egy elkötelezett etnikai párt képes csak .érvényesíteni a magyarság érdekeit, megteremteni azokat a feltételeket, amelyek legalább lassítják az asszimilációt, ha megállítani nem tudják is. Az MKP programja nemzetközi szinten is megállja a helyét, egy kormányképes program, amellyel szerintem fel lehetne pörgetni az ország gazdaságát. Ha közülünk való szakemberek dolgoznak a parlamentben és netán a kormányban, a mi életterünk is élhetőbbé válhat. Nem kényszerülnének külföldre menni a fiatalok vagy akár a határon át ingázni a munkások. Az MKP még így, parlamenten kívüli pártként is rajta tartja folyamatosan a kezét a társadalom ütőerén, reagál a politikai kihívásokra, és felemeli szavát, amikor a hatalom nehéz helyzetbe hozza a magyar intézményeket. Kik azok a személyiségek, akik ön szerint ezt a listát attraktívvá teszik? A párt nagyrészt megújult. A megmaradt régi káderekre tapasztalataik miatt van szükség, de felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek tagjai nem vonhatók felelősségre a múlt hibái miatt, és egyénileg vagy csoportosan folyamatosan a közösségért dolgoznak. Én bennük bízom elsősorban, őket támogatom minden erőmmel. Remélem, hogy március 5. után ők fogják alakítani a párt arculatát, elkötelezettebben, hűséggel és szerényen, ami természetesen jó tanácsadók nélkül nem fog menni, de ezzel, gondolom, ők is tisztában vannak. Sok nevet kellene felsorolnom, ezt most nem teszem meg. Konkrétan Samu István kampányát segítem, ő az a fiatal politikus, akitől a legtöbbet várok. Megvan benne a kellő szenvedély, felelősségérzet és arányérzék, ami a jó politizáláshoz elengedhetetlen. Felkészült, energikus, széles látókörű, karakteres fiatalember, ilyennek képzelem el a jövő egyik parlamenti szónokát. Milyen segítséget nyújt neki a kampányban? Ellátom tanácsokkal, figyelem az interneten a visszajelzéseket, statisztikákat, átnézem a megszólalásait, interjúszövegeit, szükség esetén stilizálom, ahogy az a világon mindenhol gyakorlat politikusok köreiben. Balázs F. Attila (Fotó: Somogyi Tibor) Ön a kultúrában dolgozik. Melyek azok a legfontosabb célok, amelyeket az MKP a szlovákiai magyar kultúra terén megvalósíthat, ha bejut a parlamentbe? Tanulva a múlt hibáiból - korábban alkalmuk lett volna elfogadtatni a kisebbségi kultúráról szóló törvényt, ám nem tették meg -, az MKP mostani programjában egy alaposan kidolgozott fejezet szól a kisebbségi kultúráról. A kultúra terén is az ön- rendelkezés, az önkormányzatiság teremtené meg a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy az intézményrendszer, az amatőr és a professzionális kulturális élet gondok nélkül működjön, ne juthasson olyan helyzetbe, amilyenben ma van, amikor bizonytalan az intézmények működése, a kiadók gyakorlatilag megszűntek, helyettük nonprofit szervezetek pályáznak, amelyek nem is téveszthetik a könyveket teijesz- tőhálózatokon keresztül. Nagyon sanyarú helyzetben van a kultúra általában, de ezen belül a könyv- és a lapkiadás még inkább. Ha a 10-15 évvel ezelőtti állapotokhoz méljük, siralmas a helyzet. Úgy érzem, hogy az MKP meg tud birkózni ezzel. Bízom abban, hogy a Híddal - ismerve az ő tervezetüket is - együtt tudnának működni a parlamentben ezeknek a céloknak a megvalósításában. Fontos szerepet kap az MKP kampányában a menekültpolitika. Ön, aki Romániából települt évekkel ezelőtt Szlovákiába, megfelelőnek tartja az MKP-nak ezt a politikáját? Nem titkolom, hogy egyetértek az MKP hozzáállásával, a petíciót aláírtam. Nem azért, mert valami bajom volna a muszlimokkal, hanem azért, mert Kelet-Európa olyan gazdasági gondokkal küzd még mindig, akkora a nyomor, akár Észak-Magyar- országon, akár Kelet-Szlovákiában, Romániában vagy Bulgáriában, hogy még egy ilyen terhet nem volnánk képesek elviselni. Egy nyugati államnak valószínűleg nem gazdasági, hanem biztonsági problémával kell szembenéznie, és azzal, hogy nem tudják munkára fogni őket és még azokat a tömegeket sem tudták integrálni, akik korábban érkeztek. Kelet- Európában, azt hiszem, hosszú időre visszavetné a gazdaságot a migrán- sok tömeges befogadása, nem beszélve a biztonsági kockázatokról és a párhuzamos társadalmak kialakulásáról, a feszültségforrásokról. Mit tanácsol azoknak, akik attól tartanak, ha az MKP nem jut a parlamentbe, elveszik a pártra leadott szavazatuk? A választók egy része kiábrándult, csalódottságuknak hangot is adnak az utcán, az interneten, A hibákért, mulasztásokért szerintem mindkét párt veteránjainak vállalni kell a felelősséget. Túl kell lépni a sérelmeken, előre kell nézni. A magyar választóknak azt üzenném, hogy amint a sportban, van remény arra, hogy egy többszörösen vesztes csapat is nyerni tudjon, és tisztességgel képviselje közösségét. Van esély arra, hogy mindkét párt bejusson a parlamentbe, ahol megvalósulhatna az az együttműködés, amelyet sokan óhajtottak a kampány kezdete előtt. Sokkal több magyar képviselő lenne a parlamentben, és biztos vagyok benne, hogy sok mindenben együtt tudnának működni. Mivel az MKP a bejutási határon táncol, maroknyi emberen múlik a bejutása. Remélem, ezek az emberek lesznek annyira bölcsek, elmennek szavazni, és segítenek abban, hogy a felvidéki magyarság megfelelő súllyal és arányban dolgozhasson a magyar érdekekért a parlamentben. Minden tiszteletem azoké, akik szavazni fognak, bármelyik pártra adva voksukat, mert ők azok, akik közösségben gondolkodnak, akik nem adták fel, akik nem a kocsmában vagy a tévé előtt szidják a rendszert. Akik elmennek választani, mozgósítsanak még legalább egy személyt, ezzel meg lehet duplázni a részvételi arányt a magyar vidékeken. Hajrá, magyarok!
