Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-07 / 55. szám, hétfő

KÜLFÖLD » » » WWW .ujszo.com I 2016. március 7. Trump botlása, Cruz támad A vereségek ellenére Trump és Clinton vezeti az elnökjelölt-aspiránsok versenyét Ted Cruz lehet az utolsó, aki még megállíthatja Trump menetelését (SITA/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Öt amerikai államban tartottak előválasz­tást és jelölőgyűlést szomba­ton: az eredmények a republi­kánus párti táborban Ted Cruz erősödését hozták, s bár Hillary Clinton a 3 választás­ból kettőben alulmaradt Ber­nié Sandersszel szemben, vezető pozíciója a demokrata párti elnökjelöltségért nem került veszélybe. Elemzők szerint a választások legfőbb eredménye az, hogy a re­publikánus táborban Donald Trump New York-i üzletemberrel szemben alternatíva látszik kialakulni. A re- b publikánusok négy államban vá­lasztottak (Maine, Kansas, Kentu- P cky és Louisiana), és a négyből ket­tőben Ted Cruz texasi szenátor nyert, ráadásul nagyon nagy arányban b Trump ellen: a középnyugati Kan- “ sasben a választók 68%-ának bizal­mát nyerte el, az északkeleti Maine­ben pedig 46%-os támogatottságot szerzett. A demokraták elnökjelölt-aspi­ránsai három államban mérték össze támogatottságukat, s a háromból ket­tőben Bemie Sanders vermonti sze­nátor nagy arányban győzött Hillary Clinton volt külügyminiszterrel szemben: Kansasben a választók 68%-a rá szavazott, Nebraskában pe­dig az 55%-a. Viszont a déli Louisi- anában Clinton aratott 71%-os győ­zelmet, így összességében ő szerzett nagyobb támogatást, mert ez az ál­lam nagy létszámú delegátust küld az elnökjelölt-állító országos pártkong­resszusra. A szombati választásokon Clinton 51, Sanders pedig 45 dele­gátust nyert meg magának, előbbinek szinte behozhatatlan előnye van. A republikánus táborban rossz napja volt Marco Rubio floridai sze­nátornak és John Kasich ohiói kor­mányzónak. Rubio és Kasich min­denütt a 3. és a 4. helyen végzett, s Rubiónak nem sikerült jeleskednie, holott a párt vezetői és a pártelit tag­jai őt támogatják: Maine államban 4. lett a választók kegyeiért folyó ver­sengésben. A választások utáni be­szédében Trump fel is szólította őt: hagyjon fel a kampánnyal, szálljon ki a versenyből. „Teddel szeretnék megmérkőzni” - jelentette ki Trump, Ted Cruzt említve párton belüli el­lenlábasaként. Március 15-én Flori­da, Észak-Karolina, Missouri, Illi­nois, és Ohio voksol, s ezek a szö­vetségi államok sok delegátust kül­denek a nyári elnökjelölt-állító kon­vencióra. Ha Floridában és Ohióban Trump nyer, annyi delegátusa lesz, hogy elnökjelöltségét csaknem lehe­tetlen megakadályozni. Republikánus képviselők egy csoportja összefogott, hogy rábíija Paul Ryant, a képviselőház elnökét, hogy induljon az amerikai elnökje­löltségért, megakadályozandó Do­nald Trump üzletembert ebben. A Wall Street üzleti körei és milliárdos vállalkozók szintén mozgolódnak Trump elnökjelöltségének megaka­dályozására. Néhány nagy cég és milliárdos vállalkozó elszánta magát arra, hogy finanszírozza a 2012-es republikánus elnökjelölt, Mitt Rom­ney munkatársának politikai akció- csoportját. A republikánus képvise­lők létrehoztak egy Paul Ryant tá­mogató politikai akciócsoportot. Ma Ankarával egyeztet az unió a migránsokról A nyugat-balkáni útvonal tel­jes lezárása, a Törökországgal folytatott együttműködés kiszélesítése és a migrációs válság enyhítését szolgáló humanitárius eszközök kibő­vítése a mai EU-török csúcs- értekezlet legfőbb feladata. Briisszel/Szkopje/Szófia. A mai csúcsértekezleten az Európai Unió 28 országának állam- és kormányfői és Ahmet Davutoglu török miniszterel­nök mellett részt vesz Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnö­ke. Tusk szerint véget kell vetni an­nak a politikának, hogy a migráns- útvonalon fekvő országok - sokszor j a szomszéd államok értesítése nél­kül - csak „továbbítják” a bevándor­lókat az útvonalon fekvő következő országnak. Ez ugyan nem oldja meg a migrációs krízist, de feltétele a konszenzusos együttműködésnek, amelyre vonatkozó szándékát ma minden tagállamnak meg kell erő­sítenie - tette hozzá. Ezzel a meg­közelítéssel az EU lezárhatná a nyugat-balkáni útvonalat, amelyen tavaly 880 ezer, az idei év első két hónapjában 128 ezer ember érkezett Európába - emelte ki. A macedón hatóságok újabb kor­látozást vezettek be tegnap az or­szágba Görögország felől belépni akaró migránsokkal szemben: csak azokat engedik be, akik háború súj­totta városból érkeznek. Akik példá­ul a szíriai Aleppóból menekültek el, beléphetnek, de akik a szíriai vagy az iraki fővárost hagyták ott, azok nem, mert sem Damaszkuszi, sem Bagda- dot nem tekintik háború sújtotta vá­rosnak a macedón hatóságok. Mace­dónia már többször szigorította a migránsok belépésének feltételeit, hogy lassítsa az áradatot. Bő két hete naponta csak néhány száz szíriai és iraki menekültet enged be területére, emiatt már 13-14 ezer ember torló­dott tol a határ görög oldalán. Hiva­talos adatok szerint összesen 32 ezer migráns rekedt Görögországban. Bulgária a fegyveres testületek több mint 400 tagját készül a Görög­országgal közös határára vezényelni, hogy útját állja a menekültek esetle­ges újabb tömeges hullámának - je­lentette be a hétvégén Bojko Bo- riszov miniszterelnök. Hozzátette, ha szükséges, az ország képes néhány óra alatt további mintegy ötszáz em­bert mozgósítani a határ védelmére. Bulgária eddig nem látta szükségét, hogy különleges intézkedésekkel óv­ja a Görögországgal közös, 470 km-es zöld határát, ahol főleg magas he­gyek húzódnak, s ahol 150 km-nyi szakasz nehezen átjárható. Bulgária nem tagja a belső határellenőrzés nél­küli schengeni övezetnek. Legfeljebb 400 ezer menekültet kellene befogadnia Németországnak Wemer Faymann osztrák kancellár szerint. A kancellár úgy vélte, hogy amíg Németország nem „fogalmaz világosan”, addig a menekültek to­vábbra is azt fogják gondolni, hogy nekiindulhatnak Európának. „Em­berek milliói mérlegelik ezt jelenleg” —jelentette ki a kancellár. Ha Európa osztrák mintára határozná meg a be­engedhető menekültek számát, akkor 2 millió migránst tudna elhelyezni - vélte Faymann. Az osztrák intézke­dés szerint idén összesen 37 500 em­bert fogadnak be Ausztriába. (MTI) Tibeti képviselő népviseletben érkezett a kínai Országos Népi Gyűlés plenáris ülésére. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök beszámolójában kiemelte, hogy 2016 - a 13. ötéves terv első éve - rendkívül fontos a strukturális reform végrehaj­tása szempontjából. Kína 2020-ig további 50 millió embert szeretne kiemelni a szegénységből. Hivatalos becslés szerint a „két gyermek politika" végrehajtá­sával addigra 1,42 milliárdra nő a világ jelenleg legnépesebb országa lakossá­gának száma. Li közölte, az a terv, hogy 2020-ra a kínai egy minden területen „közepesen jómódú" társadalomként legyen jellemezhető. (TASR/AP) Erdogan zsarnokoskodik Isztambul. Szombaton is könnygázt, vízágyúkat és gumilö­vedékeket vetett be a rendőrség Törökországban az ellenzéki Za- man médiacsoport isztambuli szerkesztőségénél tüntetők ellen, miután már előző este is szétosz­latta az akkor ott összegyűlt töme­get. A demonstrálok amiatt tilta­koztak, hogy egy pénteki bírósági döntés értelmében a lap igazgatá­sát az állam által kinevezett tagok­ból álló felügyeletre bízták, s ez sokak szerint gyakorlatilag a Za- man állami ellenőrzés alá helye­zését jelenti. A lap szombati szá­mában a sajtószabadság szem­pontjából szégyenteljesnek ne­vezte a döntést, és úgy vélte, hogy azzal „az alkotmányt is felfüg­gesztették”. A Zaman Törökor­szág egyik legnagyobb példány- számú újságja, a hozzá kapcsolódó médiumokkal együtt a Recep Tayyip Erdogan elnök legnagyobb politikai ellenfelének számító Fet- hullah Gülen iszlám hitszónok ér­dekeltségébe tartozik. Az Európai Unió a történtekkel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben felhívja az uniós tagje­lölt Törökország figyelmét: tiszte­letben kell tartania és érvényesíte­nie kell a demokratikus elveket, köztük a média szabadságát. „A szabad, sokszínű és független mé­dia a demokratikus társadalom egyik alappillére, amely segíti az információk és az eszmék szabad áramlását, és amely szavatolja az átláthatóságot és a felelősségre vonhatóságot” - olvasható a doku­mentumban. A közlemény szerint minden ország - különösen az, amely az EU-csatlakozásról folytat tárgyalásokat - köteles szavatolni az alapvető jogokat, köztük a véle­ménynyilvánítás szabadságát. (MTI) 119 RÖVIDEN Brutális merénylet Bagdad mellett Bagdad. Levegőbe röpítette magát és robbanóanyaggal meg­pakolt tartálykocsiját tegnap egy merénylő egy iraki rendőrségi ellenőrző pontnál. A Bagdadtól 95 km-re található Hillában el­követett támadásban mintegy 50- en meghaltak, a sebesültek szá­ma közel 70-re tehető. A támadás időpontjában több tucat autó várt sorára az ellenőrző pontnál, kö­zülük mintegy 20 jelentősen megrongálódott. „Ez volt a leg­véresebb merénylet, amelyet va­laha elkövettek Hilla tartomány­ban” - közölte Falah ar-Radi tar­tományi vezető. (MTI) B52-es bombázók az iszlámisták ellen Washington. Az amerikai légi­erő egyik konferenciáján két tá­bornok is arról beszélt, hogy ta­vasztól B52-es nehézbombázó­kat vernek be az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irak területén. A Fehér Ház és a Pentagon még nem erősítette meg a terveket. A B52-esek hadászati, azaz nagy hatótávolságú és nagy bomba- teher eljuttatására alkalmas bombázók, amelyek a hideghá­ború idején az amerikai atomar­zenál fontos elemét jelentették. Képesek nehézbombák, cirkáló rakéták hordozására is. Először 1954-ben vetettek be B52-es bombázót, s azóta is rendszere­sen repülnek. (MTI) Jemen: ezrek haltak meg egy év alatt New York. Több mint három­ezer polgári lakost öltek meg a polgárháború sújtotta Jemenben a Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció 2015. március 26-án indított légi hadjárata óta - kö­zölte az ENSZ Emberi Jogi Fő­biztossága. Csak 2016 február­jában legkevesebb 168 civil vesztette életét és 193-an sebe­sültek meg, többségük a légi csapások miatt - mondta Farhan Haq, a világszervezet helyettes szóvivője. A síita húszi lázadók és az Abed Rabbó Manszúr Hádi nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz hű erők összecsapá­saiban további 49 polgári lakos halt meg februárban. A jemeni konfliktus kirobbanása óta több mint kétezer gyerek vesztette életét vagy sebesült meg. (MTI) Tegnap meghalt Nancy Reagan Los Angeles. Meghalt Nancy Reagan, a néhai Ronald Reagan amerikai elnök felesége, hajdani színésznő. A 94 éves egykori first lady Los Angeles-i ottho­nában hunyt el szívelégtelen­ségben. Nancy Davis 1952-ben házasodott össze Ronald Rea- gannel, az akkor sikeres holly­woodi színésznek ő lett a máso­dik felesége. Két gyermekük született. Republikánus férje el­nöksége idején, nyolc éven át, 1981 és 1989 között volt az USA first ladyje, az amerikai lapok szerint a legbefolyásosabb el­nökfeleségek egyike volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents