Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-05 / 54. szám, szombat

o N O') Karel Gott befejezte a kemoterápiát 12. oldal Csodálatos lépcsők lépcső ideá­lis esetben nem pusz­tán a funkci­onalitás kö­vetelményeinek felel meg, esztéti­kai élményt is nyújthat. A legtöbb lakóháznál és épületnél ez utóbbi szempont persze kevésbé érvénye­sül, szerencsére azonban számos kivétel is akad. A lépcső reprezen­tálhatja a hatalmat, szolgálhat stá­tuszszimbólumként, jelképezheti a spirituális felemelkedésre való tö­rekvést és a tudásvágyat is. Alábbi összefoglalónkban Európa néhány különleges lépcsőjét mutatjuk be. Hogy is másként - a legtöbbet Olaszországban találtuk. 1. Az olasz csoda. A Rómától mintegy 50 kilométerre, északnyu­gatra fekvő Caprarolában álló Villa Farnese spirális lépcsőjének felső része 1559-ben újítást hozott a lépcsőépítészetben, Jacopo Vignola ugyanis egy olasz palazzo, egy villa, valamint egy francia chateau stílus­jegyeinek keverékéből alkotta meg. A monumentális, harminc dór, ión és korinthoszi oszloppal szegé­lyezett lépcső egészen a harmadik szintig emelkedik 2. A chambord-i csigalépcső. A Loire völgyében levő chambord-i kastély csigalépcsője a fényes, abla­kokkal bevilágított, lapos, kazettás kupoláig vezet fel. A hatalmas abla­kok mentén nyolc, szobrok elhelye­zésére alkalmas fülkét alaktottak ki. A kastély a lépcsőépítészet egy fon­tos állomását jeleníti meg, egyben szemlélteti a reneszánsz építészek nyitott térben megjelenő spirális szerkezetek iránti csodálatát. 3. A felvilágosodás eleganciája. A felvilágosodás kori francia építé­szet tipikus példája a prémontré-i apátság 17. század első felében épített ellipszis alakú csigalépcsője. A korabeli építészek megértették, milyen misztikus hangulatot képes kölcsönözni a köveknek a rajtuk megcsillanó fény és a lépcsőfokokon felbukkanó elvékonyodó árnyékok 4. Nem minden az, aminek lát­szik A Köln közelében található brühli Augustusburg kastélyban Baltasar Neumann építész meg­alkotta Németország egyik leg­különlegesebb rokokó lépcsőjét. Neumann a korszellemnek megfe­lelően nem az egyes alkotóelemek szépségével foglalkozott, hanem arra törekedett, hogy az összhatás lehengerlő erővel hasson a látoga­tóra, így az első látásra márványból készült részek többsége csak már­ványutánzat. A valóság illúzióját keltő trompe-l’oeil festmények te­kintetében azonban nem spóroltak a megbízók, és a kor legnevesebb művészeit bízták meg az alkotások elkészítésével, így a lépcső és kör­nyezete valóban lenyűgözi a nézőt. 5. Spanyol lépcső Európa leghosz- szabb és legszélesebb kültéri lépcső­je 38 lépcsőfokból áll. 1717-ben Francesco de Sanctis tervezte, de elkészültét egy francia diplomatá­nak, bizonyos Étienne Gueffiemek köszönhette, aki 20 ezer scudot adományozott megépítésére. Bi­zonyára ez a legismertebb európai lépcső, amelyet megannyi filmből is ismerhetünk. 6. Patyomkin lépcső Odessza ta­lán legismertebb jelképe. Eizenstein Patyomkin páncélos című film­jében itt lövik halomra a tüntető tömeget az 1905-ös munkásfelkelés alatt. A 27 méter magas klasszicista lépcső optikailag is érdekes, ugyanis fentről nézve alsó és felső szegélye párhuzamos, miközben a lépcső felül csak 12, alul viszont 21 mé­ter széles. Francesco Boffo építész tervei alapján 1837 és 1841 között épült. 7. Krisztus lábnyomán. A római Scala Santa nem annyira látványos, szép, csodálatba ejtő, mint a barokk vagy reneszánsz lépcsősorok, de megható, a hideg fotkos az ember hátán, ha meglátja. A hagyomány szerint Poncius Pilátus villájából származik a 28 márványlépcső, amelyet I. Constantinus római csá­szár anyja, Heléna hozatottRómába 326 körül. A zarándokok egyik leg­szentebb helye, aki felsétál, itt való­ban Krisztus lábnyomán jár. 8. Könyvtárból a templomba. A Szent Benedek-rendi melki apátság bámulatos gazdagságú könyvtára ihlette Umberto Éco A rózsa neve című, 1980-ban megjelent, világ­sikert aratott regényét, melynek egyik főszereplője Adso von Melk, vagyis Melki Ads apát. Az említett könyvtárból csodás, ámulatba ejtő barokk csigalépcső vezet az apátsági nagytemplomba. 9. Michelangelo lépcsője. Fi­renze kihagyhatadan látnivalója á Biblioteca Laurenziana a San Lo- renzo-templom kolostorában. VII. Kelemen pápa megbízást adott Michelangelónak, hogy készítse el a könyvtár ma látható épületének a terveit. Az építkezés 1523 és 1526 között zajlott, ekkor készült el az előcsarnok, késő reneszánsz belső kialakítással. A nagyterembe egy le­nyűgöző, monumentális lépcső ve­zet, ami Michelangelo tervei szerint, de Vasari irányításával készült el. 10. Duplasoros királylépcső. Eu­rópai különlegesség a kassai Szent Erzsébet-dómban levő duplasoros királylépcső. Ha hasonló lépcsősort akarnánk látni, el kellene utaznunk Grazba, Segesvárra, Kolozsvárra vagy Prágába. Érdemes megmász­ni az oratóriumhoz vezető lépcsőt, gyönyörű kilátás nyílik a dóm kö­zépső részére. Érdekessége, hogy a két csigalépcső minden fordulóban találkozik néhány lépcsőfokon. (Múlt-kor, wikipedia, ug) (Fotók: blog.comell.edu, wikipedia, wikipedia/CI9f, HorstGummersbach,wikipedia/sailko, ug)

Next

/
Thumbnails
Contents