Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-04 / 28. szám, csütörtök
8 KULTÚRA 2016. február 4. lwww.ujszo.com PENGE Alom és farsang ,, Rajzolok neked egy álomcetlit, / éjjel a párnád alá befekszik. / A párnán szükség lesz egy fejre, /s osonnak a képek pontjó helyre ” (Az álomcetli). így kezdődik Balázs Imre József gyerekkötete, hogy azután kezdetét vehesse az álombéli farsang, a farsangbeli BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA álom, vagy az álomszerű farsang, tán a farsangszerü álom. Lenne valaki az olvasók közül gőtepásztor? Az Alpokban ürült meg egy állás, miután a korábbi pásztor, egy alpesi törpe, megszökött. Vagy volna valakinek kedve meglátogatni egy vízicsiga- kiállítást, a marcipánmúzeumot? Olyan farsangi bálba vágynak-e, ahova a Csillagok háborújának szereplői mennek el, vagy ahol egy királyi udvarral találkozhatunk, esetleg különféle állatokkal? Ha egy szóval kellene jellemezni az Álomfarsangot, akkor az a mérték volna. Ugyanis az előbb leírt kavalkádot a rendkívüli arányérzékkel megszabott mérték - és az ezzel párosuló játékosság - tartja össze, több szinten is. A stílusoknak, a verselés módjainak és a témáknak a szintjén is. Az Állati farsang ciklus Lovacska című versén például erősen áthallatszik a Weöres-ritmus, amit persze a téma is indokol, de itt megáll, más versekben más elem lesz domináns. A rímek is hasonlóan működnek: néha kikövetelik a megzenésítést („ Forogj velem, mint a hinta, / Mint pörgő szoknyán a minta, /Mint a csillár fejünkfelett, / Ha a pörgés partra vetett"—F orgatós), máskor eltűnnek, mint például a Szépség- versenyben. Ugyanez vonatkozik a témára is, és ha valamiben visszajön még Weöres, akkor az a kimondás mértéke, a megcélzott tárgy arányossága. Az említett Lovacskát érdemes teljes egészében idézni: „Hallod-e, mondd csak, a patakopogást? / Patkóm nyomain a gallyropogást? / Vágtatok, ügetek a réteken át, / Leld meg a lábam könnyű nyomát! ” Ha valaki otthon van a Kaláka együttes világában, főleg a gyerekeknek szánt dalokéban, minden bizonnyal ismeri a Ragyog a min- denség című 2013-as lemezen hallható Csigabiga expresszi. Az alapjául szolgáló verset Balázs Imre József írta. Mindezt két dolog miatt is érdemes elmondani. Az egyik szubjektív: a családban ez az egyik kedvencünk. A másik, hogy a szerző legújabb gyerekkötetének verseit maga is megzenésíti, az eredmény megtalálható a youtube-on. Balázs Imre József: Álomfarsang. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2015.72 oldal. Értékelés: 7/10 Több mint 40 magyar nagyjátékfilm versenyez Budapest, összesen 43 alkotás, köztük az Argó 2, a Liza, a rókatündér, a Hajnali láz és a Veszettek című film versenyez a nagyjátékfilmek kategóriájában a 2. Magyar Filmhéten, március 1. és 6. között. A fesztivál nyité- filmje a Saul fia lesz - jelentették be a szervezők. Nemes Jeles László Oscar-díjra jelölt alkotása versenyen kívül lesz látható. A 2015-ös filmek mellett szerepel a kategóriában a 2014-ben elkészült magyar nagyjátékfilmek Gerő Marcell alkotása a dokumentumfilmek mezőnyében áll rajthoz (Képarchívum) legjava is, így például Bodzsár Márk Isteni műszak, Mundruczó Kornél Fehér Isten, Szász János A nagy füzet vagy Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje. A versenylista szerint a televíziós játékfilmek kategóriájában 13 alkotást nézhet meg a közönség, köztük Gyöngyössy Bencének a román Securitate tevékenységének hatásait vizsgáló Janus című alkotását, valamint Fonyó Gergely gyerekfilmjét, A kőmajmok házát. A dokumentumfilmek kategóriájában vetített 74 alkotás között lesz Horcher Gábor egy Bakony-vidéki roma fiúról öt éven keresztül forgatott Driftere, valamint a Gerő Marcell által rendezett Káin gyermekei is, amely a tököli börtön fiatalkorú lakóinak életét bemutató, 1985-ös Monory Mész András- film, a Bebukottak folytatásaként készült. Az animációs filmek közül 33, a kisjátékfilmek között 72, az ismeretterjesztő alkotások versenyében 33 film indul. A Magyar Filmhét idei helyszíne a budapesti MOM Parkban működő Cinema City lesz. A filmhét díjairól titkos szavazással döntenek a Magyar Filmakadémia tagjai, az elismerések ünnepélyes átadása március 6-án lesz. (MTI) Mezítláb a tarlón Jan Svérák új filmje forgatókönyvét csiszolgatja édesapjával „Apa, anya, kisfiú... róluk szól majd az új film" (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Két mesefilmje, a Bubu visszatér és a Három fivér után ismét komoly témába vág Jan Svérák, a legfiatalabb Oscar-díjas cseh rendező. Kolja című alkotásával az Amerikai Filmakadémia elismerésének köszönhetően az egész világon ismertté vált, angol nyelvű filmet mind ez ideig mégsem forgatott. Pedig ezt várták tőle. A Kolja világsikere után rengeteg ajánlatott kapott Amerikából, mégsem költözött Hollywoodba. Hívták, de nem ment. Mint mondja: „Nem sokkal az Oscar-díj átvétele után szinte özön- leni kezdtek felém a felkérések. Az első évben vagy harminc forgató- könyvet kaptam, a következőben már csak tízet, aztán ötöt, majd egyet, végül már egyet sem. Nekem ugyanis egyik sem tetszett. Ha nem fog meg egy jelenet, ha nincs rám hatással az egész történet, nem tudok mit kezdeni vele. Elsőként engem kell, hogy megérintsen, belőlem kell érzéseket kiváltania. Ha ez elmarad, nem látom értelmét a munkának.” Külföldi ajánlatok helyett maradtak tehát a szívéhez közelebb álló hazai témák. A második világháború idején Angliába szakadt cseh pilótákról szóló Sötétkék égbolt, vagy a prágai lakótelepen „kalandozó” Csereüvegek. Hetedik filmje az ír Kevin Maher Mezők című regénye alapján született volna, végül azonban, mivel nem talált ízlésének megfelelő világsztárt a gyerekeket megrontó pap szerepére, dugába dőlt a terv. Ugyanarra a sorsra jutott, mint Saul Bellow Handerson, az esőkirály című regényének tervezett filmváltozata. Két évig dolgozott a mű forgatókönyvén, a film mégsem született meg. Az anyagi feltételek nem tették lehetővé. „Nincs tökéletes recept egy jó filmre - vélekedik az ötvenegy éves alkotó. - De ha lenne, akkor sem árulnám el. Fontosak a színészek, a remek szereposztás, nagyon sok múlik a zenén, az operatőri munkán, ám az alap mindenképpen a jó forgató- könyv és a rendezés. A Kolja esetében sem vehettük biztosra a sikert. Már a film címével is sokat kockáztattunk. Nem sokkal a nyolcvankilences forradalom után egy orosz névvel kit fogtok becsalogatni a mozikba? - szegezték nekünk a kérdést. A forgalmazók is le akartak beszélni bennünket erről. De még az angol producerünk sem bízott abban, hogy ekkora elismerésben lesz részünk. 1997 óta azonban, amikor megkaptuk a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjat, nagyot változott a filmipar. És nemcsak nálunk, Csehországban vagy Közép-Európában. Amerikában is. A rendezés sokáig ugyanazt az örömet jelentette számomra, mint gyereknek a karácsonyfa alatt kanyargó játékvasút. Mára annyira bonyolulttá vált a filmek finanszírozása, hogy írni sokkal jobban szeretek, mint rendezni. Ahhoz nincs szükségem senkinek a támogatására. Ülök szépen a meleg szobában, főzök egy finom kávét, bekapcsolom a számítógépet, és fokozatosan beszippant a történet, amelyben boldognak érzem magam.” Új filmjének forgatókönyvét édesapja, Zdenék Svérák írja. Pontosabban: újraírja. A Mezítláb a tarlón ugyanis tizenkét év után került elő a „Mára annyira bonyolulttá vált a filmek finanszírozása, hogy írni sokkal jobban szeretek, mint rendezni. Ahhoz nincs szükségem senkinek a támogatására." Jan Svérák filmrendező fiók mélyéről. Hogy miért váratott magára ilyen sokáig? Jan Svérák, aki mindig elfogulatlanul, sőt szigorúan véleményezte édesapja kásáit, most is egyértelműen fogalmaz: „Gyengének éreztem a szálakat a történet szereplői között. Mivel apám a családunk közeli és távoli rokonairól mesél, nehogy megsértsen valakit, végig a tényékhez ragaszkodott, s közben elhalványult a történet drámai íve. Kértem, úja meg ugyanezt regény formájában, hiszen annak más a felépítése. így már minden működött, s a hiányzó láncszemek is megjelentek, a kész forgatókönyvet pedig most közösen csiszolgatjuk. A Mezítláb a tarlón a háborús időkben játszódik, korábban, mint az Általános iskola, de ugyanazokkal a főhősökkel. Apa, anya, kisfiú. Természetesen meg kell találnunk azokat az arcokat, amelyek hasonlítanak az Általános iskolában látható színészekhez. Vagyis keressük a fiatal Zdenék S vérákot és Libuše Šafránkovát, akik édesapám szüleit alakítják majd ifjú házasként. Nem lesz egyszerű a gyerkőc kiválasztása sem, hiszen ő a történet első számú hőse. Neki kell átállnia egy egészen új életformára, mivel a család a háborús események miatt a fővárosból vidékre költözik.” Mivel a forgatás augusztusban kezdődik, a stáb már a helyszínkeresésnél tart. Kopidlno ugyanis, ahová Zdenék Svérák szülei költöztek a háború idején, mára annyira megváltozott, hogy ott ezt a filmet nem lehet leforgatni. A két Svérák, apa és fia pedig ragaszkodik a külső helyszínekhez. A számítógépes trükkök alkalmazását azonban így sem zárják ki. Az Általános iskolában Zdenék Svérák az apát játszotta. Hogy kap-e szerepet fia új filmjében, egyelőre ő maga sem tudja. „látszhatná a rossz nagypapát - mondja Jan Svérák -, de akkor a nézők másra sem várnának, csak arra, hogy mikor fog megjavulni. Csalódást kellene okoznom nekik, mert soha. A nagypapa ugyanis eléggé elviselhetetlen figura. Lehetne apám a falu papja is, ahhoz viszont le kellene vágatnia a szakállát, amit mindig elutasít, ha egy szerep miatt erre kérem. Egyelőre tehát nem tudom, ki lehetne a filmben, de még van időm gondolkodni ezen. Legyen mindez meglepetés.” RÖVIDEN Királyhelmecre ért a 600 hónap - 600 dal Királyhelmec. Ma 16.30-kor nyitják meg a városi művelődési központban a 600 hónap - 600 dal című tárlatot, amely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa történetét foglalja össze. A forgató- könyvet Miklósi Péter írta, az anyagot a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma állította össze, azzal a céllal, hogy az vándorkiállításként, a megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő énekkar jubileumi eseményeit követve több helyszínen is bemutatható legyen. A 600 hónap - 600 dal a Fórum Intézet levéltárában és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában fellelhető dokumentumokból, valamint a kórus krónikájának válogatott fejezeteiből állt össze. A szöveges magyarázatok mellett korabeli fotók, dokumentumok és a sajtó- visszhang idézi fel évtizedekre bontva a kórus legfontosabb eseményeit, az elsősorban a magyar népzenéből táplálkozó, emellett egyházi és világi műveket is tartalmazó repertoárt, az emlékezetes fellépéseket. Bemutatja akiállítás azokat a jeles személyiségeket - többek között Szíjjártó Jenőt, a névadó Vass Lajost, Janda Ivánt, Sapszon Ferencet -, akik nemcsak az énekkar életében, hanem a hazai magyar kamagyképzésben is meghatározó szerepet játszottak. A kiállítást Miklósi Péter, a tárlat kurátora nyitja meg. Közreműködnek: a királyhel- meci művészeti alapiskola tanárai és énekkara. (as)
