Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-04 / 28. szám, csütörtök
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com I 2016.február4. 3 Megadóztatják a multikat A Google, a Facebook és a Starbucks kávéházlánc gyakorlatilag nem fizet adót az Európai Unióban, emiatt egyre gyakoribbak az ellenük szervezett tüntetések (Képarchívum) MÓZES SZABOLCS Strasbourg. Az Európai Bizottság igazságosabb szabályokat vazotne be a társasági adóval kapcsolatban. Az Európai Parlamentben bemutatott csomag megosztja a képviselőket. Valamit viszont tenni kell, évente ugyanis több mint 100 milliárd euró úszik el. Sikeresen vállalkoznak, de • adót nem fizetnek. A globális nagyvállalatok jelentős része különböző adóoptimalizálási lehetőségeket kihasználva gyakorlatilag nem fizet adót az Európai Unióban - sem központilag, sem a tagországok szintjén. A probléma egyáltalán nem csak a névtelen offshore lovagokat érinti, sok trendi cég - például a Google, a Facebook vagy a Starbucks - is a vétkesek között van. Ezen változtatna most az Európai Bizottság, mivel a megszorító csomagok miatt egyre visszásabb, hogy míg az alkalmazottakat vagy a kis- és középvállalatokat „megnyírja” az állam, addig a sikeres multik aprópénzeket tesznek be a közösbe. Ezt egyébként legálisan művelik - vagyis nem klasszikus adócsalásról van szó. Kiviszik a pénzt A multik egyrészt kihasználják az egyes tagállamok nyújtotta kiskapukat, másrészt - amivel most az Európai Parlament és a Bizottság is kiemelten foglalkozott a tagállamokkal nem ritkán titkos adómegállapodásokat kötnek. Ezek lényege: a 28 tagállam helyett egy helyen fizetnek, kevesebbet, mint összesen kéne, ám az adott ország még így is jól jár. Egy példa: 2015 októberében az Európai Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és Hollandia megsértette az uniós állami támogatási szabályokat, mivel mintegy 20-30 millió euró értékben adókedvezményeket biztosított a Fiat Finance, illetve a Trade and Starbucks vállalat részére. Közös adóalap A bizottság e héten zajló strasbourgi plenáris ülésén mutatta be tervezetét az Európai Parlamentben. Az irányt szinte mindenki helyesnek tartja, a hatékonysággal kapcsolatban azonban erős kétségek merültek fel. A bizottsági akcióterv egyik pillére a közös konszolidált társaságiadó-alap (CCCTB), valamint az, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik. Politikai szinten az első pont a legproblémásabb, gyakorlati szinten pedig - főként az internetes vállalkozásoknál - a második. A közös adóalapot konszenzussal kellene elfogadni, így elég, ha egy állam nem egyezik bele, bukik a terv. A nem szavazat nem csak az adóoptimalizálásból profitáló országokból jöhet-jellemzően a nyugat-európai kisebb államok -, többen elvi szinten ellenzik a közös adószint bevezetését. A keleti, alacsony adókulcsot bevezető tagállamok mindig a harmonizáció elleni harc élén álltak. Milliárdok úsznak el Emellett kérdéses az intézkedés praktikus hatékonysága is. Ha valaki a Facebookon hirdet, akkor jogilag nehéz megfogni, hogy valójában melyik tagállamban kellene elkönyvelnie a profitot. A nehézségek ellenére egyre többen ébrednek rá, hogy a jelenséggel tenni kell valamit, ugyanis alapvetően ássa alá az igazságos közteherviselésbe vetett hitet. Emellett pedig nem kevés pénzről van szó. A bizottság becslései szerint az adóelkerülés miatt évente mintegy 50-70 milliárd euró körüli összeg esik ki a költségvetésből, a parlamenti vitában ennél lényegesen nagyobb számok is elhangzottak. Az „optimalizált” összegek pedig évről évre nőnek. Elképesztően nagy kárra számíthat az EU Óriási anyagi kárt okozna, ha a schon géni övezet tagállamai tartósan visszaállítanák a határ- ellenőrzést a térségen belül. Párizs. A határátkelőknél kialakuló közlekedési dugók, a határátlépéssel járó pluszadminisztráció és egyéb okok miatt 100 milliárd euróval csökkenne az Európai Unió együttes GDP-je, ha a schen- geni övezet államai visszaállítanák a belső határellenőrzéseket - állítja a France Strategie, a párizsi kormány gazdasági tervezési intézete. A 26 schengeni ország a bevándorlók nem szűnő áradata és a terrorveszély miatt fontolgatja határai védelmének megerősítését - emlékeztet a Financial Times (FT), amely ismertette a francia stratégiai kutatóintézet elemzését. A szakértők úgy vélik, hogy az EU gazdasága 2025-ben 0,8 százalékkal lehet kisebb annál, mint amekkora a határszigorítások nélkül lenne. A határellenőrzések rövid távú visszaállításának költségei ugyan nem elhanyagolhatóak, ám korlátozottak. Ha azonban folyamatosan fennmaradnának a korlátozások, annak jóval nagyobb hatása lenne az országok közötti kereskedelemre és a foglalkoztatásra - fejtegette Jean Pisani-Ferry, a France Strategy vezetője. Elveszhet mindaz a bevétel, amely a könnyű, gyors kereskedelemből fakad. Számos kutatás szerint a hátárellenőrzés- mentes utazás 10-20%-kal dobta meg a kereskedelmet az eurózónán belül. „Nem kétséges, hogy javítanunk kell a biztonságot szavatoló rendszerek hatékonyságán, ám ezt nem az emberek szabad mozgásának korlátozása árán kellene elérnünk” - véli Pisani-Ferry, aki szerint ennek túl magas lenne a költ- sége. (napi.hu, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb csata a Gazprom ellen Brüsszel. Az Európai Bizottság felül akarja vizsgálni az összes szerződést, amelyet az orosz Gazprom gázexportőr kötött az elmúlt egy évben európai importőreivel. Brüsszel azt gyanítja, hogy a cégóriás inkorrekt árakat erőltetett rá partnereire, amelyek megsértik az EU kereskedelmi szabályait - idézte a Frankfurter Allgemenine Zeitung (FÁZ) cikkét az EurActiv. A bizottság már tavaly áprilisban is azzal vádolta a Gazpromot, hogy megsérti az egységes belső piaci szabályokat, jelentősen korlátozza a versenyt az EU keleti régiójának gázpiacán, ahol messze a legnagyobb piaci szereplő. Az Európai Bizottság egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az orosz cég szerződéseiben kiköti, hogy a tőle vásárolt gázt a vevő nem értékesítheti tovább. Brüsszel minden érintett államtól az összes rendelkezésre álló információt bekér a Gazprom szerződéseivel kapcsolatban. (SITA) Nem bízunk meg a cégekben Pozsony. Szlovákiában a lakosság 52%-a nem bízik a cégekben, és nem hiszi el a cégek állításait - derül ki a Focus közvélemény-kutató társaság elemzéséből. Eszerint teljes mértékben a lakosság alig egy százaléka bízik meg a társaságokban. A szlovákiai cégeket tömörítő Business Leaders Forum (BLF) igazgatója, Michal Kišš szerint ez a cégek korábbi felelőtlen viselkedésével magyarázható. Szlovákiában azonban jóval bizalmatlanabbak az emberek a magánszektorral szemben a globális - átlagnál is. Csak összehasonlításképpen: a cégekkel szembeni bizalmat vizsgáló globális felmérés szerint az emberek 57 százaléka megbízik a cégekben. (TASR) Ukrajnában tárolnánk a gázt Pozsony. Szlovákia föld- gáztartalékait a jövőben akár Ukrajnában is tárolhatják - legalábbis ezt tervezi a szlovák Nafta társaság, amely a legnagyobb földgáztároló cég Szlovákiában. „A Nafta már jelezte az ezzel kapcsolatos érdeklődését”—nyilatkozta Miroslav Lajčák külügyminiszter. A cégnek jelenleg Szlovákiában 2,6 milliárd köbméternyi gáz tárolására vannak kapacitásai. Ukrajnának ugyanakkor 12 ilyen tárolója van, amelyek 31 milliárd köbméternyi gáz befogadására képesek, így már korábban arra biztatta az európai országokat, hogy használj ák ki a fölös kapacitásait. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA I ÁRFOLYAM I VALUTA Árfolyam Angol font 0,7533 il Lengyel zloty 4,3982 Cseh korona 27,025 W Magyar forint 310,55 Horvátkuna 7,6665 Román lej 4,5093 Japán jen 130,58 Svájci frank 1,1115 Kanadai dollár 1,5234 USA-dollár 1,0933 VÉTEL eladAs BANK DOLLAR I CSEH korona! FORINT Sberbank 1,13-1,06 27,84-26,22 325,12-297,12 OTP Bank 1,14-1,05 28,21-25,83 325,44-298,00 Postabank 1,13-1,05 27,97-26,08Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 27,76-26,22 325,10-297,11 Tatra banka 1,12-1,05 27,84-26,22 323,62-299,02 ČSOB 1,12-1,07 27,72-26,34Általános Hitelbank 1,13-1,06 27,84-26,22 325,25-297,24 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Búcsúzó Hypernova, megújul a Terno Pozsony. A fővárosi Au- park üzletközpontban működő felújított Temo szupermarket jelzi, milyen irányban kíván haladni a Temo és a Moja Samoška üzletlánc. A Sandberg Capital befektetői csoport révén feltőkésítik a hálózatot, a teljes tranzakció értéke 70 millió euró lesz, ebből 25 millióval maga az üzletlánc száll be. A későbbiekben Temo real estate néven működő kereskedelmi lánc 26 szupermarketet és 78 Moja Samoška boltot fog üzemeltetni - közölte Oto Lánc vezérigazgató. Külön fejezetet érdemel a Hypemova sorsa, a hollandok által nyitott nagy kapacitású boltok hanyatlásnak indultak, a hipermarketek a Temo kezébe kerültek, melyek közül 11 -et már bezártak. A fennmaradó 9-et átalakítják, az eladóterületet leszűkítik, új arculatot és új termék- kínálatot kapnak - ígérte Lánc, aki szerint az Auparkban levő szupermarket „ráncfelvarrása” is igazolja, hogy jó úton jár a mintegy 2000 főt foglalkoztató társaság, ugyanis az őszi felújítás óta (saját pékség, saját gyümölcslevek) forgalma közel 10%-kal bővült. (shz) Ú SZERENCSE, SEMMI MÁS!. közös játéka es a Mit kell tennie? Ha a játék időtartama alatt (2016. január 25. - február 4.) a Vasárnapban es az Uj Szobán közölt összesen 12 szelvényből legalább 10-et összegyűjt, bekerül a penznyeremenyek sorsolásába! r •§<■---------------------------------------j JÁTÉKSZABÁLYOK: I P1 i A sorsolásába csak azok kerülnek be, akik a 12 szelvényből 10-et a következőképpen gyűjtik össze: Vasárnap - 2 darab szelvény, Llj Szó * 8 darab szelvény, * A szelvények megjelenésének időpontja: 1-10, Üj Szó - január 25. - február 4. 11. Vasárnap - január 26. (5. szám) t________________________________j 12. Vasárnap - február 2. (6. szám) 1 0. szelvény A játék résztvevője beleegyezik, hogy a Petit Press Rt. a személyes adatokat postai/elektronikus kommunikációs célokra használja fel. ' A játékban való részvétel egyben a játékszabályok elfogadását is jelenti. A szelvényeket az alábbi címre küldje: Redakcia Uj Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 A borítékra írja rá: játék Beküldési határidő: 2016. február 8. A szerencsés nyertesek nevét az Uj Szó február 12-i és a Vasamap 8. számában közöljük.
