Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-03 / 27. szám, szerda
241 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. február 3. lwww.ujszo.com Nem bővítik a temetőt LECZO ZOLTÁN A rendelkezésre álló pénzt a pályázatok önrészének fedezésére fordítanék. mmsmrn Ebben az évben, hacsak az ön- kormányzat nem dönt másképp, nem folytatódik az új köztemető tavaly elkezdett bővítése. Új sírhelyek kialakítására és a ravatalozó épületének teljes körű rekonstrukciójára korábban azért nem volt lehetőség, mert a temető alatti földterületek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek voltak. Ez a probléma azonban időközben megoldódott, ugyanis a város 2014- ben az egyházi tulajdonú parcellákat hosszú távra bérbe vette, és arról is megállapodott a bérbeadóval, hogy a temető területét kb. egy hektárral bővíteni fogja. A munkálatok tavaly el is kezdődtek, ám idén valószínűleg nem folytatódnak. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, a 311 457 eurós költségű bővítésre - mely egyebek mellett magában foglalná a ravatalozó átépítését és új parkolók kialakítását is - ebben az évben nem lesz mód. A város komoly forráshiánnyal küzd, s ez a projekt 2016-ban nem Az új köztemetőben elvégezték a munka egy részét (Képarch(vum) szerepel a kiemelkedő beruházások között. A város most elsősorban a kultúrház modernizációjához, a Kossuth utcai óvoda bővítéséhez és egy hulladékgyűjtő udvar kialakításához szeretne támogatást szerezni, a rendelkezésre álló pénzt inkább ezen fejlesztések önrészének finanszírozására fordítaná. A szentesi úti sírkert komplex felújítása során kb. 600 új sírhelyet alakítanának ki, a parcellát körbekerítenék, új járdák épülnének, a földbe vízvezetékek kerülnének, kiépítenék a temető ezen részén a közvilágítást, valamint a közelben térfigyelő kamerákat helyeznének el. Királyhelmecen a korábbi város- vezetés egyébként részben felújíttatta a ravatalozó belső tereit, és a berendezést is korszerűsítették. Erre a célra akkor több mint 22 ezer eurót fordítottak. Megújul a kassai Állami Színház épülete NÉMETI RÓBERT Kevesebb pénzt kaptak, ezért a felújítóé csak részleges lesz. KASSA Nemsokára hozzálátnak a kassai Állami Színház, az egykori Magyar Nemzeti Színház épületének felújításához. A felújítás eredeti dokumentációjában az épület teljes külső felújításának tervei szerepelnek, de a Norvég Alapból igényelt 1,3 millió euró helyett csupán ötszázezer eurót sikerült lehívniuk. „Kicseréljük a rossz állapotban lévő tetőrészeket, a teljes felület hatvan százalékát, aztán az északi homlokzatot is átalakítjuk, mivel ez van leginkább kitéve az időjárási viszonyoknak. A munkálatok során kicseréljük a csatornákat és az elvezetőket, megjavítjuk és felújítjuk az összes ablakot és a földszinti ajtót” - nyilatkozta Peter Himič, a kassai Állam Színház igazgatója. A teátrum Láng Adolf tervei alapján épült 1897 és 1899 Az épület rengeteg szállal kötődik a magyar színjátszáshoz (A szerző felvétele) között. A színház ablakai közül négy még eredeti. Az északi ajtó is eredeti darab, mely szintén restaurálásra vár. A színházat legutoljára 22 évvel ezelőtt újították fel teljesen, a munkálatok akkor hét és fél évig tartottak. A mostani felújítást a következő hét hónapban fogják elvégezni, de a munkálatok az intézmény vezetősége szerint nem korlátozzák a színház működését. Az épület rengeteg szállal kötődik a magyar színjátszáshoz, de ennek emlékét ma már csak a színház homlokzatán olvasható NSZ (Nemzeti Színház) felirat őrzi. A beltér- ben a magyar feliratokat már lecserélték. A kassai magyar színjátszás legsikeresebb évei az új színház átadása után következtek, a fénykor egészen az első világháborúig tartott. A háború után egyre nehezebb volt a város magyar színtársulatának helyzete. 1920-ban, Kassa Csehszlovákiához csatolása után mutatták be a színházban az első szlovák darabot, a két háború között a magyar és a szlovák színjátszás felváltva volt jelen a városban. Az épület 1945-ben végül a Szlovák Állami Színház székhelye lett, azóta ebben az épületben egyetlen előadása sem volt a helyi magyar társulatnak. Ismeretlen olasz mesterek munkája Észak-Gömörben, Kövi templomában (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Besztercebánya keleti peremén, az egyébként varázslatosan szép tájon utazva az elhanyagoltság az, ami elsőre szemet szúr. Rossz minőségű, kanyargás utakon, apró, egykori tisztes múltjuknak mára már csak töredékét őrző, lehangoló látványt nyújtó falvak bújnak meg. A szegénység kézzelfogható. Mégis van ezen a vidéken is látnivaló, például Kövi község temploma. Kövi a keleti Túroc völgyében, régi bányavidékek közelében fekszik. A Borovszky-féle vármegyei monográfia szerint első írásos említése 1243-ból való, amikor IV. Béla király a Bebek család őseinek, Detrik- nek és Fülöpnek adományozta. 1367- ben a Castrum Kevi nevet viselte, 1461 -ben Rákosvár néven szerepelt. Az első vidéki templomok A monográfia arról is ír, hogy hajdan ferences rendi kolostor is volt itt, amely a husziták korában pusztult el. Ennek ma pontos helyét nem tudni. KÖvi a 18. században a vasércbányászatnak és -feldolgozásnak köszönhetően a vidék gazdasági és szellemi központja volt, Korabinsz- ky Mátyás történetíró szerint ebben az évszázadban ebben a faluban több pálinkát főztek, mint az egész megyében összesen. Különleges, a falu egykori közepén lévő kiemelkedésen épült, erődítésfalakkal körbevett temploma több szempontból is figyelemreméltó. Az valószínű, hogy már a tatárjárás előtt lehetett itt Tájoló Kövibe vagy a Tornaiját Nagyrőcével összekötő 532- esfőútról Gömörfa Ivánéi északnyugat felé, vagy Süvete községben nyugat felé, esetleg a Jolsva és Nyustya közti 526-os útról dél irányba letérve lehet eljutni. Széles körű turisztikai szolgáltatást Tornaiján, Rozsnyón vagy J.ols- ván lehet igénybevenni. Kövi a Gótikus Út egyik állomása. templom, majd a dúlás után feltehetően a vidéket uraló gazdag Bebek család alapíthatott itt templomot. A ma meglévő templom építési fázisainak kutatásakor több olyan feltételezés is született, hogy elsőként egy, talán a 12. század első feAfalu domináns épülete lében alapíthatott román kori körtemplom, úgynevezett rotunda épült itt, amelyet alig másfél évszázaddal később gótikus stílusú szögletes hajóval egészítettek ki, majd a 15. század derekán falakkal vették körbe, később északról sekrestyével, délről toronnyal, majd 1785-ben különálló, késő barokk harangtoronnyal bővítették a komplexumot, amely ma a falu impozáns épülete, még leromlott állapotában is. Olasz mesterek kóznyoma Kövi templomának sajátosságát különleges, Szlovákia területén eddig csupán két helyen felfedezett freskófestési technika adja. Néhány éve feltárás és restaurálás kezdődött az épületben, Peter Koreň szentek életnagyságú képét tárta fel a diadalív és az oltár közötti falrészeken, festésükkor különleges technikát alkalmaztak az olasz mesterek. A feltárt freskókon a szentek glóriája nemcsak festett, hanem plasztikusan is kiképezték őket, a friss vakolatba körkörösen mélyített lenyomatokkal. Ilyen festési technika Kövi templomán kívül a Hont megyei Százd ősi templomában található még, az itteni freskók szín- és formavilága pedig a szintén a Bebek család fészke, Pelsőc templomának szín- és formavilágával mutat hasonlóságot. Talán nem merészség azt leírni, hogy a kövi templom freskóinak mesterei már az itáliai reneszánsz előszelét megérezve finoman formált, érzéseket kifejező arcokat alkottak, a trecento előfutáraiként. Az sem lehet véletlen, hogy Kövi közvetlen környékén még legkevesebb négy, a 13. század elejéről származó körtemplom vagy annak nyoma maradt fenn, Periász, Süvete, Rákos és Deresk községben. A vidék múltja mérhetetlenül gazdag, a búvó emlékek feltárásának folyamata elkezdődött, néhány szakember rengeteget tesz megőrzésükért, bemutatásukért. Még magának a vidéknek kellene magához térnie. Mert egykor, a 18. század első felében mintegy ötven nemesi családnak volt Kö- viben nemesi kúriája. Ma kissé szomorkás látványt nyújt a falu.
