Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-29 / 49. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. február 29. KULTÚRA 115 Faludy is csodálattal nézte Többéves csúszás után magyarul is megjelent Julie Kavanagh könyve Rudolf Nurejevről SZABÓ G. LÁSZLÓ Sem Európa nagy balettszínpadain, sem az angol balerinák között nem volt vezető pozícióban Julie Kavanagh, bár szakmai tanulmányait a leghíresebb nyugat-európai balettiskolában, a londoni Királyi Balettintézetben végezte. Hogy mára mégis világszerte híres lett, azt Rudolf Nurejevről írt, több mint 900 oldalas könyvének köszönheti. írt már korábban is komoly elis­merést kiváltott könyvet, méghozzá Frederick Ashtonról, a világhírű an­gol koreográfusról, sőt kritikai vé­leményét is gyakran írásba foglalta különböző lapokban, a nagy áttörést azonban kétségtelenül 2007-ben élte meg, amikor a New York-i Penguin Books kiadó megjelentette sokrétű kutatásra alapozott, több éven át írt, lebilincselő életrajzát a 20. század fenomenális tehetségű és viharos magánéletű balett-táncosról, Szent­pétervár, London, Párizs és Bécs ta­tár istenéről, Rudolf Nurejevről. Ar­ról a lázadó, nyughatatlan, betörhe- tetlen természetű, Kavanagh megál­lapítása szerint: „alázatos és kibír­hatatlanul akaratos; önző és nagy­lelkű; pénzsóvár és adakozó, csak magával törődő egoista, ugyanakkor a fiatalokat segítő mester és pártfo­gó; közönséges és emelkedett; az életet habzsoló társasági lény és ma­gányos, kontemplativ gondolkodó” csodalényről, aki káprázatos tehet­ségével nemcsak a fiím- és színház- művészet legnagyobbjaira volt ko­moly hatással, írókat és költőket is megihletett azzal, amit egyetlen szó nélkül, mégis a legérthetőbben és a legérzékenyebben tudott közölni a világról, rólunk s természetesen ön­magáról. „Aki nem látta fiatalon, semmit sem tud róla” - állítja egy angol kritikus, de Faludy György, a költőfejedelem is látta, s meg is éne­kelte aíakját. „Ha feltűnik a színpa­don, hol nincs súgó sem irgalom: / megírt könyve, amely az Európa Ki­adó Eletek és művek sorozatában azért csak most jelent meg, mert idő­be telt, míg a tetemes anyag Galamb Zoltán hozzáértő személyében for­dítóra talált, s a megjelenés jogi fel­tételei rendeződtek. A könyv kronológiai sorrendben követi Nurejev életének legjelentő­sebb eseményeit, pályájának minden fordulópontját, sőt külön fejezetben szól két - egyben utolsó - budapesti fellépéséről, amely a Magyar Állami Operaház produkciójához, a Keve- házi Gábor koreográfiájában színre vitt Cristoforójához kötötte. 1992 februárjában érkezett Budapestre, hogy betanulja a Kolumbuszt vezető Angyal szerepét. A bemutatót köve­tően még egy alkalommal lépett színre a darabban, a két előadás kö­zött pedig Berlinben Carabosse tün­dérként mutatkozott be a Csipkeró- zsikában. Táncosként ezután már nem állt közönség elé, csak dirigens­ként. A Rómeó és Júliát vezényelte a kazanyi Operaházban, majd ugyan­ezt a művet New Yorkban, részlete­iben pedig San Franciscóban is meg­szólaltatta. De már akkor is beteg volt, halálos kór gyötörte. 1993. ja­nuár 6-án, ötvenöt évesen halt meg Párizsban. Temetése előestéjén ak­kora vihar tombolt Párizsban, hogy a mennydörgéstől rázkódtak az abla­kok. „Egyszerre jellemezte egy földi ember karizmája és egyszerűsége, valamint az istenek dölyfe” - emlé­kezik rá Mihail Barisnyikov, az Amerikában élő pályatárs, aki szin­tén Szentpétervárról hódította meg a világot. „A színpadon olyan belső tűzzel, egyedülálló energiával, rendkívüli muzikalitással és plaszti- citással formálta meg szerepeit, hogy világszerte fanatikus rajongók őrjítő tapsa és hisztérikus lelkesedése kí­sérte fellépéseit” - áll Kavanagh könyvének fülszövegében. Több napra, sőt több hétre szóló olvasmány e kötet. Aki eljut a végé­re, az egészen közel kerül egy szen­vedélyes életet élt, kivételes mű­vészhez, aki külön kategória még a legnagyobb legendák között is, sőt a tánctörténet egyik legfényesebb fe­jezete fűződik a nevéhez. Kiosztották a César-díjakat Párizs. Philippe Faucon ren­dező Fatima című filmje kapta meg a legjobb filmnek járó leg­jelentősebb francia elismerést, a César-díjat péntek este Párizs­ban. A két lányát egyedül neve­lő, takarítónőként dolgozó észak-afrikai bevándorló port­réját felrajzoló film érdemelte ki a legjobb adaptációnak és a leg­ígéretesebb színésznőnek járó elismerést is. Ez utóbbit a film­ben orvostanhallgatót alakító, 26 éves Zita Hanrot vihette haza. A legjobb külföldi filmnek já­ró Césart Alejandro Gonzáíez Inárritu - Franciaországban csak tavaly bemutatott - Oscar-díjas művének, a Birdman avagy a mellőzés meglepő ereje című al­kotásnak ítélte a francia film­szakma. A legjobb rendező díját Amaud Desplechin vehette át a Fiatal éveim című filmjéért. A legjobb férfi alakítás díját az 56 éves Vincent Lindon érdemelte ki Stéphane Brizé Mennyit ér egy ember? című alkotásában nyúj­tott játékáért. A legjobb női ala­kítás díját az 59 éves Catherine Frot vehette át Xavier Giannoli Marguerite - A tökéletlen hang című filmjében nyújtott alakítá­sáért. Tiszteletbeli César-díjjal tün­tették ki Michael Douglast. A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész másodszor kapta meg az elismerést. Először 1998-ban vehette át. (MTI) körző leszek, szárny, kétkarú mér­leg, pörgettyű vagy darú, / a táncos­nő léggömb nekem, szálltában hagyja el kezem. / A nézők mind csak ünnepi mozgásom sápadt tükrei.” Majd ráduplázva így folytatja: „Aj­kam kegyetlen sarkai hány nyilat tudnak ajzani! / Két combom, akár két közös ezüstben úszó üstökös. / Nincsen, kit kulcscsontom nyitott ingemben el nem csábított, / s pu­pillám dupla lézere halálsugár, ne nézz bele, / vagy nézz, mert nincs az emberek közt egy sem, akit szeretek. / Lelkemre vágyói? Nincs sehol. Testem pótolja lelkemet.” Ki írhat ennél többet, ennél mé­lyebbet, ennél lényegesebbet? Kavanagh megpróbálja, a tények mentén haladva, de nem ilyen költői magasságokban szárnyalva. Tánc- történet, kordokumentum, életrajz izgalmas esszenciája lett a hosszú évek munkájával, olvasmányosan Michael Douglas a tiszteletbeli César-díjjal (ÍASR/AP-felvétel) függetlenek díja Az idei aranymálnások Saulé a Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte el helyi idő szerint szombaton a független filmek Oscarjaként emlegetett, Los Angeles-i Independent Spirit Awards díjat a legjobb külföldi film kategóriában. Los Angeles. A rangos díjat ma­gyar film most kapta meg először, esélyesei között is utolj ára 1990-ben jegyeztek magyar vonatkozású al­kotást: Szabó István Hanussen című filmje került az öt jelölt közé a leg­jobb külföldi film mezőnyében. E kategóriában idén a Saul fia mel­lett a Csajkor című francia, az Egy ga­lamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről című svéd, a Mustang című török, valamint A kígyó ölelése című kolumbiai alkotás versengett. Az Independent Spirit Awards ha­sonló díját az elmúlt években az Ida (Pawel Pawlikowski) című lengyel, Nemes Jeles László az Independent Spirit Awards díjjal (TASR/AP-feivétei) az Adél élete (Abdellatif Kechiche) és a Szerelem (Michael Haneke) című francia, aNaderés Simin—Egy elválás története (Asghar Farhadi) című iráni és A király beszéde (Tom Hopper) című brit film nyerte el. Ä legjobb filmnek járó díjat a Spotlight - Egy nyomozás részletei című amerikai dráma alkotói vehet­ték át. A mű a legjobb eredeti forga­tókönyv és a legjobb vágás díját, va­lamint a Robert Altman rendezőről elnevezett elismerést is bezsebelhet­te. Az Independent Spirit Awards zsűrije Brie Larsonnak ítélte a leg­jobb női főszereplő díját A szoba című filmben nyújtott alakításáért, a legjobb színésznek járó elismerést pedig Abraham Attah vehette át a Be­asts of No Nation című háborús drá­ma főszerepéért. Ugyancsak a gye­rekkatonákról szóló filmben nyújtott teljesítményéért kapta meg a legjobb férfi mellékszereplő díját Idris Elba. A legjobb női mellékszereplő Mya Taylort lett a Tangerine című, transznemű szexmunkásokról szóló filmben nyújtott alakításáért. (MTI) Los Angeles. A szürke ötven árnyalata című produkció és A Fantasztikus Négyes című szu­perhősmozi megosztva kapta idén a Los Angelesben kiosztott Aranymálna díjat az év legpo­csékabb filmje kategóriában. Az E. L. James könyve alapján készített erotikus filmadaptáció öt kategóriában is „győzelmet ara­tott” az Oscar-gála előestéjén ren­dezett díjátadón. A Universal Pic­tures filmstúdiónak világszerte 571 millió dolláros bevételt hozó produkciónak a legrosszabb film kategóriáján kívül citromdíjat osztottak forgatókönyve, a női és a férfi főszereplő játéka, valamint párosuk vásznon nyújtott közös teljesítménye miatt is. így a legrémesebb színésznő Aranymálna díját Dakota John­son, a legpocsékabb színészét pe­dig J amié Doman kapta. A Fantasztikus Négyes két cit­romdíjat zsebelt be: a zsűri ezt az alkotást találta idén a legrosszabb filmes feldolgozásnak, míg Josh Trank rendkívül gyenge rendezé­sével került kategóriája élére. Az idén a legjobb férfi mellék- szereplő kategóriában a Creed című Rocky-filmben Rocky Bal­boa megformálásáért Oscar-díjra is jelölt Sylvester Stallonét egyút­tal Aranymálna díjjal is „kitüntet­ték” a legrosszabb visszatérő ka­tegóriában. Az Aranymálna díjakat immár 36. alkalommal adták át az Oscar- gála előestéjén. A „győztesekről” az 1980. óta adományozott díj 47 amerikai ál­lamban és 21 más országban élő 900 szavazója dönt. Az arany festékkel lefújt mál­naszemet ábrázoló díjat rendsze­rint nem veszik át személyesen a sztárok, de emlékezetes, hogy 2010-ben Sandra Bullock (Ő a megoldás) és 2005-ben Halle Berry (Macskanő) is elment a ne­kik megszavazott citromdíj átadá­sára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents