Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-29 / 49. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. február 29. KULTÚRA 115 Faludy is csodálattal nézte Többéves csúszás után magyarul is megjelent Julie Kavanagh könyve Rudolf Nurejevről SZABÓ G. LÁSZLÓ Sem Európa nagy balettszínpadain, sem az angol balerinák között nem volt vezető pozícióban Julie Kavanagh, bár szakmai tanulmányait a leghíresebb nyugat-európai balettiskolában, a londoni Királyi Balettintézetben végezte. Hogy mára mégis világszerte híres lett, azt Rudolf Nurejevről írt, több mint 900 oldalas könyvének köszönheti. írt már korábban is komoly elismerést kiváltott könyvet, méghozzá Frederick Ashtonról, a világhírű angol koreográfusról, sőt kritikai véleményét is gyakran írásba foglalta különböző lapokban, a nagy áttörést azonban kétségtelenül 2007-ben élte meg, amikor a New York-i Penguin Books kiadó megjelentette sokrétű kutatásra alapozott, több éven át írt, lebilincselő életrajzát a 20. század fenomenális tehetségű és viharos magánéletű balett-táncosról, Szentpétervár, London, Párizs és Bécs tatár istenéről, Rudolf Nurejevről. Arról a lázadó, nyughatatlan, betörhe- tetlen természetű, Kavanagh megállapítása szerint: „alázatos és kibírhatatlanul akaratos; önző és nagylelkű; pénzsóvár és adakozó, csak magával törődő egoista, ugyanakkor a fiatalokat segítő mester és pártfogó; közönséges és emelkedett; az életet habzsoló társasági lény és magányos, kontemplativ gondolkodó” csodalényről, aki káprázatos tehetségével nemcsak a fiím- és színház- művészet legnagyobbjaira volt komoly hatással, írókat és költőket is megihletett azzal, amit egyetlen szó nélkül, mégis a legérthetőbben és a legérzékenyebben tudott közölni a világról, rólunk s természetesen önmagáról. „Aki nem látta fiatalon, semmit sem tud róla” - állítja egy angol kritikus, de Faludy György, a költőfejedelem is látta, s meg is énekelte aíakját. „Ha feltűnik a színpadon, hol nincs súgó sem irgalom: / megírt könyve, amely az Európa Kiadó Eletek és művek sorozatában azért csak most jelent meg, mert időbe telt, míg a tetemes anyag Galamb Zoltán hozzáértő személyében fordítóra talált, s a megjelenés jogi feltételei rendeződtek. A könyv kronológiai sorrendben követi Nurejev életének legjelentősebb eseményeit, pályájának minden fordulópontját, sőt külön fejezetben szól két - egyben utolsó - budapesti fellépéséről, amely a Magyar Állami Operaház produkciójához, a Keve- házi Gábor koreográfiájában színre vitt Cristoforójához kötötte. 1992 februárjában érkezett Budapestre, hogy betanulja a Kolumbuszt vezető Angyal szerepét. A bemutatót követően még egy alkalommal lépett színre a darabban, a két előadás között pedig Berlinben Carabosse tündérként mutatkozott be a Csipkeró- zsikában. Táncosként ezután már nem állt közönség elé, csak dirigensként. A Rómeó és Júliát vezényelte a kazanyi Operaházban, majd ugyanezt a művet New Yorkban, részleteiben pedig San Franciscóban is megszólaltatta. De már akkor is beteg volt, halálos kór gyötörte. 1993. január 6-án, ötvenöt évesen halt meg Párizsban. Temetése előestéjén akkora vihar tombolt Párizsban, hogy a mennydörgéstől rázkódtak az ablakok. „Egyszerre jellemezte egy földi ember karizmája és egyszerűsége, valamint az istenek dölyfe” - emlékezik rá Mihail Barisnyikov, az Amerikában élő pályatárs, aki szintén Szentpétervárról hódította meg a világot. „A színpadon olyan belső tűzzel, egyedülálló energiával, rendkívüli muzikalitással és plaszti- citással formálta meg szerepeit, hogy világszerte fanatikus rajongók őrjítő tapsa és hisztérikus lelkesedése kísérte fellépéseit” - áll Kavanagh könyvének fülszövegében. Több napra, sőt több hétre szóló olvasmány e kötet. Aki eljut a végére, az egészen közel kerül egy szenvedélyes életet élt, kivételes művészhez, aki külön kategória még a legnagyobb legendák között is, sőt a tánctörténet egyik legfényesebb fejezete fűződik a nevéhez. Kiosztották a César-díjakat Párizs. Philippe Faucon rendező Fatima című filmje kapta meg a legjobb filmnek járó legjelentősebb francia elismerést, a César-díjat péntek este Párizsban. A két lányát egyedül nevelő, takarítónőként dolgozó észak-afrikai bevándorló portréját felrajzoló film érdemelte ki a legjobb adaptációnak és a legígéretesebb színésznőnek járó elismerést is. Ez utóbbit a filmben orvostanhallgatót alakító, 26 éves Zita Hanrot vihette haza. A legjobb külföldi filmnek járó Césart Alejandro Gonzáíez Inárritu - Franciaországban csak tavaly bemutatott - Oscar-díjas művének, a Birdman avagy a mellőzés meglepő ereje című alkotásnak ítélte a francia filmszakma. A legjobb rendező díját Amaud Desplechin vehette át a Fiatal éveim című filmjéért. A legjobb férfi alakítás díját az 56 éves Vincent Lindon érdemelte ki Stéphane Brizé Mennyit ér egy ember? című alkotásában nyújtott játékáért. A legjobb női alakítás díját az 59 éves Catherine Frot vehette át Xavier Giannoli Marguerite - A tökéletlen hang című filmjében nyújtott alakításáért. Tiszteletbeli César-díjjal tüntették ki Michael Douglast. A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész másodszor kapta meg az elismerést. Először 1998-ban vehette át. (MTI) körző leszek, szárny, kétkarú mérleg, pörgettyű vagy darú, / a táncosnő léggömb nekem, szálltában hagyja el kezem. / A nézők mind csak ünnepi mozgásom sápadt tükrei.” Majd ráduplázva így folytatja: „Ajkam kegyetlen sarkai hány nyilat tudnak ajzani! / Két combom, akár két közös ezüstben úszó üstökös. / Nincsen, kit kulcscsontom nyitott ingemben el nem csábított, / s pupillám dupla lézere halálsugár, ne nézz bele, / vagy nézz, mert nincs az emberek közt egy sem, akit szeretek. / Lelkemre vágyói? Nincs sehol. Testem pótolja lelkemet.” Ki írhat ennél többet, ennél mélyebbet, ennél lényegesebbet? Kavanagh megpróbálja, a tények mentén haladva, de nem ilyen költői magasságokban szárnyalva. Tánc- történet, kordokumentum, életrajz izgalmas esszenciája lett a hosszú évek munkájával, olvasmányosan Michael Douglas a tiszteletbeli César-díjjal (ÍASR/AP-felvétel) függetlenek díja Az idei aranymálnások Saulé a Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte el helyi idő szerint szombaton a független filmek Oscarjaként emlegetett, Los Angeles-i Independent Spirit Awards díjat a legjobb külföldi film kategóriában. Los Angeles. A rangos díjat magyar film most kapta meg először, esélyesei között is utolj ára 1990-ben jegyeztek magyar vonatkozású alkotást: Szabó István Hanussen című filmje került az öt jelölt közé a legjobb külföldi film mezőnyében. E kategóriában idén a Saul fia mellett a Csajkor című francia, az Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről című svéd, a Mustang című török, valamint A kígyó ölelése című kolumbiai alkotás versengett. Az Independent Spirit Awards hasonló díját az elmúlt években az Ida (Pawel Pawlikowski) című lengyel, Nemes Jeles László az Independent Spirit Awards díjjal (TASR/AP-feivétei) az Adél élete (Abdellatif Kechiche) és a Szerelem (Michael Haneke) című francia, aNaderés Simin—Egy elválás története (Asghar Farhadi) című iráni és A király beszéde (Tom Hopper) című brit film nyerte el. Ä legjobb filmnek járó díjat a Spotlight - Egy nyomozás részletei című amerikai dráma alkotói vehették át. A mű a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb vágás díját, valamint a Robert Altman rendezőről elnevezett elismerést is bezsebelhette. Az Independent Spirit Awards zsűrije Brie Larsonnak ítélte a legjobb női főszereplő díját A szoba című filmben nyújtott alakításáért, a legjobb színésznek járó elismerést pedig Abraham Attah vehette át a Beasts of No Nation című háborús dráma főszerepéért. Ugyancsak a gyerekkatonákról szóló filmben nyújtott teljesítményéért kapta meg a legjobb férfi mellékszereplő díját Idris Elba. A legjobb női mellékszereplő Mya Taylort lett a Tangerine című, transznemű szexmunkásokról szóló filmben nyújtott alakításáért. (MTI) Los Angeles. A szürke ötven árnyalata című produkció és A Fantasztikus Négyes című szuperhősmozi megosztva kapta idén a Los Angelesben kiosztott Aranymálna díjat az év legpocsékabb filmje kategóriában. Az E. L. James könyve alapján készített erotikus filmadaptáció öt kategóriában is „győzelmet aratott” az Oscar-gála előestéjén rendezett díjátadón. A Universal Pictures filmstúdiónak világszerte 571 millió dolláros bevételt hozó produkciónak a legrosszabb film kategóriáján kívül citromdíjat osztottak forgatókönyve, a női és a férfi főszereplő játéka, valamint párosuk vásznon nyújtott közös teljesítménye miatt is. így a legrémesebb színésznő Aranymálna díját Dakota Johnson, a legpocsékabb színészét pedig J amié Doman kapta. A Fantasztikus Négyes két citromdíjat zsebelt be: a zsűri ezt az alkotást találta idén a legrosszabb filmes feldolgozásnak, míg Josh Trank rendkívül gyenge rendezésével került kategóriája élére. Az idén a legjobb férfi mellék- szereplő kategóriában a Creed című Rocky-filmben Rocky Balboa megformálásáért Oscar-díjra is jelölt Sylvester Stallonét egyúttal Aranymálna díjjal is „kitüntették” a legrosszabb visszatérő kategóriában. Az Aranymálna díjakat immár 36. alkalommal adták át az Oscar- gála előestéjén. A „győztesekről” az 1980. óta adományozott díj 47 amerikai államban és 21 más országban élő 900 szavazója dönt. Az arany festékkel lefújt málnaszemet ábrázoló díjat rendszerint nem veszik át személyesen a sztárok, de emlékezetes, hogy 2010-ben Sandra Bullock (Ő a megoldás) és 2005-ben Halle Berry (Macskanő) is elment a nekik megszavazott citromdíj átadására. (MTI)
