Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-03 / 27. szám, szerda
www.ujszo.com KÖZÉPISKOLÁK ■ 2016. FEBRUAR 3. 21 Irány a középiskola! A legtöbb középiskolában a felvételi vizsga az intézmény oktatási nyelvéből és matematikából van. A szakközépiskolákban az iskola irányultságával összhangban lehet más tantárgyból is, például fizikából, kémiából, biológiából, a nyelviskolákban pedig természetesen kíváncsiak a gyerekek idegennyelv-tudá- sára. Külön kategóriát képeznek a konzervatóriumok és a művészeti vagy sportiskolák, ahol tesztelik a jelentkezők tehetségét, képességeit és készségeit. Aki olyan iskolát választ, ahol tehetségvizsgát is tartanak, annak már február 20-áig le kell adnia a jelentkezési lapot. A többi intézménynél a határidő április 10. Aki magyar iskolából szlovákba jelentkezik, kérheti, hogy a felvételi feladatokat kapja meg magyarul. Az alábbiakban összefoglaljuk a középiskolai felvételikkel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket és válaszokat. I Ki adja be a jelentkezési lapot? ■ A szülő vagy a gyerek? Ideális esetben a szülő a gyerekével együttműködve, közösen tölti ki a jelentkezési lapot, s együtt is adják le, de elméletileg leadhatja csak a gyerek vagy csak a szülő is. A kitöltött nyomtatványt - postai, úton vagy személyesen - eljuttathatják egyenesen a kiválasztott középiskolába, de elég csak leadni annak az alapiskolának az igazgatóságán, ahol a gyerek jelenleg tanul. A jelentkezési lapokat az alapiskola igazgatója továbbítja a középiskolákba — amelyik iskolába tehetségvizsga is kell, február 28-áig, a többibe április 20-áig. Hol kapható a jelentkezési lap? ■ A középiskolai jelentkezési lapok beszerezhetők abban az alapiskolában, ahova a gyerek jár, de papírboltban is kapható. A középiskolák csak az oktatási minisztérium által jóváhagyón nyomtatványt fogadják el. Egyszerre hány iskolába jelentkezhet- ■ nek a kilencedikesek? Minden kilencedikes diák vagy törvényes képviselője legföljebb két jelentkezési lapot adhat be két különböző középiskolába vagy ugyanannak az iskolának két különböző szakára. Ez érvényes azokra a szakokra is, melyeknél követelmény a tehetségvizsga, valamint azokra az ötödikesekre is vonatkozik, akik nyolcosztályos gimnáziumba készülnek. Ha valaki nem felel meg a tehetségvizsgán, jelentkezhet még olyan középiskolába, ahol nem feltétel a tehetségvizsga, sőt ismét 2 jelentkezési lapot adhat le. Csak a kilencedikesek jelentkezhetnek ■ középiskolába vagy idősebbek is? Olyan személy is jelentkezhet bármilyen középiskolába, aki már nem jár alapiskolába, de ő a jelentkezési lapot nem a volt alapiskolája igazgatóságán adja le, hanem a kiválasztott középiskolába juttatja el. Ugyanakkor az előmenetelről az igazolást az alapiskolából kell beszereznie, vagy ha erre nincs lehetőség, csatolja bizonyítványait, illetve azok hitelesített fénymásolatát. Kötelező a felvételi vizsga? ■ Az érettségivel végződő középiskolákba kötelező a felvételi vizsga. Az iskolaigazgatók ez alól csak azokat mentesíthetik, akik a Monitorként ismert Tesztelés 9 tudásszintfelmérésen minden tantárgyból legalább 90 százalékot érnek el. Ahova azonban tehetségvizsgát is kell tenni, mindig kötelező a felvételi. Ezeknek az iskoláknak február 1-jéig közzé kellett tenniük az összes feltételt, valamint a pontos számot, hány elsőst vesznek fel. A többi iskolának március 31-éig kell nyilvánosságra hoznia a feltételeket és a tervezett létszámot. Mikor van a felvételi vizsga? ■ A tehetségvizsgák március 25. és április 15. között folynak, a pontos dátumot az iskolák tűzik ki. A nyolcosztályos gimnáziumokba és a többi középiskolába május 9-én (hétfőn) és május 12-én (csütörtökön) lesz a felvételi vizsga első fordulója. A jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a gyerek mikor akar felvételizni, hogy az első vagy a második időpont felel-e meg neki. Az iskolaigazgatóknak június 6-tól nyilvánosságra kell hozniuk, hogy az első fordulóban betöltöt- ték-e az összes helyet, illetve, hogy lesz-e második forduló. Ha lesz, azt június 22-én (kedden) tartják. Mi van, ha valaki megbetegszik, és nem tud ■ elmenni a felvételire? Ha valaki komoly okból nem tud részt venni a májusi, illetve júniusi felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótterminust ad, és az illető legkésőbb augusztus utolsó hetében felvételizhet. A szülőnek a távolmaradás okáról legkésőbb a felvételi napján tájékoztamia kell a középiskolát, az igazgató ilyen esetben fenntart egy helyet az első évfolyamban. 8 Mikor derül ki a felvételi vizsga ■ eredménye? Az igazgatónak a felvételi vizsgától számított 3 munkanapon belül döntenie kell arról, hogy a jelentkezőt felvették-e. Az intézmény hirdetőtábláján jól látható helyen nyilvánosságra hozzák a jelentkezők névsorát a szerzett pontszámmal, amiből mindenki számára egyértelművé kell válnia, kit vettek fel és kit nem. A döntéskor figyelembe veszik a gyerek egészségi állapotát és alkalmasságát a kiválasztott foglalkozásra. 9 Ha valakit nem vesznek fel, van ■ értelme fellebbezni? Ha valakit nem vesznek fel állami középiskolába, a döntés ellen az elutasító határozat átvételétől számított 5 napon belül lehet fellebbezni. Egyházi és magániskolába 15 napon belül lehet fellebbezni. Kérésre az iskolaigazgató lehetővé teszi, hogy a jelentkező, a szülő vagy a felvételire felkészítő pedagógus megtekinthesse a gyerek felvételin készített írásbeli vagy más jellegű munkáját. Van értelme fellebbezni, mert nem biztos, hogy mindenki beiratkozik, s akkor a felvételi vizsga eredményei alapján soron levő jelentkezőt részesítik előnyben. Mikor van a beiratkozás? Rögtön ■ a felvételi után? A felvett jelentkező csak a beiratkozás után lesz a középiskola diákja. Ennek a módjáról, helyéről és a pontos időpontjáról szóló tájékoztatást a gyerek felvételéről szóló határozattal egyszerre postázzák. A beiratkozásra mindenkinek magával kell vinnie az ún. beiratkozási lapot - ezt az alapiskolában lehet beszerezni. Minden gyereknek csak egy ilyen lapot állítanak ki, ez továbbvihető. A beiratkozási lap abban a középiskolában marad, ahová a gyerek beiratkozik. Ha másik intézménybe is felvették, és az illető meggondolja magát, inkább a másik helyen akar tanulni, az első iskolában semmissé nyilvánítják a beiratkozást, kikéri a beiratkozási lapot, leadja a másik iskolában, és ott újból beiratkozik. A felvételi vizsga eredményei csak az adott tanévre érvényesek - ha valaki meggondolja magát vagy elfelejt beiratkozni, a felvételéről szóló döntés érvényét veszíti. Vagyis jövőre új jelentkezési lapot kell beadnia, és a felvételi vizsgát is meg kell ismételnie, (sza) // HATÁRIDŐK ■ 2016. február 20. - eddig kell leadni a jelentkezési lapokat azokba az iskolákba, ahol tehetségvizsgát is kell tenni. ■ 2016. március 25. - 2016. április 15. - e két dátum között folynak a tehetségvizsgák, a pontos terminust az iskolák maguk határozzák meg. * 2016. április 10. - eddig kell leadni a jelentkezési lapokat az ♦ összes középiskolába, melyek nem igényelnek tehetségvizsgát. • 2016. május 9. (hétfő) - a középiskolai felvételik első fordulójának első időpontja - szervezési okokból a vizsga elhúzódhat keddig (május 10-ig). ■ 2016. május 12. (csütörtök) - a középiskolai felvételik első fordulójának második terminusa - szervezési okokból a vizsga elhúzódhat péntekig (május 13-ig). ■ 2016. június 6. - az összes középiskolai igazgatónak legkésőbb eddig nyilvánosságra kell hoznia, hogy iskolájukban betöltötték-e az összes helyet, valamint hogy tartanak-e második fordulót. 2016. június 21. (kedd) - a felvételi vizsgák második fordulója - szervezési okokból elhúzódhat szerdáig (június 22-ig) I * mBm Állami támogatás középiskolásoknak A gyerekek iskoláztatása pénzbe kerül - nemcsak a tanévkezdés költséges, hanem év közben is számos kiadással kell számolni. Jó tudni, hogy a rászorulók a tanév elejétől igényelhetnek szociális ösztöndíjat. Szlovákiában a középfokú oktatási intézményekben tanulók kétféle anyagi támogatásra számíthatnak: megítélhetnek számukra a rossz szociális helyzetűeknek adható ösztöndíjat, illetve intézhetnek motivációs támogatást. Az összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől ftigg. A létminimum mindig július 1-jétől változik, jelenleg egy felnőtt személy részére 198,09 euró, a közösen elbírált személy számára 138,19 euró, eltartott gyermeké pedig 90,42 euró. A rossz szociális helyzetben lévő családból származó diák csak akkor kaphat ösztöndíjat, ha tanulmányi átlaga az előző félévben nem volt rosszabb 3,5-nél. A motivációs ösztöndíj vagy az esetleges egyéb anyagi támogatások - például étkezési, utazási hozzájárulás - már nem függenek össze a család anyagi helyzetével, ezt elsősorban az előmenetel alapján szokták megítélni, hogy még jobb eredményre ösztönözzék a diákokat. Szociális ösztöndíjat az a középiskolás kaphat, aki olyan családban él, mely anyagi szükséghelyzetben van, és a szociális ügyi hivataltól ezen a címen segélyt kap; vagy a családja előző évi összbevételének a tizenkettede (egy hónapra kiszámított bevétele) nem lépte túl a létminimum összegét, miközben a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes létminimumot veszik figyelembe. A támogatást nem hagyhatják jóvá annak a tanulónak, akit feltételesen kizártak az iskolából, vagy akinek a tanulmányi átlaga az előző félévben rosszabb volt 3,5-nél. Az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az ádaga, nem jár rendesen iskolába. A tá» A szociális ösztöndíj havi összege: ► 22,61 euró (az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-a) 2,5-3,5-es tanulmányi átlagnál ► 31,65 euró (az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 35%-a) 2.0- 2,5-es tanulmányi átlagnál ► 45,21 euró (az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 50%-a) 1.0- 2,0 tanulmányi átlagnál mogatást abban az iskolában kell igényelni, amelyikbe a gyerek jár, az igazgatóságon beszerezhetők a szükséges nyomtatványok. A kérvényhez csatolni kell a szociális ügyi hivatal igazolását arról, hogy az igénylő családja kap az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtott segélyt, vagy a család előző évi összbevételéről szóló dokumentumot, valamint egy igazolást az ugyanabban a háztartásban közösen elbírált személyek számáról. Az ösztöndíjat az egész tanév folyamán bármikor lehet kérni - akár mindjárt szeptemberben is -, az állami támogatást annak a hónapnak az első napjától hagyják jóvá, amelyikben az igényt benyújtották. A féléves bizonyítvány alapján a támogatás összegét és a jogosultságot felülbírálják, ami azt jelenti, hogy februárban a diáknak ismét elő kell terjesztenie az összes szükséges igazolást a család anyagi helyzetéről és a szükséghelyzetről, (sza) Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó. Levélcím: KÖZÉPISKOLÁK - Új Szó, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1, telefon: 02/592 33 439. Reklámmenedzser: Turza Kata (+421 918 631 884). Fotók: fotolia.com.
