Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-27 / 48. szám, szombat
o N on Művészettel élő művészek 14-15. oldal 2016. február 27., szombat, 10. évfolyam, 9. szám Amazónia perui vidékén valóban létezik a forrásban levő folyó, amelynek vize „olyan forró, hogy akár ölni is képes”. A legendának egy perui tudós járt utána, a felfedezésről szóló könyve a múlt héten jelent meg The Boiling River (A forrásban lévő folyó) címmel. Andrés Ruzo a BBC spanyol nyelvű adásának elmondta, mindig azt hitte, hogy a forrásban levő amazóniai folyó nem több legendánál, amelyről ő gyerekként hallott Limában. „Nagyapám mesélt a spanyol hódításról. Atahualpát, az inka uralkodót elfogták és megölték Francisco Pizzaro és konkvisztádorai meggazdagodtak, és miután a hódításaikról szóló történetek eljutottak Spanyol- országba, még többen keltek útra, aranyra és dicsőségre éhezve. Érkezésük után azt kérdezték az inkáktól, hol van még olyan civilizáció, amelyet leigázhatnak, hol van még arany. Az inkák pedig bosszúból azt mondták nekik, menjenek Amazonjába, ott van a világ összes aranya. Van egy város, Paititi - spanyolul El Dorado -, ahol minden aranyból van. A spanyolok neki is vágtak a vadonnak. Azon kevesek, akik visszatértek közülük, nagyhatalmú sámánokról, mérgezett nyílvesz- szőt használó harcosokról, égig érő fákról, madarakat evő pókokról és olyan kígyókról meséltek, amelyek lenyelnek egy egész embert. És egy folyóról, amelynek forr a vize.” Andrés Ruzónak eszébe jutott a történet, amikor doktori disszertációját írta Peru geotermikusenergia- lehetőségeiről, és felvetődött benne a kérdés, mi van, ha a folyó valóban létezik. „Megkérdeztem kutatókat az egyetemen, a kormányt, olaj- és gázkitermelő cégeket, bányatársaságokat, és egyöntetű válasz nem volt” - elevenítette fel. „Forrásban lévő folyók valóban léteznek, de általában vulkánok közelében, kell ugyanis egy hőforrás, amely előidézi a geotermikus jelenséget. Amazonjában azonban nincsenek vulká-' nők, mint ahogy Peru nagy részén sincsenek Következésképpen nem létezhet forrásban levő folyó sem” - mondta. Amikor egy családi vacsorán beszélt erről, kiderült azonban, hogy mégis. Nagynénje fürdőn is benne. „Létezik Heves esőzés után lehet csak úszni benne, és egy sámán őtzi. A nagynénéd barátságban van a feleségével” - idézte nagybátyját a tudós. Andrés Ruzo fel is kerekedett a nagynénje vezetésével a folyóhoz, amelytől - mint kiderült - a legközelebbi vulkán is 700 kilométerre fekszik „Azonnal elővettem a hőmérőmet, a folyó átlaghőmérséklete 86 Celsius-fok volt. Nem pont száz, de azért elég meleg. És nagyon tiszta, ami a geotermikus rendszerekben nem túl gyakori. A víz íze is jó” - mondta. Ahhoz, hogy tanulmányozhassa a folyót, szüksége volt a sámán áldására. Meg is kapta, egy feltétellel: (Sofia Ruzo felvétele) Nem legenda Valóban létezil a forrásban levő folyó Amazóniában Ahhoz, hogy Andrés Ruzo tanulmányozhassa a folyót, szüksége volt a sámán áldására (Devlin Gandy felvétele) Mintavétel a forró vízből (Devlin Gandy felvétele) A folyó vize elég forró ahhoz, hogy megfőjenek benne a beleesett állatok (Devlin Gandy felvétele) vehet mintákat a vízből, el is vihet} a világ bármelyik laboratóriumába vizsgálatra, de utána vissza kell öntenie őket a folyóba. ,A helyiek mindig is ismerték ezt a helyet, része az életüknek Innen vesznek vizet a főzéshez, a takarításhoz, ezzel veszik be orvosságaikat” - mondta. A folyó több mint hat kilométer hosszú, jó széles - kétsávos úrnak megfelelő - szakaszán tűzforró a víz, a meder mélysége hat méter - részletezte Ruzo. Az viszont rejtélyt jelentett, hogy miért forró a víz. A helyiek Shanay- timpishkának hívják a folyót, ami azt jelenti: a Nap által felmelegített. Andrés Ruzo szerint ez arra utal, hogy már az indiánokat is érdekelte, hogy mitől meleg a víz. Mivel vulkánok nincsenek a közelben, a magyarázat az lehet, hogy a folyó hidrotermikus rendszer eredménye. Andrés Ruzo több év kutatás és más szakemberek bevonása után úgy véli, hogy a víz az Andok glecs- csereiből származhat, majd lejut a föld mélyére, ahonnan a geoterw Olyan világban élünk, amelyben a sámánok még mindig énekelnek az erdő szellemeinek, amelyben forr a folyók vize és a legendák életre kelnek. mikus tevékenységnek köszönhetően forrón tör a felszínre. Ehhez egyedülálló földrajzi fekvésre van szükség. Ruzo szerint a tudósok nem ismernek ennél nagyobb nem vulkanikus geotermikus rendszert. A National Geographic támogatásával végzett kutatásai során munkatársaival vizsgálták a folyóban és a környékén honos élőlényeket, és új fajokat találtak. A folyó vízének hőmérséklete igen érdekes képet mutat: eleinte hideg, aztán meleg, utána újra hideg, majd meleg, ismét csökken, majd újra emelkedik, végül pedig újra csökkenni kezd, és beleömlik egy másik folyóba. „A sámán és az ott élők számára ez szent hely. Nekem mint tudósnak egyedülálló geotermikus jelenség. Az illegális fakitermelőknek és az állattenyésztőknek viszont csak egy újabb vidék, amelyet kizsákmányolhatnak. A perui kormánynak pedig olyan terület, amely nem áll védelem alatt, fejlesztésre kész” - mondta Andrés Ruzo, akinek az a célja, hogy még jobban feltérképezhessék a helyet. „Olyan világban élünk, amelyben a sámánok még mindig énekelnek az erdő szellemeinek, amelyben forr a folyók vize és a legendák életre kelnek”. (MTI)
