Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-27 / 48. szám, szombat

6 I KÜLFÖLD 2016. február 27.1 www.ujszo.com Milyen irányba indul el Irán? Iránban meghosszabbították a voksok leadásának határidejét a tömeges részvétel miatt Voksuk leadására váró nők a Teherántól mintegy 125 km-re fekvő Komban. Kom egyébkéntszentváros, a síita muzulmánokzarándokhelye. (SITA/AP) RÖVIDEN ír parlamenti választások Dublin. Parlamenti választáso­kat tartottak tegnap Írországban. A több mint 3,2 millió választó- polgár 22 óráig adhatta le voksát, az első eredmények ma várhatók, de a bonyolult választási rendszer miatt a számlálás napokig tarthat. Enda Kenny miniszterelnök bal­közép koalíciója elveszítheti tör­vényhozási többségét annak el­lenére, hogy továbbra is az ő pártja, a Fine Gael vezeti a nép­szerűségi listát. Elemzők nehéz­kes kormányalakításra számíta­nak, mert valószínűleg egyik el­lenzéki párt sem szerez elég mandátumot az önálló kormány­záshoz. A felmérések alapján a Fine Gael ősi ellenfele, a Fianna Fáil áll a 2. helyen. A két párt ve­zetői kizárták, hogy szövetségre lépjenek egymással. (MTI) Obama: legyőzhető az Iszlám Állam Washington. Barack Obama amerikai elnök azt mondta, bár a küzdelem nehéz, biztos benne, hogy az Egyesült Államoknak sikerül felülkerekednie az Iszlám Állam dzsihádista csoporton, és „megsemmisítenie ezt a barbár terrorszervezetet”. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanáccsal folytatott találkozóját követően az elnök rámutatott, hogy az Iszlám Állam mára területének több mint 40%-át vesztette el Irakban, és lelassult a külföldi harcosok utánpótlása. (MTI) Alberto Nismant meggyilkolhatták Buenos Aires. Egy vezető ar­gentin ügyész szakértői vélemé­nye szerint néhai kollégája, a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ ellen 1994-ben elköve­tett pokolgépes merényletet vizsgáló Alberto Nisman nem önkezével vetett véget életének, hanem meggyilkolták. Nismant 2015. január 18-án találták holtan Buenos Aires-i lakásában. Na­pokkal korábban a jogász azzal gyanúsította Cristina Femández de Kirchner akkori argentin el­nököt, Héctor Timerman kül­ügyminisztert és másokat, hogy jól jövedelmező iráni kereske­delmi szerződésekért cserébe gátolták a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ ellen 1994- ben elkövetett pokolgépes me­rénylet kivizsgálását. (MTI) Óriási hazardírozás lenne a brexit London. A brit pénzügyminisz­ter szerint „óriási gazdasági ha­zardírozás” lenne a brexit, va­gyis Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból. George Osbome kijelentette: a világgazdaságot ma nagyobb kockázatok, bizonytalanságok terhelik, mint a 2008-as pénz­ügyi válság óta bármikor. Éppen ezért Nagy-Britannia „a lehető legrosszabb időpontban vállal­kozna egy hatalmas gazdasági hazárdjátékra, ha elhagyná az uniót”. Osbome hangsúlyozta, a font máris gyengül. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Tegnap zajlott a kettős választás Iránban, amelynek során a kb. 55 millió válasz­tásra jogosult arról dönthetett, hogy kik kapjanak helyet a parlamentben, valamint az ország legfőbb vallási ás politikai vezetőjáről határozó Szakértők Tanácsában. A választás tétje, hogy sikerül-e megerősödniük a Haszan Róháni irá­ni elnökkel szövetséges mérsékel­tebb reformereknek a vaskalapos konzervatívokkal szemben. Hely­zetüket nehezíti, hogy az Örök Ta­nácsa, akárcsak korábban, most is je­lentősen megrostálta a reformer je­lölteket, többségüket kizárta a vá­lasztásból. Az iszlám köztársaság ál­lamberendezkedése szerint a testület feladata az, hogy alkotmányos és val­lási szempontból szentesítse a jelöl­tek indulását, megállapítva, meg­felelnek-e az iszlám előírásainak. A teheráni törvényhozás 290 képvise­lőjét választották meg tegnap. A parlamentnek, amelyben a leg­főbb vallási és politikai vezetőé, Ali Közel 100 szír felkelőcsoport beleegyezett, hogy 2 héten át tartják magukat a ma kezdődő tűzsziineti megállapodáshoz. A tűzszünet életbelépése előtt pár érával Oroszország a szo­kottnál is intenzívebb csapá­sokat mért a szír lázadókra. Damaszkusz. Az ellenzéki cso­portokat tömörítő Tárgyalási Főbi­zottság akkor tartja magát a ma haj­naltól érvényes tűzszünethez, ha a damaszkuszi kormány nem folytatja ellenük a harcot a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva. A damasz­kuszi rezsim is beleegyezett, hogy tiszteletben tartja a fegyvemyug­Athén nem fogadja Johanna Mikl-Leitner osztrák belügy­minisztert, miután Görögor­szágot nem hívták meg a szer­dai bécsi migrációs konferen­ciára. Meredeken csökkent a Horvátországba érkező mig­rén sok száma a nyugat-balká­ni országok szigorításai miatt. Zágráb/Belgrád/Athén. Látvá­nyosan esett a Horvátországba érke­ző migránsok száma a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok szigorítá­sai miatt - közölte tegnap a Jutamji List horvát napilap. A fokozott ellen­őrzések, a hadsereg bevetése a hatá­rokon, és azoknak a migránsoknak a visszatoloncolása Szlovéniából és Ausztriából, akik korábban akadály­talanul juthattak el a balkáni orszá­gokon át Nyugat-Európába, odave­zetett, hogy néhány százra csökkent a naponta Horvátországba érkező me­nekültek száma - írta a lap. A bel­ügyminisztérium szóvivője elmond­ta, a menekültek irányítását, fogadá­sát Szerbiával és Szlovéniával össze­Hamenei ajatollahé a végső szó, az ország külpolitikájára csak korláto­zott befolyása van. Ha viszont a re­formereknek sikerül jelentős befo­lyásra szert tenniük a parlamentben, az megerősítheti Róháni elnök poli­tikai helyzetét a jövőre esedékes el­nökválasztás előtt. A 88 tagú Szak­értők Tanácsát 8 évre választják. Várhatóan a most megválasztandó vást, amely ugyanakkor az ENSZ ál­tal terrorszervezetként meghatáro­zott fegyveres szervezetekre, így az Iszlám Állam és az An-Nuszra Front dzsihádistáira nem vonatkozik. Az egyelőre megfeneklett béketárgya­lásokhoz közel álló források szerint a fegyveres csoportok túlnyomó többsége vállalta, hogy tiszteletben tartja a fegyvemyugvást. Á tűzszünet életbelépése előtt pár órával Oroszország a szokásosnál is intenzívebb légi csapásokat mért a szír lázadókra - jelentette tegnap a londoni Emberi Jogok Szíriái Meg­figyelőközpontja (OSDH). A szer­vezet szerint orosz harci gépek Da- maszkusztól keletre, Homsz tarto­hangoltan végzik. Ljubljana arra kér­te Zágrábot, hogy naponta csak egy vonatot küldjön Dohovára. A Jutam­ji List szerint a szlovén hatóságok kérdéseket tesznek fel a migránsok­nak, amelyre ha nem adnak megfe­lelő választ, visszaküldik őket abba az országba, ahonnét jöttek. Csak a „há­ború elől menekülök” választ fogad­ják el a szlovén hatóságok, hogy to­vábbengedjék az illetőt Németor­szágba. Ausztria, Szlovénia, Horvát­ország, Szerbia és Macedónia rend­őri vezetői már korábban megálla­podtak arról, hogy 580-ra korlátoz­zák a nyugat-balkáni országok terü­letén naponta átengedett migránsok számát - közölte tegnap a szlovén rendőrség. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint Szerbiában kb. 2000 bevándorló tartózkodik, akik az új szabályok szerint tudnak csak továbbhaladni. Athén csütörtökön konzultációra hazahívta nagykövetét az osztrák fő­városból az ellen tiltakozva, hogy Görögország nélkül tartották meg a szerdai menekültügyi konferenciát, tanács határoz majd arról, ki legyen a 76 éves, sokat betegeskedő Ali Ha- menei utóda, az iszlám köztársaság következő legíöbb vezetője. A törvényhozásban öt helyet a vallási kisebbségek tagjainak tarta­nak fenn. A zsidók, a zoroasztriá- nusok és az asszír keresztények egy- egy, míg az örmények két képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Ez az öt mány északi részén, valamint Alep- pó tartomány nyugati területein tá­madták a Bassár el-Aszad rezsimjé- vel szembenálló lázadó erőket. Aleppó tartományban az egyik orosz támadás egy család 8 tagjával vég­zett egy olyan településen, amely nem dzsihádista ellenállók kezén van - közölte a Szíriában lévő aktivista­hálózattól információkat kapó OSDH. A Damaszkusz mellett fekvő Kelet-Gúta területére legkevesebb 25 csapást mértek az orosz bombázók. Ez a térség a felkelés egyik legfon­tosabb fellegvára, amelyet a környék legerősebb lázadó szervezete, az isz- lamista Dzsejs al-Iszlám (Az Iszlám Hadserege) ellenőriz. (MTI) amit Athén barátságtalan lépésnek tekint. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter kérte a görög ható­ságokat, hogy a jövő héten Athénba látogathasson, de görög kormányza­küldött nem tartozik az Őrök Taná­csának ellenőrzése alá. A parlament az egyik legerősebb államhatalmi szerv Iránban: bár alá van rendelve a legfőbb politikai és vallási vezető - jelenleg Ali Hamenei ajatollah - döntéseinek, megbéníthatja a kor­mány munkáját. Meghosszabbították Iránban a szavazóhelyiségek nyitvatartását, mert a választáson nagyon magas arányú a részvétel - jelentette az ál­lami televízió a belügyminisztéri­umra hivatkozva. A legutóbbi, 2012- es parlamenti választásokon is meg­hosszabbították Iránban a szavazó­helyiségek nyitvatartását, de akkor éppen ellenkező okból: a nagyon ala­csony részvétel miatt egészen éjfélig várták a választókat. A reformerek és a konzervatívok egyaránt a válasz­tási részvételre buzdították az embe­reket. „A nagy részvétel kiábrándítja majd ellenségeinket” - nyilatkozott Hamenei, miután leadta szavazatát. Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni ajatollah, korábbi iráni elnök, a re­former erők egyik vezéralakja, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a mérsékeltek gyengén szerepebiek a választásokon, az „nagy veszteség lenne az iráni nemzetnek”. Koszovó: államfő helyett könnygáz Pristina. Ellenzéki képviselők ismét könnygázgránátot hoztak működésbe a koszovói parla­mentben, emiatt megszakították az ülést, amelyen az új köztársa­sági elnököt kellene megválasz­tani, a parlament előtt tüntetők Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendőröket. Hivatalosan ketten indulnak az államfői posztért, Hashim Thaci külügy­miniszter, és a szintén a Thaci vezette Koszovói Demokrata Párthoz tartozó Rafet Rama, őt azonban csak azért jelölte a párt, hogy Thacinak legyen kihívója. Az ellenzék szavazataira Hashim Thaci nem számíthat. (MTI) ti vezetők közölték, hogy nem fo­gadják. Jannisz Muzalasz görög be­vándorlásügyi miniszter arról be­szélt, hogy „Ausztria ellenségként kezeli” Görögországot. (MTI) Tűzszünet előtti heves bombázások Napi 580 menekült mehet tovább a balkáni úton Szemételtakarítás a „dzsungelben". Az illetékes francia bíróság jóváhagyta a calais-i menekülttábor déli részének lerombolását. A prefektúra 3 hét alatt szá­molná fel a területet. Kitoloncolhatják sátraikból a migránsokat, ám nem rom­bolják le az érintett területet teljesen. A humanitárius segélyszervezetek sze­rint több mint3000-en élnek a dzsungelnek hívott tábor déli részében. (TASR/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents