Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-25 / 46. szám, csütörtök
KÜLFÖLD 8 I 2016. február 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Köln: elkezdődtek az első perek Köln. Elkezdődtek Kölnben az első perek a szilveszterkor elkövetett bűncselekménysorozattal kapcsolatban, a német nagyvárosban három vádlottat állítottak bíróság elé. Az egyik vádlott - egy 23 éves marokkói fiatalember - az ügyészség szerint ellopott egy mobiltelefont egy nőtől. A másik perben két vádlott van - egy 18 éves marokkói és egy 22 éves tunéziai fiatalember ők az ügyészség szerint ellopták egy férfi táskáját és kameráját. Szilveszter éjjel Köln belvárosában tömegesen fordultak elő bűncselekmények. Felháborodást főleg a nők sérelmére elkövetett szexuális zaklatások váltottak ki. (MTI) Később választ Macedónia Szkopje. Az eredetileg tervezett április 24. helyett június elején tarthatják meg az előrehozott általános választást Macedóniában a vezető politikai pártok egyezsége értelmében. Ilija Dimovsz- ki, a kormánypárt egyik vezető politikusa szerint a választásokat várhatóan június 5-én tartják majd meg. A választásokat - nyugati közvetítéssel - két évvel hozták előre, megoldandó az országban uralkodó politikai válságot, amely azután robbant ki, hogy az ellenzék közölte: a kormány tízezreket hallgatott le törvényellenesen. Emellett az ellenzéki szociáldemokraták korrupcióval, választási csalással, a közpénzekkel való visszaéléssel vádolták meg a kormányzó konzervatívokat. (MTI) Elhunyt Fidel és Raúl Castro bátyja Havanna. Elhunyt Ramón Castro Ruz, Fidel Castro korábbi és Raúl Castro jelenlegi kubai elnök bátyja. A legidősebb testvért 91 évesen Havannában érte a halál. A múlt század ötvenes éveinek végén Ramón Castro is támogatta a kubai forradalmat, amelynek vezetője az országot később évtizedeken át irányító Fidel volt, de a politikai elittől ezt követően távolabb maradt, és elsősorban mezőgazdasági szakemberként, illetve gazdálkodóként tevékenykedett. Fidel Castro jelenleg 89 éves, Raúl Castro államfő pedig 84. (MTI) Iszlám Állam: tiszteket fejeztek le Tripoli. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet harcosai rövid időre elfoglalták a biztonsági erők egy központját a nyugat-líbiai Szabrátában, és 12 tisztet lefejeztek. Taher al-Gara- bili, a szabratai katonai tanács vezetője azt mondta: a szélsőségesek kihasználták, hogy a hadsereget lefoglalták a más helyszíneken zajló összecsapások, és mintegy 3 órára elfoglalták a város központját. A Földközitenger partján fekvő Szabráta az IÁ helyi szervezetének legújabb hatalmi központ) ává vált. (MTI) Dugó a balkáni migránsúton Az osztrák külügyminiszter szerint Athénnak nem érdeke a menekültáradat enyhítése A szerb és a macedón szigorítás miatt Athénban feltorlódtak az afgán menekültek. A Görögországban rekedt migránsok száma elérheti a 12 ezret is, miután a balkáni államok szigorúbb határellenőrzést vezettek be - mondta tegnap Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Athén. Görögországnak nem érdeke a migránsáradat enyhítése, hanem továbbra is azt segíti elő, hogy az emberek minél gyorsabban átjussanak az országon - mondta tegnap az osztrák külügyminiszter a nyugat-balkáni konferencián. Sebastian Kurz a Bécsbe összehívott nyugat-balkáni konferencia nyitóbeszédében kijelentette: Európában hiányzik az akarat, hogy jelentősen mérsékeljék az emberáradatot. A tárcavezető hangsúlyozta: Ausztria az európai megoldásra törekszik, azonban jelenleg nincs kilátásban közös lépés. Indoklása szerint ezért Ausztria nemzeti hatáskörben intézkedik, de ezt előtte össze akarja hangolni az érintett országok menekült- politikájával. Kurz kijelentette: elvárja, hogy „tartsák tiszteletben Ausztria túlterheltségét, és legyenek megértéssel iránta”. Johanna Mikl- Leitner osztrák belügyminiszter szerint fontos, hogy a menekülteket már a balkáni útvonalon megállítsák, ezért a konferencián tegnap közös intézkedésről szavaztak. Görögország kedden tiltakozott a Bécsben összehívott nyugat-balkáni konferencia ellen, mert nem kapott rá meghívót, ellenben Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia igen. Elégedetlenségének adott hangot a' görög miniszterelnök, amiért az Európai Unió „képtelen” megakadályozni a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokat a menedékkérők ellenőrzésének szigorításában. Alek- szisz Ciprasz elmondta, a migránsok ellenőrzésének fokozása ellentétes azzal a döntéssel, amelyet egyhangúlag hoztak meg a múlt heti európai uniós csúcstalálkozó résztvevői. Athén pénteken ahhoz a feltételhez kötötte az uniós csúcs konklúzióinak támogatását, hogy a március 7-re tervezett EU-Törökország találkozóig egyetlen uniós tagállam sem fogja egyoldalúan lezárni a határait. Ankara és szövetségesei megállapodtak abban, hogy a NATO tengeri műveletének keretében megmentett, Törökországból útnak indult menekülteket visszaküldhetik török területre - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Mint mondta, a NATO hajói megkezdték felderítési műveleteiket az Egeitengeren. A NATO hajóinak kötelességük, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott járműveknek, a tengeri katonai művelet elsődleges célja azonban nem a migránsok kimentése. V4-ek: elzárt pénzcsap? Kvótaügyi népszavazás Reális mérlegelés tárgya, hogy az Európai Unió a jövőben csökkentse a négy visegrádi ország támogatását, ha azok továbbra is elutasítják a menekültek befogadását - mondta az olasz kormányfő. Prága/Róma. Reális mérlegelés tárgya, hogy az Európai Unió a jövőben csökkentse a négy visegrádi ország (V4) támogatását, ha azok továbbra is elutasítják a menekültek befogadását - mondta az olasz miniszterelnök abban az inteijúban, amelyet tegnap közölt a Právo című cseh napilap. ,Nyíltan válaszolok, mert amit az uniós tárgyalásokon elmondtam, nyugodtan megismételhetem a nyilvánosság előtt is. Nincs szó fenyegetésről, ahogy ezt valaki minősítette, hanem egy teljesen nyílt és reális mérlegelésről” - válaszolta Matíeo Renzi a Právo napilap római tudósítójának kérdésére. Szerinte az uniós tagság „a közös értékek vállalásáról és a kölcsönös szolidaritásról szól. És ennek minden téren meg kell nyilvánulnia” - szögezte le az olasz politikus. Rámutatott, hogy Olaszország évente mintegy 20 milliárd euró val járul hozzá az EU költségvetéséhez, míg vannak olyan államok, amelyek többet kapnak, mint befizetnek. Úgy véli, ez rendben is lenne, de elvárja: „Ha kimondjuk, hogy a menekültügy összeurópai probléma, és megoldása nem nehezedhet csak Görögország, Olaszország, Németország vagy Svédország vállára, akkor a megoldásba minden uniós állam bekapcsolódik, és ezt mindenki meg is érti”. Renzi bízik abban, hogy „amikor majd elkezdünk a 2020 és 2026 közötti időszak uniós alapjairól beszélni, amire rövid időn belül sor kerül, nem lesz szükség ennek a dolognak a hangsúlyozására”. (MTI) Budapest. „Akaija-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi kormányülés után közölte: az ismertetett kérdéssel a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazás kiírását kezdeményezi a kabinet. „Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is megváltoztató döntéseket” - mondja Orbán. Márpedig a kvóta átrajzolná Európa kulturális és vallási arculatát. Aláírásgyűjtésre nem lesz szükség, a kormánynak joga van népszavazást kezdeményezni. Magára a szavazásra legkorábban ősszel kerülhet sor. Orbán egyben kéri, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elemezze a népszavazások kezdeményezésénél kialakult helyzetet, és tegyen javaslatot a szabályok megváltoztatására. A kormányfő ezt annak kapcsán mondta, hogy kedden az NVI épületében méltatlan helyzet alakult ki a vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazási kezdeményezések leadásánál. Szerinte a keddi ügy „mélyen ellentétes mindazzal, amit szeretnénk Magyarországon látni”, a kormány ugyanis a tisztelet kultúrájának megteremtését tartja feladatának. A szabályok ma nem biztosítják a méltányos, kulturált körülményeket azoknak, akik élni akarnak állampolgári jogukkal - mondta Orbán, ezért kezdeményezte, tegyenek javaslatot a „szerencsétlen” előírások megváltoztatására. A tájékoztatón a miniszterelnököt csak a köztévé, valamint a közpénzből megvásárolt TV2 és az Origó kérdezhették. (MTI, Index) Nagy fölénnyel győzött a republikánusok keddi nevadai jelölőgyűlésén Donald Trump, aki a voksok 46,6%-át kapta. Mögötte Marco Rubio floridai szenátor végzett, aki a szavazatok mintegy 23,5%-át szerezte meg. A texasi Ted Cruz a voksok 20,2%-át, Ben Carson sebészprofesszor az 5,6%-át, Ohio állam kormányzója, John Kasich pedig a 3,7%-át szerezte meg. ANewYork-i milliárdos ingatlanmágnás ezzel újabb lépést tett, hogy megszerezze a republikánus elnökjelöltségét, miközben két legfőbb vetélytársa, Rubio és Cruz az agresszív kampányolás ellenére is jócskán lemaradt tőle. Győzelmi beszédében Donald Trump kiemelte, hogy a spanyolajkú nevadaiak 46%-a rá szavazott, (tasr/ap) Újra harcok Kijev. Heves harcok dúltak tegnapra virradóan a kefet-ukrajnai Donyeck városánál. Az ukrán fegyveres erők kiszorították a sza- kadárokat a megyeközponttól 20 kilométerre északra, a frontvonalnál fekvő Avgyijivka település határában lévő ipari övezetből. Az ukrán hadsereg hosszú idő óta először foglalt el területet a szakadá- roktól. A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint azért volt szükség a beavatkozásra, mert az Oroszország által támogatott sze- paratisták onnan lőtték a fegyveres erők állásait. „A támadások helyi lakosok házait is veszélyeztették. A katonai veszteségek elkerülése és a békés helyi lakosok védelme érdekében fegyveres erőink tagjai kénytelenek voltak kiszorítani az ellenséget a településről” - írta a parancsnokság sajtószolgálata. A közlemény szerint a szakadárok a tűzharc közben tiltott kaliberű akDonyecknél navetőket, automata gránátvetőket és golyószórókat vetettek be. Kedden összesen 84-szer sértették meg a tűzszünetet, ebből 69 esetben a Donyeck környékén lévő ukrán katonai állásokat lőtték akna- és gránátvetőkkel és nagy kaliberű golyószórókkal. Aggodalmának adott hangot Petro Porosenko ukrán elnök amiatt, hogy a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok számos alkalommal megsértik a tűzszünetet, ráadásul a minszki megállapodások alapján tiltott fegyverekkel. A DÁN donyecki szakadár hír- ügynökség úgy tudja, az ukrán fegyveres erők kedd este a megye- központ északi peremére több mint 45 aknát lőttek ki. Lakóházakat ért találatról eddig nem érkezett jelentés. A DÁN szerint 82 milliméteres aknavetőkkel lőtte a hadsereg a már romokban lévő donyecki nemzetközi repülőtér környékét. (MTI)
