Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-24 / 45. szám, szerda
261 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIAKÖZÉLET 2016. február 24. | www.ujszo.com Vállalkozók találkoztak Királyhelmecen LECZO ZOLTÁN Üzletemberek találkoztak a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Királyhelmecen megnyitott kirendeltségén. Drab Melinda irodavezető lapunknak elmondta, az eseményen egy székesfehérvári cég - mely energiatakarékos építési rendszerelemek gyártásával foglalkozik - bodrogközi és Ung-vidéki vállalkozóknak mutatta be termékét. A polisztirolból készülő falazó és zsaluzó elemek alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthető az építmények energia- vesztesége, arról nem is szólva, hogy ezek alkalmazása rendkívül gazdaságos. A cég képviselője elmondta, van olyan kb. 250 négyzetméter alapterületű építményük, melynek hőszivattyús fűtéssel az évi futésköltsége nem haladja meg ä 200 eurót. A Magyarországon 2008 óta működő cégnek országos kereskedői hálózata van, partnereik Ausztriában, Romániában és Szerbiában is vannak. A mostani termékbemutatóval egybekötött tanácskozás fő célja az volt, hogy a térségben is új üzleti partnereket és piacokat találjanak. Az irodavezető tájékoztatása szerint a sikeresnek ítélt első rendezvényt hamarosan újabbak követik. Még ezen a héten a Magyar ízek piaca című, kiállítással egybekötött üzleti találkozót is megszervezik, A bodrogközi és az Ung-vidéki vállalkozók érdeklődnek a magyarországi Cég termékei iránt (Képarchívum) melyre bolttulajdonosokat és vendéglátóipari vállalkozókat várnak. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t (MNKH) a magyar állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hozta létre azzal a szándékkal, hogy új piacokat és új üzleti lehetőségeket keressen a kiváló minőségű magyar termékek és szolgáltatások számára. A MNKH egyrészt tömöríti és felkutatja azokat a hazai vállalkozásokat, amelyek termékei, szolgáltatásai a nemzetközi piacokon is versenyképesek lennének, másrészt a külpiaci kereskedőházakon keresztül felméri a piaci igényeket. A szervezet már 2014 végén 25 országban volt jelen világszerte, Közép-Európában jelenleg nyolc államban - Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban és Ausztriában - működnek kirendeltségei. Kevés az érdeklődő az eladó parcellák iránt LECZO ZOLTÁN Csupán néhány bérház lakói szeretnék rendezni az érintett parcellák tulajdonjogi helyzetét (A szerző felvétele) Az egyik óvoda és a kultúrház alatti parcellák már a város tulajdonába kerültek. Mindössze két-három bérház lakói j élezték a városi hivatalnak, hogy megvennék azokat az önkormányzati tulajdonban lévő földterületeket, melyek az ingatlanuk alatt találhatók. Királyhelmec vezetése még az elmúlt évben határozott úgy, hogy - a jelenlegi pénzhiányos helyzetet enyhítendő - megvételre kínálja azokat a parcellákat, melyeken bérházak állnak. Az összesenkb. 11 ezer négyzetméternyi földterület eladásából néhány tízezer euró bevétele lehetne a városnak. Novemberben az összes érintett felet levélben szólították fel, nyilatkozzon a tervezett adásvétellel kapcsolatban. Ilyen levelet nemcsak a lakások tulajdonosai, hanem a bérlők is kaptak. Azt már a meghirdetéskor tudták, hogy az értékesítés nem lesz egyszerű, mivel ha a járási lakásszövetség — melynek elővásárlási joga van- nem él a lehetőséggel, meg kell vizsgálni, az elővásárlási jog átruházható-e a lakások bérlőire. Ha nem, a városi vagyont csak úgy adhatják el, ha meghirdetik. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, a felhívásra mindössze két-három lakóközösség jelentkezett, a többi bérház lakói nem is válaszoltak a megkeresésre. Az üggyel ezért hamarosan az önkormányzat építésügyi szakbizottsága foglalkozik, ezt követően pedig értékbecslő fogja meghatározni az eladásra szánt parcellák árát. Valószínű, hogy ha az önkormányzat is megtárgyalja az ügyet, a többi földterület használójától bérleti díjat kémek. Királyhelmecen egyébként nemcsak olyan városi tulajdonú földek vannak nagy számban, melyeken magánkézben vagy közös tulajdonban lévő épületek állnak, hanem olyan közintézmények is, melyek alatt a parcellák tulajdonjogi viszonyai eddig rendezetlenek voltak. A Kossuth utcai óvoda épületével, valamint a művelődési központ alatti földekkel kapcsolatosan sikerült megoldani ezt a problémát, a hivatalvezető tájékoztatása szerint pedig hamarosan az utak és a járdák alatti parcellák tulajdonjogi viszonyának rendezéséhez fognak hozzá. Selmecbánya - városka, tele látnivalóval SZÁSZI ZOLTÁN Az elmúlt másfél évezred alatt Selmecbánya életét az arany- és ezüstbányászat határozta meg. Nem hiába tartják Szlovákia gyöngyszemének ezt a városkát, ahol a múlt értékeit példamutatóan őrzik. A város építészeti emlékeket, a török elleni védelem erődítéseit őrzi, de a szellemi értékek bástyája is. A Selmecbányái Leányvár A mohácsi vész után néhány éven belül elkezdődött a bányavárosok megerősítése, természetesen Selmecbányáé is. A városközponttól Bakabánya és Léva felé vezető út fölé magasodik a Selmecbányái Újvár vagy más nevén Leányvár. 1564 és 1571 közt épült, nevét pedig valószínűleg a neki helyet adó Frauenberg, azaz Kisasszonydombról kapta, az erődítéshez közel áll a késő gótikus Havas Boldogasszonytemplom, amelyről a domb kapta a Kisasszonydomb nevet. A robusztus, négy emelet magas, sarkain félköríves rondellákkal bővített toronyból figyelték a vidéken portyá- zó ellenséges hadak mozgását. Bejárata az első emelet magasságában volt, nem volt könnyű megközelíteni. Amikor a 18. század elején megszűnt a török fenyegetettség, itt tárolták a bányászati robbantásokra használt lőport egészen a 18. század végéig. A Leányvár kezdetektől hadászati célokat szolgált, mindig katonaság lakta. Még 1848-ban is 21 ágyú állt a teraszain. Közvetlen ostromot soha nem élt meg, ezért szerencsére szinte eredeti állapotában maradt fenn, mint a korai reneszánsz egyik legszebb építészeti emléke. Sokáig szolgált úgynevezett élő óraműként, tornyából negyedóránként harsonaszóval, óránként harangütéssel figyelmeztettek a múló időre. 1971-től múzeum, a török kori harcok tárgyi emlékeit őrzi, igen gazdag és figyelemreméltó a gyűjteménye. A Kálvária Ez a huszonkét szakrális építményből álló komplexum kihagyhatatlan látnivaló. A Scharfenber- gen, azaz az Éles-hegyen, a kialudt vulkáni kúpon Mária Terézia uralkodása idej én, 17 51 -ben fej ezték be Tájoló Selmecbányára Pozsony vagy Kassa felől az E 58-as útról Garamberzencénél letérve lehet eljutni személy- gépkocsival. A járási székhelyet Zólyomból személyvonattal a legendás Trať Mládeže vasútvonalon is meg lehet közelíteni. Selmecbányán igen magas színvonalú és teljes körű turisztikai szolgáltatás várja az utazókat. a kápolnák, a stációk és a szent lépcsők építését, a források szerint Selmecbányái polgárok és bányászok a krasinahorkauáraljai AIndrássy-mauzóíeumol mulatjuk be. adományaiból készült, 27 245 aranyforintot költöttek rá. Szlovákiában egyedülálló barokk műemlékegyüttes ez a kálvária. Az érkezőt a renovált alsó templom fogadja, majd a Golgotát szimbolizáló felső templomhoz vezető út két oldalán hét-hét stációt helyeztek el. A hegycsúcson a kálvária építése előtt, még a török veszély idején vigyázótorony állt, ahonnan Szitnó várára, az egész városra, a Selmecbányái régi és Újvárra, a bányákra, a szomszédos Bélabányára nyílik kilátás. A kálvária építményeinek egy része még a második világháború alatt súlyosan megsérült, majd vandál pusztítás áldozata lett, a felújítás bő egy évtizede elkezdődött, ésjelenlegistart. Selmecbánya jelesei Egy vaskos könyvet megtöltene Selmecbánya szülötteinek, az itt iskolába járt híres emberek felsorolása. Említhetjük például Petőfi Sándort, Ipolyi Amoldot, akik itt jártak iskolába. Selmecbányán született Cvittinger Dávid magyar irodalomtörténész, Hell Miksa csillagász, Mikovíny Sámuel térképész, Eder Ferenc jezsuita atya, Peru első földrajzi leírója, Cseh Lajos bányageológus, Gwerk Ödön festőművész, Andrej Sládkovič költő, Jozef Horák író, Anton Hykisch prózaíró, Jozef Kollár képzőművész. Selmecbányán nem véletlenül van tizenkét temető, ez is a település igen gazdag múltjára utal. Érdemes ezekbe is ellátogatni, hogy képet kapjunk a város múltjáról. A Klopacska alatti evangélikus temetőben nyugszik például Sládkovič múzsája, Marina, polgári nevén Mária Pischl-Gerzső. Érdemes megnézni a földalatti bányamúzeumokat, a bányaipart kiszolgáló tórendszert is. Az egyik polgárház pincéjében van a legnagyobb szlovákiai mozgóalakos Betlehem. Vihnyeperszény termálforrásai, Szentantal Koháry kastélya, a környékbeli falvakban szépen megőrzött folklór is megér egy kiruccanást. Selmecbányán tartják a bányászhagyományokat felelevenítő Szalamandra Napokat, amelyre hagyományosan hivatalosak a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem, az egykori bányászati és faipari egyetem hallgatói. Selmecbánya egész évben élményt, sok látnivalót kínál, nem véletlenül a turisták egyik kedvenc célpontja. A Kálvária az evangélikus temetőből nézve (A szerző felvétele) : |
